Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

I. Henrik angol király és II. Vilmos angol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Henrik angol király és II. Vilmos angol király

I. Henrik angol király vs. II. Vilmos angol király

I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett. II.

Közötti hasonlóságok I. Henrik angol király és II. Vilmos angol király

I. Henrik angol király és II. Vilmos angol király 9 közös dolog (a Uniópédia): Canterburyi Szent Anzelm, Flandriai Matilda, Hampshire, I. Vilmos angol király, II. Róbert normandiai herceg, III. Malcolm skót király, Normandiai-ház, Odo de Bayeux, Winchester (Nagy-Britannia).

Canterburyi Szent Anzelm

Canterburyi Anzelm vagy egyházi nevén Canterburyi Szent Anzelm (Aosta, 1033. – Canterbury, 1109. április 21.) itáliai bencés szerzetes, apát, a katolikus egyház filozófusa és teológusa, aki élete végén Canterbury érseki tisztét töltötte be 1093-tól 1109-ig.

Canterburyi Szent Anzelm és I. Henrik angol király · Canterburyi Szent Anzelm és II. Vilmos angol király · Többet látni »

Flandriai Matilda

#ÁTIRÁNYÍTÁS Flandriai Matild angol királyné.

Flandriai Matilda és I. Henrik angol király · Flandriai Matilda és II. Vilmos angol király · Többet látni »

Hampshire

Hampshire (kiejtése: /ˈhæmpʃər/,, vagy /ˈhæmpʃɪər/) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a South East England régióban.

Hampshire és I. Henrik angol király · Hampshire és II. Vilmos angol király · Többet látni »

I. Vilmos angol király

I.

I. Henrik angol király és I. Vilmos angol király · I. Vilmos angol király és II. Vilmos angol király · Többet látni »

II. Róbert normandiai herceg

II.

I. Henrik angol király és II. Róbert normandiai herceg · II. Róbert normandiai herceg és II. Vilmos angol király · Többet látni »

III. Malcolm skót király

Máel Coluim mac Donnchada (mai gael nyelven: Maol Chaluim mac Dhonnchaidh), (1031. augusztus 26. – 1093. november 13.) a legtöbb anglicizált királylista szerint Malcolm III, magyarul III. Malcolm, a későbbi századokban ráragadt gúnynevei szerint Canmore, „Nagy Főnök”Ritchie, 3. o. vagy Long-neck, azaz „Hosszúnyakú”,Orkneyinga Saga, 33. f. 1093. november 13-i haláláig Skócia királya volt. Manapság amellett is hangzanak el érvek, hogy az igazi „Malcolm Canmore” nem is ő, hanem dédunokája, IV. Malcolm volt, akit a halálával kapcsolatos kortárs feljegyzések említettek ezen a néven. III. Malcolm I. Duncan (Donnchad mac Crínáin) király legidősebb fia volt. Malcom hosszú – 35 évig tartó – uralkodását követően vette kezdetét az úgynevezett skót-normann korszak. Malcolm birodalma nem terjedt túl a mai Skócia területén. Az északi és nyugati skót területek továbbra is skandináv, normann-gael és gael ellenőrzés alatt maradtak, a skót királyok által felügyelt földek pedig a 12. századig nagyjából megegyeztek azokkal, melyeket már II. Malcolm (Máel Coluim mac Cináeda) is uralt. III. Malcolm több háborút is vívott az Angol Királyság ellen, melyek célja Northumbria angol grófság meghódítása volt. A háborúk azonban semmilyen komoly térhódítással nem jártak déli irányban. Malcolm legnagyobb teljesítménye az volt, hogy nem tért le arról az irányról, melynek mentén sok-sok éve irányították Skóciát, dinasztia-alapítóként játszott szerepe pedig alig több, mint a legkisebb fia, Dávid, valamint leszármazottai által gerjesztett hírverés, azaz kevés történelmi realitást tartalmaz. Malcolm második feleségét, Skóciai Szent Margitot később szentté avatták, ő volt az egyetlen skót királyi házból származó szent. Maga Malcolm nem igazán törekedett arra, hogy a vallás által tegyen szert hírnévre. A dunfermline-i apátság kivételével nem nagyon kapcsolódik a nevéhez vallási reform vagy egyházi intézmény.

I. Henrik angol király és III. Malcolm skót király · II. Vilmos angol király és III. Malcolm skót király · Többet látni »

Normandiai-ház

A Normandiai-ház a Rollo viking hadvezér alapította Normandiai Hercegséget 911–1154 között, valamint az Angol Királyságot 1066–1154 között uraló dinasztia.

I. Henrik angol király és Normandiai-ház · II. Vilmos angol király és Normandiai-ház · Többet látni »

Odo de Bayeux

Odo de Bayeux (1035?–1097) normann főúr, Normandiai Vilmos féltestvére; Bayeux püspöke és Kent grófja.

I. Henrik angol király és Odo de Bayeux · II. Vilmos angol király és Odo de Bayeux · Többet látni »

Winchester (Nagy-Britannia)

Winchester Anglia déli részén fekvő történelmi város.

I. Henrik angol király és Winchester (Nagy-Britannia) · II. Vilmos angol király és Winchester (Nagy-Britannia) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. Henrik angol király és II. Vilmos angol király

I. Henrik angol király 121 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Vilmos angol király 61. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 4.95% = 9 / (121 + 61).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Henrik angol király és II. Vilmos angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: