Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
191 kapcsolatok: Adó, Africa, Afrika, Akadémia (Platón), Alexandria (Egyiptom), Anatéma, Antikhalkédóni egyházak, Antiokheia, Antok, Arabok, Augusztus 1., Augusztus 9., Avar Kaganátus, Örményország, Észak-Macedónia, Balkán-félsziget, Bejrút, Berberek, Bizánc, Bizánci Birodalom, Bizánci császárok listája, Boszra, Caesarea Maritima, Candidatus, Cezaropapizmus, Consul, Corpus Iuris Civilis, December 15., December 16., Diakónus, Diplomácia, Don, Duna, Egyetemes zsinat, Egyiptom, Etiópia, Eufrátesz, Euphemia bizánci császárné, Európa, Földi András, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Feltámadás (vallás), Filozófia, Flavius Belisarius, Frankok, Gallipoli (félsziget), Gasszánidák, Gót háború (535–554), Görög nyelv, ..., Gelimer, Georg Ostrogorsky, Gepidák, Gerilla-hadviselés, Germánok, Hadrianus római császár, Hagia Szophia, Halabijja, Hamza Gábor, Harrán, Háromcikkely-vita, Hellenisztikus civilizáció, Hippodrom, Hispania, Hormiszdasz pápa, I. Agapét pápa, I. Anasztasziosz bizánci császár, I. Huszrau szászánida király, I. Iusztinosz bizánci császár, I. Theodosius római császár, Ibériai-félsziget, II. Iusztinosz bizánci császár, Indiai-óceán, Iszlám, Italia (Római Birodalom), Izraelita vallás, Jemen, Jog, Kaukázus (régió), Kaukázusi Ibéria, Kína, Középkor, Keleti gótok, Kereszténység, Kolostor, Konstantinápoly, Krím, Kupola, Kutrigurok, Lakhmidák, Latin nyelv, Manicheizmus, Május 11., Második konstantinápolyi zsinat, Metropolita, Mopszuesztiai Szent Theodórosz, Nabateusok, Nápoly, Népvándorláskor, Nesztorianizmus, Nesztoriosz, Nika-felkelés, November 14., November 16., Onogur-bolgárok, Ortodox kereszténység, Palesztina, Palmüra, Patricius, Pápa (egyházfő), Pápai legátus, Pátriárka, Püspök, Pestis, Platón, Pogányság, Propaganda, Rabbi, Ravenna, Róma, Római Birodalom, Római jog, Római névadási szokások, Ruszáfa, Sejk, Selyem, Szamaritánusok, Szászánida Birodalom, Szávaszentdemeter, Szíria, Szentháromság, Szicília, Szilvériusz pápa, Szláv népek, Törökök, Türosz, Teológia, Thébai, Theodahad keleti gót király, Theodóra bizánci császárné, Theodorétosz, Thermopülai-szoros, Tiara, Tiberias, Totila keleti gót király, Tribonianus, Utrigurok, Vandál háború, Vandálok, Vigiliusz pápa, Vitigis keleti gót király, Vizigót Királyság, Zalabijja, Zsidó vallás, 1346, 16. század, 482, 483, 518, 520, 521, 524, 527, 528, 529, 530, 531, 532, 533, 534, 535, 536, 537, 540, 541, 542, 543, 544, 548, 551, 552, 553, 555, 556, 557, 558, 559, 562, 563, 565, 989. Bővíteni index (141 több) »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Adó · Többet látni »
Africa
Africa római provinciát a pun háborúkban aratott győzelem után szervezte meg Róma Karthágó egykori birodalmának központi területein.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Africa · Többet látni »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Afrika · Többet látni »
Akadémia (Platón)
Az Akadémia az ókori Athéntól északra Az Akadémia (görögül: Ακαδημία) Platón filozófiai iskolája, nevét az Akadémosz attikai hősről elnevezett olajfaligetről kapta.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Akadémia (Platón) · Többet látni »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Anatéma
Az anatéma (.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Anatéma · Többet látni »
Antikhalkédóni egyházak
Az antikhalkédóni egyházak vagy miafizita egyházak az első három egyetemes zsinatot elismerő egyházak, amelyek önálló identitása 451-től kezdődik.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Antikhalkédóni egyházak · Többet látni »
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Antiokheia · Többet látni »
Antok
Az antok Iordanes 6. századi történetíró szerint a szklavének és a venétek mellett a szlávok három nagy csoportjának egyike.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Antok · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Arabok · Többet látni »
Augusztus 1.
Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Augusztus 1. · Többet látni »
Augusztus 9.
Névnapok: Emőd + Hágár, János, Orlandó, Roland, Román.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Augusztus 9. · Többet látni »
Avar Kaganátus
Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Avar Kaganátus · Többet látni »
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Örményország · Többet látni »
Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Észak-Macedónia · Többet látni »
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Balkán-félsziget · Többet látni »
Bejrút
Bejrút a Libanoni Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Bejrút · Többet látni »
Berberek
A berberek (berber: ⴰⵎⴰⵣⵉⵖ vagy ⵎⵣⵗ; arab: أمازيغ) Északnyugat-Afrika Magreb régiójában az őslakos, egymással rokon népcsoportok összefoglaló neve.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Berberek · Többet látni »
Bizánc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bizánci Birodalom.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Bizánc · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Bizánci császárok listája
A Bizánci Birodalom császárainak listája, uralkodásuk időrendjében.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Bizánci császárok listája · Többet látni »
Boszra
Boszra (egyes átíratokban Bosra, Bostra, Busrana, Bozrah, Bozra, Busra Eski Şam, Busra ash-Sham, Nova Trajana Bostra).
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Boszra · Többet látni »
Caesarea Maritima
Caesarea Maritima (görög nyelven: Παράλιος Καισάρεια Paráliosz Kaiszáreia) vagy egyszerűen palesztinai Cézárea történelmi város Izrael tengerpartján.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Caesarea Maritima · Többet látni »
Candidatus
A Candidatus a baktériumok rendszerezésekor egyes esetekben használt kifejezés, ideiglenes rendszertani státusz.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Candidatus · Többet látni »
Cezaropapizmus
A cezaropapizmus a világi és egyházi hatalom összefonódása, olyan politikai rendszer, amelyben az államfő vagy uralkodó az egyház feje is és a legfőbb bíró a vallási kérdésekben.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Cezaropapizmus · Többet látni »
Consul
A consulok voltak az ókori Róma legfőbb magistratusai (tisztviselői) a köztársasági időkben.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Consul · Többet látni »
Corpus Iuris Civilis
A glosszátorok korától Corpus iuris civilis néven ismert a római jog első kodifikált gyűjteménye, az ezt alkotó könyvek anyaga azonban először csak 1583-ban, Genfben, a francia humanista jogtudós, Dionysius Gothofredus kiadásában jelentek meg e közös cím alatt, a kifejezés pedig csak ezt követően vált a törvénymű bevett megjelölésévé.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Corpus Iuris Civilis · Többet látni »
December 15.
Névnapok: Valér + Detre, Dezsér, Dezsider, Dezső, Mária, Valérián.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és December 15. · Többet látni »
December 16.
Névnapok: Aletta, Etelka + Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és December 16. · Többet látni »
Diakónus
A diakónus a kereszténységben olyan személy, aki egyházi szolgálatokat teljesít.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Diakónus · Többet látni »
Diplomácia
A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Diplomácia · Többet látni »
Don
A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Don · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Duna · Többet látni »
Egyetemes zsinat
#ÁTIRÁNYÍTÁS zsinat.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Egyetemes zsinat · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Egyiptom · Többet látni »
Etiópia
Etiópia, 1936-ig: Abesszínia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Etiópia · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Eufrátesz · Többet látni »
Euphemia bizánci császárné
Euphemia (*460-as évek – † kb. 523-524) bizánci császárné, eredeti neve Lupicina, I. Justinus bizánci császár, a Justinus-dinasztia alapítójának rabszolgája, majd később felesége volt.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Euphemia bizánci császárné · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Európa · Többet látni »
Földi András
Földi András (Budapest, 1957. február 11.) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Földi András · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Földközi-tenger · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Fekete-tenger · Többet látni »
Feltámadás (vallás)
A feltámadás vagy anasztázis (a görög ανά-στασης anasztaszisz szóból, melynek jelentése ’valakit felállítani’) a halál utáni újjáéledés, egy már hosszabb ideje meghalt ember vagy élőlény új életre kelése.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Feltámadás (vallás) · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Filozófia · Többet látni »
Flavius Belisarius
Latinosan: Flavius Belisarius, helyes átiratban: Belizár (505 – 565. március 13.) a bizánci történelem egyik leghíresebb hadvezére.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Flavius Belisarius · Többet látni »
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Frankok · Többet látni »
Gallipoli (félsziget)
A Gallipoli (törökül Gelibolu Yarımadası, régi magyar neve Gyelepoly) félsziget Törökország európai részén, Çanakkale tartományban.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Gallipoli (félsziget) · Többet látni »
Gasszánidák
A gasszánidák, vagy ghasszánidák (Banú Gasszán) dél-arábiai eredetű arab törzs tagjai voltak, akik az Arab-félsziget északnyugati részén telepedtek le, és uralkodtak a szíriai arabok fölött.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Gasszánidák · Többet látni »
Gót háború (535–554)
A gót háború a Bizánci Birodalom és az itáliai Osztrogót Királyság között zajlott 535 és 554 között az Itáliai-félszigeten, a környező szigeteken és Dalmáciában.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Gót háború (535–554) · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Görög nyelv · Többet látni »
Gelimer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gelimer vandál király.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Gelimer · Többet látni »
Georg Ostrogorsky
Georg Ostrogorsky (Георгий Александрович Острогорский, 1902. január 19. Szentpétervár – 1976. október 24. Belgrád) orosz származású, túlnyomórészt Jugoszláviában élő és alkotó bizantinológus, történész, az athéni és bécsi Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Georg Ostrogorsky · Többet látni »
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Gepidák · Többet látni »
Gerilla-hadviselés
A gerilla-hadviselés olyan katonai módszer, amely során kis létszámú, mozgékony, fegyveres csoport meglepetésszerű támadást hajt végre nagyobb létszámú és emiatt általában kevésbé mozgékony katonai egység ellen.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Gerilla-hadviselés · Többet látni »
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Germánok · Többet látni »
Hadrianus római császár
Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Hadrianus római császár · Többet látni »
Hagia Szophia
Az Hagia Szophia (ejtsd: ajía szofía, görög betűkkel: Ἁγία Σοφία;;; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Hagia Szophia · Többet látni »
Halabijja
Halabijja (arabul حلبية – Ḥalabiyya) egy ókori erődrom az Eufrátesz szíriai szakaszának középső vidékén.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Halabijja · Többet látni »
Hamza Gábor
Hamza Gábor (Budapest, 1949. február 22. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Hamza Gábor · Többet látni »
Harrán
Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Harrán · Többet látni »
Háromcikkely-vita
A háromcikkely-vita vagy háromfejezet-vita (görögül: tria kephalaia; latinul: tria capitula) azon egyházi viszálykodás, amely Justinianus császár által 544-ben kiadott, három pontból álló rendelete miatt ütött ki.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Háromcikkely-vita · Többet látni »
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »
Hippodrom
attikai fekete alakos amfora, i. e. 500 körül A hippodrom (ógörögül ἱππόδρομος hippodromos, „lófuttató”) az ókori Görögországban és a Bizánci Birodalomban használt, ló- és fogatversenyzésre szolgáló versenypálya elnevezése.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Hippodrom · Többet látni »
Hispania
Az Ibériai-félsziget az űrből Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Hispania · Többet látni »
Hormiszdasz pápa
Szent Hormiszdasz (Frosinone, ? – Róma, 523. augusztus 6.) volt az 52.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Hormiszdasz pápa · Többet látni »
I. Agapét pápa
I.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és I. Agapét pápa · Többet látni »
I. Anasztasziosz bizánci császár
I.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és I. Anasztasziosz bizánci császár · Többet látni »
I. Huszrau szászánida király
I.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és I. Huszrau szászánida király · Többet látni »
I. Iusztinosz bizánci császár
I.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és I. Iusztinosz bizánci császár · Többet látni »
I. Theodosius római császár
I.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és I. Theodosius római császár · Többet látni »
Ibériai-félsziget
Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Ibériai-félsziget · Többet látni »
II. Iusztinosz bizánci császár
II.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és II. Iusztinosz bizánci császár · Többet látni »
Indiai-óceán
Az Indiai-óceán helyzete Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Indiai-óceán · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Iszlám · Többet látni »
Italia (Római Birodalom)
Itália közigazgatása Augustus idején Az Appennini-félsziget egészét, vagyis a történelmi Itáliát először Julius Caesar vonta Italia néven egységes közigazgatás alá.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Italia (Római Birodalom) · Többet látni »
Izraelita vallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó vallás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Izraelita vallás · Többet látni »
Jemen
Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Jemen · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Jog · Többet látni »
Kaukázus (régió)
A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Kaukázus (régió) · Többet látni »
Kaukázusi Ibéria
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ibériai Királyság.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Kaukázusi Ibéria · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Kína · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Középkor · Többet látni »
Keleti gótok
lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Keleti gótok · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Kereszténység · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Kolostor · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Konstantinápoly · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Krím · Többet látni »
Kupola
Szent István-bazilika kupolája A kupola az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Kupola · Többet látni »
Kutrigurok
A Közel-Kelet 600-ban, rajta a kutrigurok elhelyezkedése Az kutrigurok vagy kuturgurok egy 6-7. századi lovas nomád ogurok egyik törzsszövetsége volt – lásd még utrigurok, onogurok – az eurázsiai sztyeppén.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Kutrigurok · Többet látni »
Lakhmidák
Lakhmidák alatt Lakhm törzsből származó arab fejedelmi családot értik, amely 3. század második felétől kezdve a szászánida perzsa nagykirály fennhatósága alatt a mezopotámiai arabság fölött uralkodott.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Lakhmidák · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Latin nyelv · Többet látni »
Manicheizmus
A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb szinkretista, részletesen kidolgozott vallás volt, amely a 3. és a 7. század között virágzott, és ekkor a Föld egyik legelterjedtebb vallása, az iszlám elterjedése előtt a kereszténység legfőbb riválisa volt.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Manicheizmus · Többet látni »
Május 11.
Névnapok: Ferenc + Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabríciusz, Fabríciusz, Filip, Fülöp, Gujdó, Izidor, Izidóra, Izor, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Kalliszta, Majlát, Mályva, Mirandella, Mirandola.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Május 11. · Többet látni »
Második konstantinápolyi zsinat
A második konstantinápolyi zsinat a kereszténység ötödik egyetemes zsinata, amelyet 553.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Második konstantinápolyi zsinat · Többet látni »
Metropolita
esztergom-budapesti érsek, egyúttal az esztergom-budapesti egyháztartomány metropolitája is. A metropolita a keresztény vallások egy püspöki méltósága, általában egy több egyházmegyéből álló egyháztartomány vezetője.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Metropolita · Többet látni »
Mopszuesztiai Szent Theodórosz
Mopszuesztiai Szent Theodórosz, (Antiokheia, 352/355 – Mopszuesztia, 428) a kilikiai Mopszuesztia városának püspöke 392-től haláláig, ókeresztény egyházi író.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Mopszuesztiai Szent Theodórosz · Többet látni »
Nabateusok
A nabateusok (latin írásmóddal nabataeusok, görögben nabateai) az ókori Arábiában élt nép.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Nabateusok · Többet látni »
Nápoly
Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Nápoly · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Népvándorláskor · Többet látni »
Nesztorianizmus
A nesztorianizmus egy krisztológiai irányzat, melynek követőit Nesztoriosz 5. századi konstantinápolyi pátriárka után nevezték el.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Nesztorianizmus · Többet látni »
Nesztoriosz
Nesztoriosz, (kb. 381/386 – 451Magyar katolikus lexikon http://lexikon.katolikus.hu/N/Nesztoriosz.html) szír szerzetes, 428-tól 431-ig konstantinápolyi pátriárka.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Nesztoriosz · Többet látni »
Nika-felkelés
Nika-felkelés Bizáncban 532 januárjában a kocsiversenyek rendezésére szolgáló Hippodromban kitört felkelés, amely I. Iusztinianosz császár uralma ellen irányult.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Nika-felkelés · Többet látni »
November 14.
Névnapok: Aliz + Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és November 14. · Többet látni »
November 16.
Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és November 16. · Többet látni »
Onogur-bolgárok
II. Baszileiosz X. századi misekönyvéből Az ősbolgárok – bolgár-törököknek, hun-bolgároknak, onogur-bolgároknak, onoguroknak stb.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Onogur-bolgárok · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Palesztina · Többet látni »
Palmüra
Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Palmüra · Többet látni »
Patricius
A patriciusok az ókori Róma nemesi uralkodó osztályának tagjai.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Patricius · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Pápai legátus
A pápai legátus a pápa személyes megbízottja, állandó képviselője valamilyen diplomáciai vagy egyházi küldetés során.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Pápai legátus · Többet látni »
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Pátriárka · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Püspök · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Pestis · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Platón · Többet látni »
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Pogányság · Többet látni »
Propaganda
Propaganda poszter, amely a bevándorlók Kaliforniába való költöztetését népszerűsíti A propaganda a latin propagare szóból ered, melynek jelentése „terjeszteni”.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Propaganda · Többet látni »
Rabbi
A judaizmusban a rabbi jelentése: vallási tanító.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Rabbi · Többet látni »
Ravenna
Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Ravenna · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Róma · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Római Birodalom · Többet látni »
Római jog
A római jog a modern nyugati világ jogrendszerének alapját képezi.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Római jog · Többet látni »
Római névadási szokások
Az ókori Rómában használt névadási szokások szerint a patrícius férfiak neve általában három részből állt (latinul tria nomina, innen trinominális).
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Római névadási szokások · Többet látni »
Ruszáfa
Az északi kapu Ruszáfa, népi kiejtés alapján Reszáfe (arabul الرصافة – ar-Ruṣāfa) egy romváros Szíriában, a Rakka kormányzóságban.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Ruszáfa · Többet látni »
Sejk
Kurd sejkek (1895) A sejk arab szó (شيخ), jelentése: ’öreg’.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Sejk · Többet látni »
Selyem
A selyemhernyó gubói Selyemlepke ''(Bombyx mori) A selyem a köznyelvben általában a hernyóselymet, a selyemlepke (Bombyx mori) hernyójának mirigyváladékát jelenti, amely fontos textilipari nyersanyag.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Selyem · Többet látni »
Szamaritánusok
Heródes korában A szamaritánusok (szamaritán héber: ࠔࠠࠌࠝࠓࠩࠉࠌ, (שַמֶרִים)) Palesztina régiójában élő népcsoport.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Szamaritánusok · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Szávaszentdemeter · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Szíria · Többet látni »
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Szentháromság · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Szicília · Többet látni »
Szilvériusz pápa
Szent Szilvériusz, (? – 537. december 2.) volt az 58.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Szilvériusz pápa · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Szláv népek · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Törökök · Többet látni »
Türosz
Türosz vagy Szúr (arab صور) Libanon egyik legjelentősebb városa.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Türosz · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Teológia · Többet látni »
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Thébai · Többet látni »
Theodahad keleti gót király
Theodahad, más írásmóddal Thiudahad (latinul: Flavius Theodahatus Rex), (482 – 536. december) toszkán gróf, valamint 534 és 536 között az osztrogótok királya.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Theodahad keleti gót király · Többet látni »
Theodóra bizánci császárné
Nem összetévesztendő a következővel: Theodóra bizánci császárnő (984–1056). Theodóra bizánci császárné, (500 körül – 548. június 28.) I. Iusztinianosz bizánci császár felesége.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Theodóra bizánci császárné · Többet látni »
Theodorétosz
Küroszi Theodorétosz, (Antiokheia, 393 – Kürrhosz, 458) görög egyháztörténetíró, Kürosz város püspöke.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Theodorétosz · Többet látni »
Thermopülai-szoros
A Thermopülai-szoros (ógörögül Θερμοπύλαι, démotikus görögül Θερμοπύλες, am. „forró kapu”) Thesszáliát és Közép-Görögországot választja el.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Thermopülai-szoros · Többet látni »
Tiara
Az Angoulême-hercegnők tiarája (1814, Louvre) A tiara (a perzsa تاره tara szóbol származik, ami latinul „tiara”) általában csúcsos fejdísz; az uralkodók, pápák, és egyéb előkelőségek megkülönböztetését és hatalmát jelképezi.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Tiara · Többet látni »
Tiberias
Tiberias (magyarosan: Tibériás, modern héberül: טְבֶרְיָה Tverya, Tiveria; arabul: طبرية Tabarīya) település Izraelben, a Kineret-tó nyugati partján.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Tiberias · Többet látni »
Totila keleti gót király
| név.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Totila keleti gót király · Többet látni »
Tribonianus
Tribonianus (500 körül – 546) görög származású jogász, jogtudós az ókori Bizánci Birodalomban.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Tribonianus · Többet látni »
Utrigurok
Európa i. sz. 600 körül, amin fel vannak tüntetve az utigurok és szomszédjaik. Az utigurok (Prokopiosznál outigouroi: Ουτιγουροι), más forrásokban utrigurok, uturgurok stb.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Utrigurok · Többet látni »
Vandál háború
A vandál háború a Bizánci Birodalom és az észak-afrikai Vandál Királyság közötti konfliktus volt i. sz.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Vandál háború · Többet látni »
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Vandálok · Többet látni »
Vigiliusz pápa
Vigiliusz, (? – 555. június 7.) volt az egyház történetének 59.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Vigiliusz pápa · Többet látni »
Vitigis keleti gót király
Vitigis, más írásmóddal Vitiges, Witiges, Wittich (470/480 k. – 541/542) 536 és 540 között az osztrogótok királya.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Vitigis keleti gót király · Többet látni »
Vizigót Királyság
Hispánia 476-ban Frank és gót hadjáratok Akvitániában 507–509 A Vizigót Királyság, más néven Nyugati gót Királyság (latinul: Regnum Visigothorum, gótul: Gutþiuda Þiudinassus) egy kora középkori államalakulat volt, mely az Ibériai-félsziget teljes területét és 507-ig a jelenlegi Franciaország déli területeit foglalta magába.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Vizigót Királyság · Többet látni »
Zalabijja
Zalabijja romjai északkelet felől Zalabijja (arabul زلبية – Zalabiyya) egy ókori erődrom az Eufrátesz szíriai szakaszának középső vidékén.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Zalabijja · Többet látni »
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és Zsidó vallás · Többet látni »
1346
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 1346 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 16. század · Többet látni »
482
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 482 · Többet látni »
483
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 483 · Többet látni »
518
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 518 · Többet látni »
520
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 520 · Többet látni »
521
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 521 · Többet látni »
524
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 524 · Többet látni »
527
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 527 · Többet látni »
528
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 528 · Többet látni »
529
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 529 · Többet látni »
530
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 530 · Többet látni »
531
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 531 · Többet látni »
532
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 532 · Többet látni »
533
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 533 · Többet látni »
534
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 534 · Többet látni »
535
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 535 · Többet látni »
536
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 536 · Többet látni »
537
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 537 · Többet látni »
540
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 540 · Többet látni »
541
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 541 · Többet látni »
542
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 542 · Többet látni »
543
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 543 · Többet látni »
544
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 544 · Többet látni »
548
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 548 · Többet látni »
551
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 551 · Többet látni »
552
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 552 · Többet látni »
553
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 553 · Többet látni »
555
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 555 · Többet látni »
556
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 556 · Többet látni »
557
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 557 · Többet látni »
558
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 558 · Többet látni »
559
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 559 · Többet látni »
562
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 562 · Többet látni »
563
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 563 · Többet látni »
565
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 565 · Többet látni »
989
Nincs leírás.
Új!!: I. Iusztinianosz bizánci császár és 989 · Többet látni »
