Közötti hasonlóságok I. János magyar király és Oszmán Birodalom
I. János magyar király és Oszmán Birodalom 22 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Bécs, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Havasalföld, I. Szulejmán oszmán szultán, Lengyelország, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Mohács, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Székesfehérvár, Szeged, Szerbek, Szerbia, Szlavónia, Török hódoltság, Tizenöt éves háború, V. Károly német-római császár.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és I. János magyar király · Ausztria és Oszmán Birodalom ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. János magyar király · Bécs és Oszmán Birodalom ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. János magyar király · Erdély és Oszmán Birodalom ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és I. János magyar király · Erdélyi Fejedelemség és Oszmán Birodalom ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és I. János magyar király · Habsburg Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Habsburg-család és I. János magyar király · Habsburg-család és Oszmán Birodalom ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és I. János magyar király · Havasalföld és Oszmán Birodalom ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. János magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Oszmán Birodalom ·
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) · Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. János magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
I. János magyar király és Mohács · Mohács és Oszmán Birodalom ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. János magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Oszmán Birodalom ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
I. János magyar király és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Oszmán Birodalom ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. János magyar király és Székesfehérvár · Oszmán Birodalom és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
I. János magyar király és Szeged · Oszmán Birodalom és Szeged ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
I. János magyar király és Szerbek · Oszmán Birodalom és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
I. János magyar király és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
I. János magyar király és Szlavónia · Oszmán Birodalom és Szlavónia ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
I. János magyar király és Török hódoltság · Oszmán Birodalom és Török hódoltság ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
I. János magyar király és Tizenöt éves háború · Oszmán Birodalom és Tizenöt éves háború ·
V. Károly német-római császár
V.
I. János magyar király és V. Károly német-római császár · Oszmán Birodalom és V. Károly német-római császár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. János magyar király és Oszmán Birodalom
- Mi van a közös I. János magyar király és Oszmán Birodalom
- Közötti hasonlóságok I. János magyar király és Oszmán Birodalom
Összehasonlítását I. János magyar király és Oszmán Birodalom
I. János magyar király 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 4.44% = 22 / (126 + 370).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. János magyar király és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: