I. Károly flamand gróf és I. Thierry flamand gróf

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Károly flamand gróf és I. Thierry flamand gróf

I. Károly flamand gróf vs. I. Thierry flamand gróf

I. Thierry d’Alsace (1099/1101 – Gravelines, 1168. január 17.) lotaringiai hercegi családból származó nemesúr.

Brugge

Brugge (flamandul, IPA:, franciául Bruges, kb. brüzs, németül Brügge) város Belgiumban, Nyugat-Flandria legnagyobb városa.

Brugge és I. Károly flamand gróf · Brugge és I. Thierry flamand gróf · Többet látni »

Flamand grófság

A Flamand grófság vagy Flandria grófsága a 9–14.

Flamand grófság és I. Károly flamand gróf · Flamand grófság és I. Thierry flamand gróf · Többet látni »

Flandria grófjainak listája

A flamand grófok címere A Flandria grófja vagy a flamand gróf (angol: Counts of Flanders, holland: Graaf van Vlaanderen, francia: Comté de Flandre) középkori nemesi cím, a németalföldi Flamand grófság urainak örökletes címe a 9. századtól kezdve.

Flandria grófjainak listája és I. Károly flamand gróf · Flandria grófjainak listája és I. Thierry flamand gróf · Többet látni »

I. Henrik angol király

I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

I. Henrik angol király és I. Károly flamand gróf · I. Henrik angol király és I. Thierry flamand gróf · Többet látni »

I. Róbert flamand gróf

I.

I. Károly flamand gróf és I. Róbert flamand gróf · I. Róbert flamand gróf és I. Thierry flamand gróf · Többet látni »

I. Vilmos flamand gróf

Clito Vilmos, (Rouen, 1102. október 25. – Saint-Bertin, 1128. július 28.) normandiai nemesúr, származása révén Normandia hercegi és Anglia királyi trónjának várományosa volt.

I. Károly flamand gróf és I. Vilmos flamand gróf · I. Thierry flamand gróf és I. Vilmos flamand gróf · Többet látni »