Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király
I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király 16 közös dolog (a Uniópédia): Albert magyar király, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő, I. Mátyás magyar király, II. Ulászló lengyel király, II. Ulászló magyar király, IV. Kázmér lengyel király, Jagelló-ház, Krakkó, Lengyel fejedelmek és királyok családfája, Lengyelország uralkodóinak listája, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Moldva (fejedelemség), Német Lovagrend, Sándor lengyel király, Waweli székesegyház, Zsigmond magyar király.
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Albert magyar király és I. János lengyel király · Albert magyar király és I. Zsigmond lengyel király ·
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és I. János lengyel király · Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és I. Zsigmond lengyel király ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. János lengyel király és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és I. Zsigmond lengyel király ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
I. János lengyel király és II. Ulászló lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és II. Ulászló lengyel király ·
II. Ulászló magyar király
II.
I. János lengyel király és II. Ulászló magyar király · I. Zsigmond lengyel király és II. Ulászló magyar király ·
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
I. János lengyel király és IV. Kázmér lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és IV. Kázmér lengyel király ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
I. János lengyel király és Jagelló-ház · I. Zsigmond lengyel király és Jagelló-ház ·
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
I. János lengyel király és Krakkó · I. Zsigmond lengyel király és Krakkó ·
Lengyel fejedelmek és királyok családfája
Az alábbi családfa Lengyelország uralkodóinak, azaz, nagyfejedelmeinek és királyainak a leszármazását mutatja be, 960-tól 1668-ig.
I. János lengyel király és Lengyel fejedelmek és királyok családfája · I. Zsigmond lengyel király és Lengyel fejedelmek és királyok családfája ·
Lengyelország uralkodóinak listája
Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.
I. János lengyel király és Lengyelország uralkodóinak listája · I. Zsigmond lengyel király és Lengyelország uralkodóinak listája ·
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
I. János lengyel király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · I. Zsigmond lengyel király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
I. János lengyel király és Moldva (fejedelemség) · I. Zsigmond lengyel király és Moldva (fejedelemség) ·
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
I. János lengyel király és Német Lovagrend · I. Zsigmond lengyel király és Német Lovagrend ·
Sándor lengyel király
Sándor, (Krakkó, 1461. augusztus 5., 594. oldal – Vilnius, 1506. augusztus 19.) 1492-től Litvánia nagyfejedelme, 1501-től Lengyelország királya haláláig, a Jagelló-ház tagja.
I. János lengyel király és Sándor lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és Sándor lengyel király ·
Waweli székesegyház
A waweli székesegyház vagy Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház a Krakkói főegyházmegye érseki főszékesegyháza Krakkóban, a Wawel-dombon.
I. János lengyel király és Waweli székesegyház · I. Zsigmond lengyel király és Waweli székesegyház ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. János lengyel király és Zsigmond magyar király · I. Zsigmond lengyel király és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király
- Mi van a közös I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király
- Közötti hasonlóságok I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király
Összehasonlítását I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király
I. János lengyel király 45 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Zsigmond lengyel király 154. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 8.04% = 16 / (45 + 154).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. János lengyel király és I. Zsigmond lengyel király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
