Közötti hasonlóságok I. Kurus és II. Kurus perzsa király
I. Kurus és II. Kurus perzsa király 12 közös dolog (a Uniópédia): Ansan (Perzsia), Az Óperzsa Birodalom királyainak listája, Csaispis, Elám, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 600, I. Khsajársá perzsa király, Kabúdzsija perzsa király, Méd Birodalom, Médek, Perszepolisz, Perzsa nyelv.
Ansan (Perzsia)
Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.
Ansan (Perzsia) és I. Kurus · Ansan (Perzsia) és II. Kurus perzsa király ·
Az Óperzsa Birodalom királyainak listája
A Perzsa Birodalom a méd fennhatóság alóli felszabadulása után a világtörténelem jelentős tényezőjévé vált.
Az Óperzsa Birodalom királyainak listája és I. Kurus · Az Óperzsa Birodalom királyainak listája és II. Kurus perzsa király ·
Csaispis
Csaispis (óperzsa: ca-i-ša-pa-i-ša; normalizált alakban Caišpiš, illetve Cišpiš; ismert hellenizált nevén Τεΐσπης, Teiszpész, babiloni Šišpiš, perzsa چیشپیش Çīšpīš) az ókori Parsa fejedelme, majd királya, Hakhámanis fia és örököse.
Csaispis és I. Kurus · Csaispis és II. Kurus perzsa király ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és I. Kurus · Elám és II. Kurus perzsa király ·
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
I. Dárajavaus perzsa király és I. Kurus · I. Dárajavaus perzsa király és II. Kurus perzsa király ·
I. e. 600
Nincs leírás.
I. Kurus és I. e. 600 · I. e. 600 és II. Kurus perzsa király ·
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.
I. Khsajársá perzsa király és I. Kurus · I. Khsajársá perzsa király és II. Kurus perzsa király ·
Kabúdzsija perzsa király
Kabúdzsija (óperzsául:, ka-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kabūjiya, „az idősebb”, görögül Καμβύσης, latinul Cambyses), (? – Kr. e. 559) Ansan perzsa állam uralkodója volt körülbelül Kr. e. 602-től Kr. e. 559-ig, a Perzsa Birodalmat létrehozó II. Kurus apja.
I. Kurus és Kabúdzsija perzsa király · II. Kurus perzsa király és Kabúdzsija perzsa király ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
I. Kurus és Méd Birodalom · II. Kurus perzsa király és Méd Birodalom ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
I. Kurus és Médek · II. Kurus perzsa király és Médek ·
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
I. Kurus és Perszepolisz · II. Kurus perzsa király és Perszepolisz ·
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
I. Kurus és Perzsa nyelv · II. Kurus perzsa király és Perzsa nyelv ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Kurus és II. Kurus perzsa király
- Mi van a közös I. Kurus és II. Kurus perzsa király
- Közötti hasonlóságok I. Kurus és II. Kurus perzsa király
Összehasonlítását I. Kurus és II. Kurus perzsa király
I. Kurus 25 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Kurus perzsa király 121. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 8.22% = 12 / (25 + 121).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Kurus és II. Kurus perzsa király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: