I. Eduárd angol király és III. Eduárd angol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Eduárd angol király és III. Eduárd angol király

I. Eduárd angol király vs. III. Eduárd angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is. III.

Angol Királyság

Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.

Angol Királyság és I. Eduárd angol király · Angol Királyság és III. Eduárd angol király · Többet látni »

Aquitania

Aquitania (franciául Aquitaine, okcitánul Aquitània, baszkul Akitania, latinul Aquitania, történelmi magyar nevei: Aquitánia vagy Akvitánia) Franciaország történelmi régiója az ország délnyugati részén, az Atlanti-óceán partvidéke és a Pireneusok nyugati vonulataitól közrefogott területen.

Aquitania és I. Eduárd angol király · Aquitania és III. Eduárd angol király · Többet látni »

Artúr király

Artúr király; 15. század Artúr király (angolosan Arthur, latinosan Artus) briton király, aki – amennyiben létező személy volt – az 5. század végén, illetve a 6. század elején (körülbelül 496–537) uralkodott.

Artúr király és I. Eduárd angol király · Artúr király és III. Eduárd angol király · Többet látni »

Franciaországi Izabella angol királyné

Franciaországi Izabella (Párizs, 1292 k. – Castle Rising, Norfolk, 1358. augusztus 23.) Anglia királynéja 1308–1327 között.

Franciaországi Izabella angol királyné és I. Eduárd angol király · Franciaországi Izabella angol királyné és III. Eduárd angol király · Többet látni »

Gascogne

Gascogne (magyar kiejtése: gászkony) földrajzi értemben a mai Franciaország délnyugati sarka a Garonne folyótól délre és a Pireneusoktól északra elterülő háromszögben.

Gascogne és I. Eduárd angol király · Gascogne és III. Eduárd angol király · Többet látni »

II. Eduárd angol király

II.

I. Eduárd angol király és II. Eduárd angol király · II. Eduárd angol király és III. Eduárd angol király · Többet látni »

III. Fülöp francia király

III.

I. Eduárd angol király és III. Fülöp francia király · III. Eduárd angol király és III. Fülöp francia király · Többet látni »

III. Henrik angol király

III.

I. Eduárd angol király és III. Henrik angol király · III. Eduárd angol király és III. Henrik angol király · Többet látni »

IV. Fülöp francia király

IV.

I. Eduárd angol király és IV. Fülöp francia király · III. Eduárd angol király és IV. Fülöp francia király · Többet látni »

IX. Lajos francia király

IX.

I. Eduárd angol király és IX. Lajos francia király · III. Eduárd angol király és IX. Lajos francia király · Többet látni »

János angol király

János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

I. Eduárd angol király és János angol király · III. Eduárd angol király és János angol király · Többet látni »

János skót király

John Balliol, magyarosan Balliol János (1249 körül – 1314. november 25.) skót király 1292-től 1296-ig.

I. Eduárd angol király és János skót király · III. Eduárd angol király és János skót király · Többet látni »

Kasztíliai Eleonóra angol királyné

Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.

I. Eduárd angol király és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · III. Eduárd angol király és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

I. Eduárd angol király és London · III. Eduárd angol király és London · Többet látni »

Plantagenêt-ház

A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.

I. Eduárd angol király és Plantagenêt-ház · III. Eduárd angol király és Plantagenêt-ház · Többet látni »

Savoyai Beatrix provence-i grófné

Savoyai Beatrix (1198 körül – 1267 körül) Tamás savoyai gróf és genfi Margit leánya.

I. Eduárd angol király és Savoyai Beatrix provence-i grófné · III. Eduárd angol király és Savoyai Beatrix provence-i grófné · Többet látni »

Westminsteri apátság

A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.

I. Eduárd angol király és Westminsteri apátság · III. Eduárd angol király és Westminsteri apátság · Többet látni »