Közötti hasonlóságok I. István magyar király és Magyarország
I. István magyar király és Magyarország 52 közös dolog (a Uniópédia): Adó, Augusztus 20., Árpád-ház, Bajorország, Balaton, Baranya vármegye, Bécs, Bükki Nemzeti Park, Budai Várnegyed, December 25., Erdély, Erkel Ferenc, Esztergom, Esztergomi bazilika, Géza magyar fejedelem, Gizella magyar királyné, Győr, I. László magyar király, I. Ottó német-római császár, Kárpát-medence, Képes krónika, Kereszténység, Koppány vezér, Lajta, Latin nyelv, Magyar Fejedelemség, Magyar Királyság, Magyar történelem, Magyarok, Makó, ..., Mária Terézia magyar királynő, Mátra, Millenniumi emlékmű, Német-római Birodalom, Németek, Növénytermesztés, Ortodox kereszténység, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Prágai Szent Adalbert, Római katolikus egyház, Székesfehérvár, Szeniorátus, Szent István-bazilika (Budapest), Szent Korona, Tar Zerind, Tolna vármegye, Vármegye, Városliget, Veszprém, 10. század, 14. század, 20. század. Bővíteni index (22 több) »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Adó és I. István magyar király · Adó és Magyarország ·
Augusztus 20.
Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.
Augusztus 20. és I. István magyar király · Augusztus 20. és Magyarország ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és I. István magyar király · Árpád-ház és Magyarország ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és I. István magyar király · Bajorország és Magyarország ·
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Balaton és I. István magyar király · Balaton és Magyarország ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és I. István magyar király · Baranya vármegye és Magyarország ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. István magyar király · Bécs és Magyarország ·
Bükki Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.
Bükki Nemzeti Park és I. István magyar király · Bükki Nemzeti Park és Magyarország ·
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Budai Várnegyed és I. István magyar király · Budai Várnegyed és Magyarország ·
December 25.
Karácsony, Jézus születésének ünnepe.
December 25. és I. István magyar király · December 25. és Magyarország ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. István magyar király · Erdély és Magyarország ·
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Erkel Ferenc és I. István magyar király · Erkel Ferenc és Magyarország ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és I. István magyar király · Esztergom és Magyarország ·
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Esztergomi bazilika és I. István magyar király · Esztergomi bazilika és Magyarország ·
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Géza magyar fejedelem és I. István magyar király · Géza magyar fejedelem és Magyarország ·
Gizella magyar királyné
Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné.
Gizella magyar királyné és I. István magyar király · Gizella magyar királyné és Magyarország ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és I. István magyar király · Győr és Magyarország ·
I. László magyar király
I.
I. István magyar király és I. László magyar király · I. László magyar király és Magyarország ·
I. Ottó német-római császár
I.
I. István magyar király és I. Ottó német-római császár · I. Ottó német-római császár és Magyarország ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
I. István magyar király és Kárpát-medence · Kárpát-medence és Magyarország ·
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
I. István magyar király és Képes krónika · Képes krónika és Magyarország ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
I. István magyar király és Kereszténység · Kereszténység és Magyarország ·
Koppány vezér
Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.
I. István magyar király és Koppány vezér · Koppány vezér és Magyarország ·
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
I. István magyar király és Lajta · Lajta és Magyarország ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. István magyar király és Latin nyelv · Latin nyelv és Magyarország ·
Magyar Fejedelemség
A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.
I. István magyar király és Magyar Fejedelemség · Magyar Fejedelemség és Magyarország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. István magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyarország ·
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
I. István magyar király és Magyar történelem · Magyar történelem és Magyarország ·
Magyarok
Nincs leírás.
I. István magyar király és Magyarok · Magyarok és Magyarország ·
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
I. István magyar király és Makó · Magyarország és Makó ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
I. István magyar király és Mária Terézia magyar királynő · Mária Terézia magyar királynő és Magyarország ·
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
I. István magyar király és Mátra · Mátra és Magyarország ·
Millenniumi emlékmű
A millenniumi emlékmű avagy ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket.
I. István magyar király és Millenniumi emlékmű · Magyarország és Millenniumi emlékmű ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
I. István magyar király és Német-római Birodalom · Magyarország és Német-római Birodalom ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
I. István magyar király és Németek · Magyarország és Németek ·
Növénytermesztés
Bangladesi rizsmunkás Gabonabetakarítás és cséplés a 14. századi Itáliában A növénytermesztés az állattenyésztés mellett a mezőgazdaság egyik fő területe.
I. István magyar király és Növénytermesztés · Magyarország és Növénytermesztés ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
I. István magyar király és Ortodox kereszténység · Magyarország és Ortodox kereszténység ·
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
I. István magyar király és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Magyarország és Pannonhalmi Bencés Főapátság ·
Prágai Szent Adalbert
Prágai Szent Adalbert (csehül: Svatý Vojtěch, lengyelül: Święty Wojciech), (955 körül – Pomeránia, 997. április 23.) Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője, keresztény mártír.
I. István magyar király és Prágai Szent Adalbert · Magyarország és Prágai Szent Adalbert ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
I. István magyar király és Római katolikus egyház · Magyarország és Római katolikus egyház ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. István magyar király és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár ·
Szeniorátus
A szeniorátus (vagy szenioritás) olyan trónöröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, vezetésre alkalmas férfitag örökölte a hatalmat: rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse.
I. István magyar király és Szeniorátus · Magyarország és Szeniorátus ·
Szent István-bazilika (Budapest)
A Szent István-bazilika (ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is) neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom Budapest V. kerületében, Lipótvárosban.
I. István magyar király és Szent István-bazilika (Budapest) · Magyarország és Szent István-bazilika (Budapest) ·
Szent Korona
date.
I. István magyar király és Szent Korona · Magyarország és Szent Korona ·
Tar Zerind
Zerind vagy Szerénd a „tar” (? – 971 előtt), Szent István király rokona, a Szent István ellen fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt.
I. István magyar király és Tar Zerind · Magyarország és Tar Zerind ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
I. István magyar király és Tolna vármegye · Magyarország és Tolna vármegye ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
I. István magyar király és Vármegye · Magyarország és Vármegye ·
Városliget
A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.
I. István magyar király és Városliget · Magyarország és Városliget ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
I. István magyar király és Veszprém · Magyarország és Veszprém ·
10. század
A 10.
10. század és I. István magyar király · 10. század és Magyarország ·
14. század
A 14.
14. század és I. István magyar király · 14. század és Magyarország ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és I. István magyar király · 20. század és Magyarország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. István magyar király és Magyarország
- Mi van a közös I. István magyar király és Magyarország
- Közötti hasonlóságok I. István magyar király és Magyarország
Összehasonlítását I. István magyar király és Magyarország
I. István magyar király 267 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 52, a Jaccard index 3.57% = 52 / (267 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. István magyar király és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: