Közötti hasonlóságok I. János lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné
I. János lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné 10 közös dolog (a Uniópédia): Albert magyar király, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő, I. Zsigmond lengyel király, II. Ulászló lengyel király, IV. Kázmér lengyel király, Lengyelország uralkodóinak listája, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Sándor lengyel király, Waweli székesegyház, Zsigmond magyar király.
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Albert magyar király és I. János lengyel király · Albert magyar király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné ·
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és I. János lengyel király · Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és Piast Erzsébet pomerániai hercegné ·
I. Zsigmond lengyel király
I.
I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
I. János lengyel király és II. Ulászló lengyel király · II. Ulászló lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné ·
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
I. János lengyel király és IV. Kázmér lengyel király · IV. Kázmér lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné ·
Lengyelország uralkodóinak listája
Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.
I. János lengyel király és Lengyelország uralkodóinak listája · Lengyelország uralkodóinak listája és Piast Erzsébet pomerániai hercegné ·
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
I. János lengyel király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és Piast Erzsébet pomerániai hercegné ·
Sándor lengyel király
Sándor, (Krakkó, 1461. augusztus 5., 594. oldal – Vilnius, 1506. augusztus 19.) 1492-től Litvánia nagyfejedelme, 1501-től Lengyelország királya haláláig, a Jagelló-ház tagja.
I. János lengyel király és Sándor lengyel király · Piast Erzsébet pomerániai hercegné és Sándor lengyel király ·
Waweli székesegyház
A waweli székesegyház vagy Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház a Krakkói főegyházmegye érseki főszékesegyháza Krakkóban, a Wawel-dombon.
I. János lengyel király és Waweli székesegyház · Piast Erzsébet pomerániai hercegné és Waweli székesegyház ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. János lengyel király és Zsigmond magyar király · Piast Erzsébet pomerániai hercegné és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. János lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné
- Mi van a közös I. János lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné
- Közötti hasonlóságok I. János lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné
Összehasonlítását I. János lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné
I. János lengyel király 45 kapcsolatokat, ugyanakkor Piast Erzsébet pomerániai hercegné 102. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 6.80% = 10 / (45 + 102).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. János lengyel király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: