Közötti hasonlóságok I. Károly magyar király és Magyar Királyság
I. Károly magyar király és Magyar Királyság 48 közös dolog (a Uniópédia): Anjou-ház (vegyes házak), Árpád-ház, Bécs, Belgrád, Buda (történelmi település), Dunántúl, Egyházmegye, Erdély, Erdélyi szászok, Esztergom, Esztergomi érsek, Firenze, Habsburg-ház, Havasalföld, Horvátország, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, II. András magyar király, III. András magyar király, III. Kázmér lengyel király, IV. Béla magyar király, Kassa, Kunok, Latin nyelv, Lengyelország, Magyarország uralkodóinak listája, Mátyás-templom, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nádor, Nápolyi Királyság, ..., Német-római Birodalom, Országgyűlés, Perszonálunió, Pozsony, Római katolikus egyház, Székelyek, Székesfehérvár, Szent Korona, Szilézia, Szlavónia, Tartományúr, Tatárjárás, Temesvár, Vármegye, Visegrád, Visegrádi királytalálkozó, 13. század, 14. század. Bővíteni index (18 több) »
Anjou-ház (vegyes házak)
Az Anjou-ház (ejtsd: anzsu) mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő Anjou tartományt birtokló család elnevezése.
Anjou-ház (vegyes házak) és I. Károly magyar király · Anjou-ház (vegyes házak) és Magyar Királyság ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és I. Károly magyar király · Árpád-ház és Magyar Királyság ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Károly magyar király · Bécs és Magyar Királyság ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és I. Károly magyar király · Belgrád és Magyar Királyság ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és I. Károly magyar király · Buda (történelmi település) és Magyar Királyság ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és I. Károly magyar király · Dunántúl és Magyar Királyság ·
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Egyházmegye és I. Károly magyar király · Egyházmegye és Magyar Királyság ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Károly magyar király · Erdély és Magyar Királyság ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdélyi szászok és I. Károly magyar király · Erdélyi szászok és Magyar Királyság ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és I. Károly magyar király · Esztergom és Magyar Királyság ·
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Esztergomi érsek és I. Károly magyar király · Esztergomi érsek és Magyar Királyság ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Firenze és I. Károly magyar király · Firenze és Magyar Királyság ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és I. Károly magyar király · Habsburg-ház és Magyar Királyság ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és I. Károly magyar király · Havasalföld és Magyar Királyság ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és I. Károly magyar király · Horvátország és Magyar Királyság ·
I. Lajos magyar király
I.
I. Károly magyar király és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és Magyar Királyság ·
I. László magyar király
I.
I. Károly magyar király és I. László magyar király · I. László magyar király és Magyar Királyság ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
I. Károly magyar király és II. András magyar király · II. András magyar király és Magyar Királyság ·
III. András magyar király
III.
I. Károly magyar király és III. András magyar király · III. András magyar király és Magyar Királyság ·
III. Kázmér lengyel király
III.
I. Károly magyar király és III. Kázmér lengyel király · III. Kázmér lengyel király és Magyar Királyság ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
I. Károly magyar király és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Magyar Királyság ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
I. Károly magyar király és Kassa · Kassa és Magyar Királyság ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
I. Károly magyar király és Kunok · Kunok és Magyar Királyság ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. Károly magyar király és Latin nyelv · Latin nyelv és Magyar Királyság ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Károly magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Magyar Királyság ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
I. Károly magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Magyar Királyság és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
I. Károly magyar király és Mátyás-templom · Mátyás-templom és Magyar Királyság ·
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
I. Károly magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Magyar Királyság és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
I. Károly magyar király és Nádor · Magyar Királyság és Nádor ·
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
I. Károly magyar király és Nápolyi Királyság · Magyar Királyság és Nápolyi Királyság ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
I. Károly magyar király és Német-római Birodalom · Magyar Királyság és Német-római Birodalom ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
I. Károly magyar király és Országgyűlés · Magyar Királyság és Országgyűlés ·
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
I. Károly magyar király és Perszonálunió · Magyar Királyság és Perszonálunió ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
I. Károly magyar király és Pozsony · Magyar Királyság és Pozsony ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
I. Károly magyar király és Római katolikus egyház · Magyar Királyság és Római katolikus egyház ·
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
I. Károly magyar király és Székelyek · Magyar Királyság és Székelyek ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. Károly magyar király és Székesfehérvár · Magyar Királyság és Székesfehérvár ·
Szent Korona
date.
I. Károly magyar király és Szent Korona · Magyar Királyság és Szent Korona ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
I. Károly magyar király és Szilézia · Magyar Királyság és Szilézia ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
I. Károly magyar király és Szlavónia · Magyar Királyság és Szlavónia ·
Tartományúr
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején A tartományúr (oligarcha) történelmi jelentése olyan főnemes, aki egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodik.
I. Károly magyar király és Tartományúr · Magyar Királyság és Tartományúr ·
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
I. Károly magyar király és Tatárjárás · Magyar Királyság és Tatárjárás ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
I. Károly magyar király és Temesvár · Magyar Királyság és Temesvár ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
I. Károly magyar király és Vármegye · Magyar Királyság és Vármegye ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
I. Károly magyar király és Visegrád · Magyar Királyság és Visegrád ·
Visegrádi királytalálkozó
A visegrádi királytalálkozó a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével 1335 október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt.
I. Károly magyar király és Visegrádi királytalálkozó · Magyar Királyság és Visegrádi királytalálkozó ·
13. század
A 13.
13. század és I. Károly magyar király · 13. század és Magyar Királyság ·
14. század
A 14.
14. század és I. Károly magyar király · 14. század és Magyar Királyság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Károly magyar király és Magyar Királyság
- Mi van a közös I. Károly magyar király és Magyar Királyság
- Közötti hasonlóságok I. Károly magyar király és Magyar Királyság
Összehasonlítását I. Károly magyar király és Magyar Királyság
I. Károly magyar király 435 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Királyság 325. Ami közös bennük 48, a Jaccard index 6.32% = 48 / (435 + 325).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Károly magyar király és Magyar Királyság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: