Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. János magyar király és II. János magyar király
I. János magyar király és II. János magyar király 34 közös dolog (a Uniópédia): A magyar királyok koronázása, A Magyar Királyság a kora újkorban, Bécs, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi vajda, Fráter György, Habsburg-ház, Hedvig tescheni hercegnő, I. Ferdinánd magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Magyarország uralkodóinak listája, Mohácsi csata, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Római katolikus egyház, Speyeri szerződés, Szapolyai Borbála lengyel királyné, Szapolyai György, Szapolyai István, Szapolyai-család, ..., Török hódoltság, Török porta, Temesvár, Váradi béke. Bővíteni index (4 több) »
A magyar királyok koronázása
koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat.
A magyar királyok koronázása és I. János magyar király · A magyar királyok koronázása és II. János magyar király ·
A Magyar Királyság a kora újkorban
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.
A Magyar Királyság a kora újkorban és I. János magyar király · A Magyar Királyság a kora újkorban és II. János magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. János magyar király · Bécs és II. János magyar király ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és I. János magyar király · Buda (történelmi település) és II. János magyar király ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Buda török kézre kerülése és I. János magyar király · Buda török kézre kerülése és II. János magyar király ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. János magyar király · Erdély és II. János magyar király ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és I. János magyar király · Erdélyi Fejedelemség és II. János magyar király ·
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Erdélyi fejedelmek listája és I. János magyar király · Erdélyi fejedelmek listája és II. János magyar király ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és I. János magyar király · Erdélyi vajda és II. János magyar király ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Fráter György és I. János magyar király · Fráter György és II. János magyar király ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és I. János magyar király · Habsburg-ház és II. János magyar király ·
Hedvig tescheni hercegnő
Piast Hedvig tescheni hercegnő (1469 – Trencsén, 1521. április 6.) Szapolyai István nádor felesége, II. Přemislav tescheni herceg és Anna mazoviai hercegnő leánya, IV. Boleszláv mazoviai herceg unokája.
Hedvig tescheni hercegnő és I. János magyar király · Hedvig tescheni hercegnő és II. János magyar király ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és I. János magyar király · I. Ferdinánd magyar király és II. János magyar király ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és II. János magyar király ·
I. Zsigmond lengyel király
I.
I. János magyar király és I. Zsigmond lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és II. János magyar király ·
II. Lajos magyar király
II.
I. János magyar király és II. Lajos magyar király · II. János magyar király és II. Lajos magyar király ·
II. Ulászló magyar király
II.
I. János magyar király és II. Ulászló magyar király · II. János magyar király és II. Ulászló magyar király ·
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
I. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné · II. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné ·
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) · II. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. János magyar király és Magyar Királyság · II. János magyar király és Magyar Királyság ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
I. János magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · II. János magyar király és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. János magyar király és Mohácsi csata · II. János magyar király és Mohácsi csata ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
I. János magyar király és Országgyűlés · II. János magyar király és Országgyűlés ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. János magyar király és Oszmán Birodalom · II. János magyar király és Oszmán Birodalom ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
I. János magyar király és Római katolikus egyház · II. János magyar király és Római katolikus egyház ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
I. János magyar király és Speyeri szerződés · II. János magyar király és Speyeri szerződés ·
Szapolyai Borbála lengyel királyné
Szapolyai Borbála (lengyelül: Barbara Zapolya; Trencsén, 1495 – Krakkó, 1515. október 2.) I. Zsigmond lengyel király első felesége, lengyel királyné és litván nagyhercegné, Szapolyai János és Szapolyai György húga.
I. János magyar király és Szapolyai Borbála lengyel királyné · II. János magyar király és Szapolyai Borbála lengyel királyné ·
Szapolyai György
Szapolyai György (1488 (körül) – Mohács, 1526. augusztus 29.) főúr, szepesi gróf, Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fia, I. János magyar király öccse.
I. János magyar király és Szapolyai György · II. János magyar király és Szapolyai György ·
Szapolyai István
„''Zápolya István, szepesi gróf magyar országi nádor-ispány''” Szapolyai István, (? – Pápa 1499. december 23.) főúr, nádor.
I. János magyar király és Szapolyai István · II. János magyar király és Szapolyai István ·
Szapolyai-család
A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.
I. János magyar király és Szapolyai-család · II. János magyar király és Szapolyai-család ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
I. János magyar király és Török hódoltság · II. János magyar király és Török hódoltság ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
I. János magyar király és Török porta · II. János magyar király és Török porta ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
I. János magyar király és Temesvár · II. János magyar király és Temesvár ·
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
I. János magyar király és Váradi béke · II. János magyar király és Váradi béke ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. János magyar király és II. János magyar király
- Mi van a közös I. János magyar király és II. János magyar király
- Közötti hasonlóságok I. János magyar király és II. János magyar király
Összehasonlítását I. János magyar király és II. János magyar király
I. János magyar király 126 kapcsolatokat, ugyanakkor II. János magyar király 189. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 10.79% = 34 / (126 + 189).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. János magyar király és II. János magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
