Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Eduárd angol király és III. Henrik angol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Eduárd angol király és III. Henrik angol király

I. Eduárd angol király vs. III. Henrik angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is. III.

Közötti hasonlóságok I. Eduárd angol király és III. Henrik angol király

I. Eduárd angol király és III. Henrik angol király 30 közös dolog (a Uniópédia): Angol Királyság, Angoulême-i Izabella angol királyné, Aquitániai Eleonóra angol királyné, Gascogne, Gwynedd, Hitvalló Eduárd angol király, I. Richárd angol király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Henrik angol király, III. Sándor skót király, IX. Lajos francia király, János angol király, Kasztíliai Eleonóra angol királyné, Kent, Londoni Tower, Magna Carta Libertatum, Matilda német-római császárné, Plantagenêt-ház, Provence-i Eleonóra angol királyné, Savoyai Beatrix provence-i grófné, Seriff, Simon de Montfort, Leicester 6. grófja, Tunisz, V. Gottfried, Anjou grófja, Vérhas, Westminster-palota, Westminsteri apátság, Worcester (Egyesült Királyság), X. Alfonz kasztíliai király, X. Vilmos aquitániai herceg.

Angol Királyság

Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.

Angol Királyság és I. Eduárd angol király · Angol Királyság és III. Henrik angol király · Többet látni »

Angoulême-i Izabella angol királyné

Angoulême-i Izabella (1186 vagy 1188 körül – Fontevraud apátság, 1246. június 4.) francia nemesasszony, 1202–1246 között Angoulême grófnője, valamint János angol királlyal kötött házassága révén 1200–1216 között Anglia királynéja, majd X. Hugó lusignani nagyúrral kötött második házassága révén 1220–1246 között La Marche grófnéja.

Angoulême-i Izabella angol királyné és I. Eduárd angol király · Angoulême-i Izabella angol királyné és III. Henrik angol király · Többet látni »

Aquitániai Eleonóra angol királyné

Aquitániai Eleonóra (angolul: Eleanor of Aquitaine; Poitiers, Poitou grófság, 1122 körül – Poitiers, Angevin Birodalom, 1204. április 1.), a Ramnulfid-házból való Aquitania és Gascogne hercegnője, Poitou grófnője, VII. Lajossal kötött első házassága révén Franciaország királynéja 1137-től 1152-es válásáig, majd II. Henrikkel lévő második házasságával angol királyné 1154-től hitvese 1189-es haláláig.

Aquitániai Eleonóra angol királyné és I. Eduárd angol király · Aquitániai Eleonóra angol királyné és III. Henrik angol király · Többet látni »

Gascogne

Gascogne (magyar kiejtése: gászkony) földrajzi értemben a mai Franciaország délnyugati sarka a Garonne folyótól délre és a Pireneusoktól északra elterülő háromszögben.

Gascogne és I. Eduárd angol király · Gascogne és III. Henrik angol király · Többet látni »

Gwynedd

Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); (walesi)) megye Északnyugat-Walesben.

Gwynedd és I. Eduárd angol király · Gwynedd és III. Henrik angol király · Többet látni »

Hitvalló Eduárd angol király

III. Eduárd, más néven Hitvalló Szent Eduárd (angolul: Edward the Confessor), (1005 márciusahttp://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic2.html#EC – 1066. január 5.Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter,, ill., 55. oldalMagyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998,, 7. kötet, 14. oldalRévai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 141. oldal), az utolsó előtti angolszász király 1042-től haláláig; Angliában a tényleges hatalom az oligarchák (Wessexi Godwin és hat fia,Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991),, 424. oldal Merciai Leofric, és az északi részek ura, Siward) kezében nyugodott, a szentéletű Eduárd számára leginkább csak a keresztény vallás gyakorlása jutott.

Hitvalló Eduárd angol király és I. Eduárd angol király · Hitvalló Eduárd angol király és III. Henrik angol király · Többet látni »

I. Richárd angol király

I.

I. Eduárd angol király és I. Richárd angol király · I. Richárd angol király és III. Henrik angol király · Többet látni »

II. Fülöp Ágost francia király

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.

I. Eduárd angol király és II. Fülöp Ágost francia király · II. Fülöp Ágost francia király és III. Henrik angol király · Többet látni »

II. Henrik angol király

II.

I. Eduárd angol király és II. Henrik angol király · II. Henrik angol király és III. Henrik angol király · Többet látni »

III. Sándor skót király

III. Sándor (Roxburgh, 1241. szeptember 4. – Kinghorn, 1286. március 19.) 1249-től haláláig Skócia királya, a Dunkeld-ház utolsó tagja. A gyermekeit túlélve egyetlen kiskorú unokája, Margit, a norvég hajadon maradt az egyedüli közvetlen örököse, akit viszont nem ismerhetett meg személyesen, hiszen Norvégiában született, és aki követte a nagyapját a trónon. A trónöröklést viszont csak rövid időre oldotta meg a lányunokája, mert a Skóciába tartó útján, ugyan már skót felségvizeken, de a hajó fedélzetén elhunyt, ezért nem léphetett skót földre. A kis királynő halála viszont hosszan tartó trónutódlási válságot idézett elő, ami azonban csak 1306-ban oldódott meg véglegesen a Bruce-ház trónra léptével.

I. Eduárd angol király és III. Sándor skót király · III. Henrik angol király és III. Sándor skót király · Többet látni »

IX. Lajos francia király

IX.

I. Eduárd angol király és IX. Lajos francia király · III. Henrik angol király és IX. Lajos francia király · Többet látni »

János angol király

János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

I. Eduárd angol király és János angol király · III. Henrik angol király és János angol király · Többet látni »

Kasztíliai Eleonóra angol királyné

Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.

I. Eduárd angol király és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · III. Henrik angol király és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · Többet látni »

Kent

Kent folyói Kent megye Anglia délkeleti részében, az úgynevezett hazai (London körüli) megyék egyike.

I. Eduárd angol király és Kent · III. Henrik angol király és Kent · Többet látni »

Londoni Tower

A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.

I. Eduárd angol király és Londoni Tower · III. Henrik angol király és Londoni Tower · Többet látni »

Magna Carta Libertatum

A ''Magna Carta'' egy 1297-es másolata az ausztráliai parlamentben található A Magna Carta Libertatum („Nagy szabadságlevél”) az 1215.

I. Eduárd angol király és Magna Carta Libertatum · III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

Matilda német-római császárné

#ÁTIRÁNYÍTÁS Angliai Matild német-római császárné.

I. Eduárd angol király és Matilda német-római császárné · III. Henrik angol király és Matilda német-római császárné · Többet látni »

Plantagenêt-ház

A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.

I. Eduárd angol király és Plantagenêt-ház · III. Henrik angol király és Plantagenêt-ház · Többet látni »

Provence-i Eleonóra angol királyné

Provence-i Eleonóra angol királyné (Aix-en-Provence, 1223. – 1291. június 24.) IV.

I. Eduárd angol király és Provence-i Eleonóra angol királyné · III. Henrik angol király és Provence-i Eleonóra angol királyné · Többet látni »

Savoyai Beatrix provence-i grófné

Savoyai Beatrix (1198 körül – 1267 körül) Tamás savoyai gróf és genfi Margit leánya.

I. Eduárd angol király és Savoyai Beatrix provence-i grófné · III. Henrik angol király és Savoyai Beatrix provence-i grófné · Többet látni »

Seriff

Amerikai seriff-csillag A seriff (angolul sheriff) az angolszász országokban egy speciális tisztviselő elnevezése, aki jogi és rendőri feladatokat is elláthat.

I. Eduárd angol király és Seriff · III. Henrik angol király és Seriff · Többet látni »

Simon de Montfort, Leicester 6. grófja

Simon de Montfort 1208 táján született Île-de-France Montfort-l'Amaury hasonló nevű grófjának (az albigensek elleni keresztes hadjárat vezetőjének) negyedik fiaként.

I. Eduárd angol király és Simon de Montfort, Leicester 6. grófja · III. Henrik angol király és Simon de Montfort, Leicester 6. grófja · Többet látni »

Tunisz

Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.

I. Eduárd angol király és Tunisz · III. Henrik angol király és Tunisz · Többet látni »

V. Gottfried, Anjou grófja

V.

I. Eduárd angol király és V. Gottfried, Anjou grófja · III. Henrik angol király és V. Gottfried, Anjou grófja · Többet látni »

Vérhas

A vérhas, más néven dizentéria a vastagbél fertőzéses megbetegedése, amely véres, nyákos hasmenéssel, magas lázzal és hasi görcsökkel jár.

I. Eduárd angol király és Vérhas · III. Henrik angol király és Vérhas · Többet látni »

Westminster-palota

A Westminster-palota (angolul Palace of Westminster, Westminster Palace vagy Houses of Parliament) az Egyesült Királyság parlamentjének épülete, ahol a parlament két háza, a Lordok Háza és a Képviselőház tartja üléseit.

I. Eduárd angol király és Westminster-palota · III. Henrik angol király és Westminster-palota · Többet látni »

Westminsteri apátság

A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.

I. Eduárd angol király és Westminsteri apátság · III. Henrik angol király és Westminsteri apátság · Többet látni »

Worcester (Egyesült Királyság)

Worcester (fonetikusan) város az Egyesült Királyságban, Worcestershire-ban.

I. Eduárd angol király és Worcester (Egyesült Királyság) · III. Henrik angol király és Worcester (Egyesült Királyság) · Többet látni »

X. Alfonz kasztíliai király

X.

I. Eduárd angol király és X. Alfonz kasztíliai király · III. Henrik angol király és X. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »

X. Vilmos aquitániai herceg

X.

I. Eduárd angol király és X. Vilmos aquitániai herceg · III. Henrik angol király és X. Vilmos aquitániai herceg · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. Eduárd angol király és III. Henrik angol király

I. Eduárd angol király 107 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Henrik angol király 88. Ami közös bennük 30, a Jaccard index 15.38% = 30 / (107 + 88).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Eduárd angol király és III. Henrik angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »