I. János lengyel király és II. Ulászló magyar király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. János lengyel király és II. Ulászló magyar király

I. János lengyel király vs. II. Ulászló magyar király

I. II.

Albert magyar király

Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.

Albert magyar király és I. János lengyel király · Albert magyar király és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)

Ecsedi Báthori István (1430–1493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér.

Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) és I. János lengyel király · Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

Głogów

Głogów (IPA:, németül Glogau, csehül Hlohov) város Délnyugat-Lengyelországban.

Głogów és I. János lengyel király · Głogów és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

Habsburg Erzsébet magyar hercegnő

Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.

Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és I. János lengyel király · Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

I. János lengyel király és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

I. Zsigmond lengyel király

I.

I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

II. Ulászló lengyel király

Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.

I. János lengyel király és II. Ulászló lengyel király · II. Ulászló lengyel király és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

IV. Kázmér lengyel király

Jagellók családi címere IV.

I. János lengyel király és IV. Kázmér lengyel király · II. Ulászló magyar király és IV. Kázmér lengyel király · Többet látni »

Jagelló-ház

A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.

I. János lengyel király és Jagelló-ház · II. Ulászló magyar király és Jagelló-ház · Többet látni »

Kinizsi Pál

Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.

I. János lengyel király és Kinizsi Pál · II. Ulászló magyar király és Kinizsi Pál · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

I. János lengyel király és Krakkó · II. Ulászló magyar király és Krakkó · Többet látni »

Luxemburgi Erzsébet magyar királyné

Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.

I. János lengyel király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · II. Ulászló magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

I. János lengyel király és Német Lovagrend · II. Ulászló magyar király és Német Lovagrend · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

I. János lengyel király és Zsigmond magyar király · II. Ulászló magyar király és Zsigmond magyar király · Többet látni »