I. Eduárd angol király és János skót király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Eduárd angol király és János skót király

I. Eduárd angol király vs. János skót király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is. John Balliol, magyarosan Balliol János (1249 körül – 1314. november 25.) skót király 1292-től 1296-ig.

I. Margit skót királynő

I.

I. Eduárd angol király és I. Margit skót királynő · I. Margit skót királynő és János skót király · Többet látni »

I. Róbert skót király

I.

I. Eduárd angol király és I. Róbert skót király · I. Róbert skót király és János skót király · Többet látni »

III. Sándor skót király

III. Sándor (Roxburgh, 1241. szeptember 4. – Kinghorn, 1286. március 19.) 1249-től haláláig Skócia királya, a Dunkeld-ház utolsó tagja. A gyermekeit túlélve egyetlen kiskorú unokája, Margit, a norvég hajadon maradt az egyedüli közvetlen örököse, akit viszont nem ismerhetett meg személyesen, hiszen Norvégiában született, és aki követte a nagyapját a trónon. A trónöröklést viszont csak rövid időre oldotta meg a lányunokája, mert a Skóciába tartó útján, ugyan már skót felségvizeken, de a hajó fedélzetén elhunyt, ezért nem léphetett skót földre. A kis királynő halála viszont hosszan tartó trónutódlási válságot idézett elő, ami azonban csak 1306-ban oldódott meg véglegesen a Bruce-ház trónra léptével.

I. Eduárd angol király és III. Sándor skót király · III. Sándor skót király és János skót király · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

I. Eduárd angol király és London · János skót király és London · Többet látni »

Londoni Tower

A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.

I. Eduárd angol király és Londoni Tower · János skót király és Londoni Tower · Többet látni »

VIII. Bonifác pápa

Benedetto Caetani (Anagni, 1235 körül – Róma, 1303. október 11.) VIII.

I. Eduárd angol király és VIII. Bonifác pápa · János skót király és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »