I. János magyar király és Török hódoltság

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. János magyar király és Török hódoltság

I. János magyar király vs. Török hódoltság

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig. Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és I. János magyar király · Bécs és Török hódoltság · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és I. János magyar király · Buda (történelmi település) és Török hódoltság · Többet látni »

Buda török kézre kerülése

Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.

Buda török kézre kerülése és I. János magyar király · Buda török kézre kerülése és Török hódoltság · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és I. János magyar király · Erdély és Török hódoltság · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Erdélyi Fejedelemség és I. János magyar király · Erdélyi Fejedelemség és Török hódoltság · Többet látni »

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Erdélyi vajda és I. János magyar király · Erdélyi vajda és Török hódoltság · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Habsburg-ház és I. János magyar király · Habsburg-ház és Török hódoltság · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

I. Ferdinánd magyar király és I. János magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Török hódoltság · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Török hódoltság · Többet látni »

Magyar belháború (1526–38)

A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.

I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) · Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

I. János magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Török hódoltság · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

I. János magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Török hódoltság · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

I. János magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Török hódoltság · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

I. János magyar király és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Török hódoltság · Többet látni »

Speyeri szerződés

Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.

I. János magyar király és Speyeri szerződés · Speyeri szerződés és Török hódoltság · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

I. János magyar király és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Török hódoltság · Többet látni »

Szekfű Gyula

Szekfű Gyula Ignác (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója.

I. János magyar király és Szekfű Gyula · Szekfű Gyula és Török hódoltság · Többet látni »

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

I. János magyar király és Szendrő (Szerbia) · Szendrő (Szerbia) és Török hódoltság · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

I. János magyar király és Szerbek · Szerbek és Török hódoltság · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

I. János magyar király és Szerbia · Szerbia és Török hódoltság · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

I. János magyar király és Temesvár · Török hódoltság és Temesvár · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

I. János magyar király és Tizenöt éves háború · Török hódoltság és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Werbőczy István

Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.

I. János magyar király és Werbőczy István · Török hódoltság és Werbőczy István · Többet látni »