Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Huszrau szászánida király és Szászánida Birodalom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Huszrau szászánida király és Szászánida Birodalom

I. Huszrau szászánida király vs. Szászánida Birodalom

I. A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Közötti hasonlóságok I. Huszrau szászánida király és Szászánida Birodalom

I. Huszrau szászánida király és Szászánida Birodalom 18 közös dolog (a Uniópédia): Antiokheia, Armenia Magna, Bizánc, Heftaliták, I. Iusztinianosz bizánci császár, I. Kavád szászánida király, II. Huszrau szászánida király, IV. Hurmuz szászánida király, Jemen, Jeruzsálem, Kereszténység, Konstantinápoly, Ktésziphón, Nihávandi csata, Szászánida uralkodók listája, Szíria, Vallás, Zoroasztrizmus.

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Antiokheia és I. Huszrau szászánida király · Antiokheia és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Armenia Magna

Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.

Armenia Magna és I. Huszrau szászánida király · Armenia Magna és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Bizánc

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bizánci Birodalom.

Bizánc és I. Huszrau szászánida király · Bizánc és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Heftaliták

Heftalita lovas harcos (460–479.) A heftaliták, illetve fehér hunok néven ismert csoportosulás a tielö szövetség részeseiből, valamint Közép-Ázsia szkíta népességéből alakult ki.

Heftaliták és I. Huszrau szászánida király · Heftaliták és Szászánida Birodalom · Többet látni »

I. Iusztinianosz bizánci császár

A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.

I. Huszrau szászánida király és I. Iusztinianosz bizánci császár · I. Iusztinianosz bizánci császár és Szászánida Birodalom · Többet látni »

I. Kavád szászánida király

I.

I. Huszrau szászánida király és I. Kavád szászánida király · I. Kavád szászánida király és Szászánida Birodalom · Többet látni »

II. Huszrau szászánida király

II.

I. Huszrau szászánida király és II. Huszrau szászánida király · II. Huszrau szászánida király és Szászánida Birodalom · Többet látni »

IV. Hurmuz szászánida király

IV.

I. Huszrau szászánida király és IV. Hurmuz szászánida király · IV. Hurmuz szászánida király és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Jemen

Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.

I. Huszrau szászánida király és Jemen · Jemen és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

I. Huszrau szászánida király és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

I. Huszrau szászánida király és Kereszténység · Kereszténység és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

I. Huszrau szászánida király és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Ktésziphón

Ktésziphón, más írásmódokkal Kteszifón, Ktezifon ókori város volt a mai Irak területén, Bagdadtól kb.

I. Huszrau szászánida király és Ktésziphón · Ktésziphón és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Nihávandi csata

642-ben Nihávand (arab írással نهاوند, modern kiejtéssel Nehávand, a mai Iránban Teherántól nyugatra a Shur folyónál) mellett a hódító arabok győzelmet arattak a perzsák fölött, s ezzel véget ért a Szászánida-dinasztia uralma.

I. Huszrau szászánida király és Nihávandi csata · Nihávandi csata és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szászánida uralkodók listája

A Szászánida-dinasztia az Akhaimenidáktól származtatta magát.

I. Huszrau szászánida király és Szászánida uralkodók listája · Szászánida Birodalom és Szászánida uralkodók listája · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

I. Huszrau szászánida király és Szíria · Szászánida Birodalom és Szíria · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

I. Huszrau szászánida király és Vallás · Szászánida Birodalom és Vallás · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.

I. Huszrau szászánida király és Zoroasztrizmus · Szászánida Birodalom és Zoroasztrizmus · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. Huszrau szászánida király és Szászánida Birodalom

I. Huszrau szászánida király 56 kapcsolatokat, ugyanakkor Szászánida Birodalom 114. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 10.59% = 18 / (56 + 114).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Huszrau szászánida király és Szászánida Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »