I. Gottfried leuveni gróf és I. Henrik angol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Gottfried leuveni gróf és I. Henrik angol király

I. Gottfried leuveni gróf vs. I. Henrik angol király

I. (Szakállas vagy Nagy) Gottfried (1063 körül – 1139. január 25.) középkori nemesúr, a németalföldi Leuveni Grófság uralkodója 1095-től haláláig, illetve Alsó-Lotaringia hercege 1106 és 1128 között. I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

Arundel

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arundel (egyértelműsítő lap).

Arundel és I. Gottfried leuveni gróf · Arundel és I. Henrik angol király · Többet látni »

I. Károly flamand gróf

I.

I. Gottfried leuveni gróf és I. Károly flamand gróf · I. Henrik angol király és I. Károly flamand gróf · Többet látni »

II. Róbert flamand gróf

II.

I. Gottfried leuveni gróf és II. Róbert flamand gróf · I. Henrik angol király és II. Róbert flamand gróf · Többet látni »

Löweni Adelhaid angol királyné

Löweni Adeliza (1103 – 1151. április 23.) angol királyné, I. Henrik angol király második felesége.

I. Gottfried leuveni gróf és Löweni Adelhaid angol királyné · I. Henrik angol király és Löweni Adelhaid angol királyné · Többet látni »

V. Henrik német-római császár

V.

I. Gottfried leuveni gróf és V. Henrik német-római császár · I. Henrik angol király és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

VII. Balduin flamand gróf

VII.

I. Gottfried leuveni gróf és VII. Balduin flamand gróf · I. Henrik angol király és VII. Balduin flamand gróf · Többet látni »