Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. István magyar király és Kereszténység Magyarországon
I. István magyar király és Kereszténység Magyarországon 24 közös dolog (a Uniópédia): Ősmagyar vallás, Bencések, Biblia, Egyházmegye, Erdély, Géza magyar fejedelem, Kereszténység, Keresztség, Konstantinápoly, Koppány vezér, Mária Terézia magyar királynő, Nagyboldogasszony, Ortodox kereszténység, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Passau, Római katolikus egyház, Szűz Mária, Szent István-bazilika (Budapest), Szentté avatás, Taksony magyar fejedelem, Védőszent, Zombor gyula, 12. század, 14. század.
Ősmagyar vallás
Az ősmagyar vallás a kereszténység felvétele előtti magyar hitvilágot jelenti, mindazokat a mitológiai képzeteket, lényeket, és a világ keletkezésére, felépítésére és működésére vonatkozó elgondolásokat, melyek egy többnyire egységes mitológiát alkottak.
I. István magyar király és Ősmagyar vallás · Kereszténység Magyarországon és Ősmagyar vallás ·
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
Bencések és I. István magyar király · Bencések és Kereszténység Magyarországon ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Biblia és I. István magyar király · Biblia és Kereszténység Magyarországon ·
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Egyházmegye és I. István magyar király · Egyházmegye és Kereszténység Magyarországon ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. István magyar király · Erdély és Kereszténység Magyarországon ·
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Géza magyar fejedelem és I. István magyar király · Géza magyar fejedelem és Kereszténység Magyarországon ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
I. István magyar király és Kereszténység · Kereszténység és Kereszténység Magyarországon ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
I. István magyar király és Keresztség · Kereszténység Magyarországon és Keresztség ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
I. István magyar király és Konstantinápoly · Kereszténység Magyarországon és Konstantinápoly ·
Koppány vezér
Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.
I. István magyar király és Koppány vezér · Kereszténység Magyarországon és Koppány vezér ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
I. István magyar király és Mária Terézia magyar királynő · Kereszténység Magyarországon és Mária Terézia magyar királynő ·
Nagyboldogasszony
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja.
I. István magyar király és Nagyboldogasszony · Kereszténység Magyarországon és Nagyboldogasszony ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
I. István magyar király és Ortodox kereszténység · Kereszténység Magyarországon és Ortodox kereszténység ·
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
I. István magyar király és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Kereszténység Magyarországon és Pannonhalmi Bencés Főapátság ·
Passau
Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.
I. István magyar király és Passau · Kereszténység Magyarországon és Passau ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
I. István magyar király és Római katolikus egyház · Kereszténység Magyarországon és Római katolikus egyház ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
I. István magyar király és Szűz Mária · Kereszténység Magyarországon és Szűz Mária ·
Szent István-bazilika (Budapest)
A Szent István-bazilika (ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is) neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom Budapest V. kerületében, Lipótvárosban.
I. István magyar király és Szent István-bazilika (Budapest) · Kereszténység Magyarországon és Szent István-bazilika (Budapest) ·
Szentté avatás
II. Piusz pápa szentté avatja Sienai Szent Katalint A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a katolikus és ortodox egyházakban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”.
I. István magyar király és Szentté avatás · Kereszténység Magyarországon és Szentté avatás ·
Taksony magyar fejedelem
Taksony (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén.
I. István magyar király és Taksony magyar fejedelem · Kereszténység Magyarországon és Taksony magyar fejedelem ·
Védőszent
A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.
I. István magyar király és Védőszent · Kereszténység Magyarországon és Védőszent ·
Zombor gyula
Zombor gyula – a krónikák második Gyulája – Tétény vezér unokája volt.
I. István magyar király és Zombor gyula · Kereszténység Magyarországon és Zombor gyula ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és I. István magyar király · 12. század és Kereszténység Magyarországon ·
14. század
A 14.
14. század és I. István magyar király · 14. század és Kereszténység Magyarországon ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. István magyar király és Kereszténység Magyarországon
- Mi van a közös I. István magyar király és Kereszténység Magyarországon
- Közötti hasonlóságok I. István magyar király és Kereszténység Magyarországon
Összehasonlítását I. István magyar király és Kereszténység Magyarországon
I. István magyar király 267 kapcsolatokat, ugyanakkor Kereszténység Magyarországon 134. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 5.99% = 24 / (267 + 134).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. István magyar király és Kereszténység Magyarországon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
