Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona
I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona 31 közös dolog (a Uniópédia): Augsburg, Ausztria, Árpád-ház, Bécs, Erdély, Esztergom, Esztergomi érsek, Esztergomi érsekek listája, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. János magyar király, III. Frigyes német-római császár, Jagelló Anna magyar királyné, Jagelló Izabella magyar királyné, Kőszeg, Magyar Királyság, Mohácsi csata, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagyvárad, November 4., Nyitrai egyházmegye, Pálffy Géza, Podmaniczky István, Pozsony, Prága, Római katolikus egyház, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém, Visegrád, ..., 1526. évi székesfehérvári országgyűlés. Bővíteni index (1 több) »
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Augsburg és I. Ferdinánd magyar király · Augsburg és Szent Korona ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és I. Ferdinánd magyar király · Ausztria és Szent Korona ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és I. Ferdinánd magyar király · Árpád-ház és Szent Korona ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Ferdinánd magyar király · Bécs és Szent Korona ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Ferdinánd magyar király · Erdély és Szent Korona ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és I. Ferdinánd magyar király · Esztergom és Szent Korona ·
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Esztergomi érsek és I. Ferdinánd magyar király · Esztergomi érsek és Szent Korona ·
Esztergomi érsekek listája
Az Esztergomi érsekek listája az esztergomi, illetve esztergom-budapesti érsekeket, azaz az Esztergomi, illetve Esztergom-Budapesti főegyházmegye vezetőit sorolja fel az egyházmegye megalapításától napjainkig.
Esztergomi érsekek listája és I. Ferdinánd magyar király · Esztergomi érsekek listája és Szent Korona ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. Ferdinánd magyar király és I. János magyar király · I. János magyar király és Szent Korona ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Ferdinánd magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Szent Korona ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
I. Ferdinánd magyar király és II. János magyar király · II. János magyar király és Szent Korona ·
III. Frigyes német-római császár
III.
I. Ferdinánd magyar király és III. Frigyes német-római császár · III. Frigyes német-római császár és Szent Korona ·
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.
I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · Jagelló Anna magyar királyné és Szent Korona ·
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné · Jagelló Izabella magyar királyné és Szent Korona ·
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
I. Ferdinánd magyar király és Kőszeg · Kőszeg és Szent Korona ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Ferdinánd magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Szent Korona ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. Ferdinánd magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Szent Korona ·
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
I. Ferdinánd magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Korona ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Ferdinánd magyar király és Nagyvárad · Nagyvárad és Szent Korona ·
November 4.
Névnapok: Károly + Berill, Életke, Ellina, Florinda, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, László, Lina, Linett, Linetta, Modeszta, Mózes, Oguz, Sarlott, Sarolta, Vitális.
I. Ferdinánd magyar király és November 4. · November 4. és Szent Korona ·
Nyitrai egyházmegye
A nyitrai egyházmegye a latin rítusú katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Szlovákiában.
I. Ferdinánd magyar király és Nyitrai egyházmegye · Nyitrai egyházmegye és Szent Korona ·
Pálffy Géza
Pálffy Géza (Veszprém, 1971. február 9. –) magyar történész, a Magyar Királyság, Horvátország és a Habsburg Monarchia közötti kapcsolatok, a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona kora újkori történetének jeles és elismert kutatója.
I. Ferdinánd magyar király és Pálffy Géza · Pálffy Géza és Szent Korona ·
Podmaniczky István
Podmaniczky István (1480 előtt – 1530. június 3. vagy október 10. előtt) nyitrai püspök.
I. Ferdinánd magyar király és Podmaniczky István · Podmaniczky István és Szent Korona ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
I. Ferdinánd magyar király és Pozsony · Pozsony és Szent Korona ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
I. Ferdinánd magyar király és Prága · Prága és Szent Korona ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
I. Ferdinánd magyar király és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Szent Korona ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. Ferdinánd magyar király és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Szent Korona ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
I. Ferdinánd magyar király és Szolnok · Szent Korona és Szolnok ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
I. Ferdinánd magyar király és Veszprém · Szent Korona és Veszprém ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
I. Ferdinánd magyar király és Visegrád · Szent Korona és Visegrád ·
1526. évi székesfehérvári országgyűlés
Az 1526.
1526. évi székesfehérvári országgyűlés és I. Ferdinánd magyar király · 1526. évi székesfehérvári országgyűlés és Szent Korona ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona
- Mi van a közös I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona
- Közötti hasonlóságok I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona
Összehasonlítását I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona
I. Ferdinánd magyar király 267 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Korona 294. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 5.53% = 31 / (267 + 294).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
