Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Ukrajna

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Ukrajna

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem vs. Ukrajna

I. Ukrajna kelet-európai állam.

Közötti hasonlóságok I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Ukrajna

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Ukrajna 13 közös dolog (a Uniópédia): Besenyők, Dnyeper, Európa, Görög nyelv, I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem, Kereszténység, Kijev, Kijevi Rusz, Magyarország, Pecserszka Lavra, Szent Szófia-székesegyház (Kijev), Velikij Novgorod, 10. század.

Besenyők

A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

Besenyők és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · Besenyők és Ukrajna · Többet látni »

Dnyeper

A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.

Dnyeper és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · Dnyeper és Ukrajna · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · Európa és Ukrajna · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Görög nyelv és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · Görög nyelv és Ukrajna · Többet látni »

I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem

I.

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem · I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem és Ukrajna · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Kereszténység · Kereszténység és Ukrajna · Többet látni »

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Kijev · Kijev és Ukrajna · Többet látni »

Kijevi Rusz

mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Kijevi Rusz · Kijevi Rusz és Ukrajna · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Magyarország · Magyarország és Ukrajna · Többet látni »

Pecserszka Lavra

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pecserszka lavra.

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Pecserszka Lavra · Pecserszka Lavra és Ukrajna · Többet látni »

Szent Szófia-székesegyház (Kijev)

A Szent Szófia-székesegyház (ukránul: Собор святої Софії, Szobor szvjatoji Szofiji) ortodox székesegyház Kijevben, a legrégebbi teljesen fennmaradt kelet-szláv keresztény templom.

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Szent Szófia-székesegyház (Kijev) · Szent Szófia-székesegyház (Kijev) és Ukrajna · Többet látni »

Velikij Novgorod

Velikij Novgorod (oroszul: Великий Новгород, «Nagy Novgorod» vagy «Nagy Újváros», 1999-ig hivatalosan Novgorod) Oroszország Novgorodi területének székhelye, a legősibb és egyik legfontosabb orosz történelmi város.

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Velikij Novgorod · Ukrajna és Velikij Novgorod · Többet látni »

10. század

A 10.

10. század és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · 10. század és Ukrajna · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Ukrajna

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem 95 kapcsolatokat, ugyanakkor Ukrajna 400. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 2.63% = 13 / (95 + 400).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Ukrajna. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »