I. Eduárd angol király és I. Vilmos angol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Eduárd angol király és I. Vilmos angol király

I. Eduárd angol király vs. I. Vilmos angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is. I.

Angol Királyság

Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.

Angol Királyság és I. Eduárd angol király · Angol Királyság és I. Vilmos angol király · Többet látni »

Domesday Book

A Domesday Book egy oldala A Domesday Book (Ítéletnapi könyv) kétkötetes középkori összeírás az angliai birtokokról és a lakosságról.

Domesday Book és I. Eduárd angol király · Domesday Book és I. Vilmos angol király · Többet látni »

Hitvalló Eduárd angol király

III. Eduárd, más néven Hitvalló Szent Eduárd (angolul: Edward the Confessor), (1005 márciusahttp://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic2.html#EC – 1066. január 5.Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter,, ill., 55. oldalMagyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998,, 7. kötet, 14. oldalRévai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 141. oldal), az utolsó előtti angolszász király 1042-től haláláig; Angliában a tényleges hatalom az oligarchák (Wessexi Godwin és hat fia,Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991),, 424. oldal Merciai Leofric, és az északi részek ura, Siward) kezében nyugodott, a szentéletű Eduárd számára leginkább csak a keresztény vallás gyakorlása jutott.

Hitvalló Eduárd angol király és I. Eduárd angol király · Hitvalló Eduárd angol király és I. Vilmos angol király · Többet látni »

Kent

Kent folyói Kent megye Anglia délkeleti részében, az úgynevezett hazai (London körüli) megyék egyike.

I. Eduárd angol király és Kent · I. Vilmos angol király és Kent · Többet látni »

Londoni Tower

A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.

I. Eduárd angol király és Londoni Tower · I. Vilmos angol király és Londoni Tower · Többet látni »

Salisbury (Anglia)

Salisbury (helyi kiejtéssel) Anglia délnyugati részén fekvő város.

I. Eduárd angol király és Salisbury (Anglia) · I. Vilmos angol király és Salisbury (Anglia) · Többet látni »

Seriff

Amerikai seriff-csillag A seriff (angolul sheriff) az angolszász országokban egy speciális tisztviselő elnevezése, aki jogi és rendőri feladatokat is elláthat.

I. Eduárd angol király és Seriff · I. Vilmos angol király és Seriff · Többet látni »

Wales

Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.

I. Eduárd angol király és Wales · I. Vilmos angol király és Wales · Többet látni »

Westminsteri apátság

A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.

I. Eduárd angol király és Westminsteri apátság · I. Vilmos angol király és Westminsteri apátság · Többet látni »