I. Eduárd angol király és I. Károly szicíliai király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Eduárd angol király és I. Károly szicíliai király

I. Eduárd angol király vs. I. Károly szicíliai király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is. Charles d’Anjou (magyarosan Anjou Károly,; Párizs, Francia Királyság, 1227. március 21. – Foggia, Nápolyi Királyság, 1285. január 7.) a Capeting-házból származó francia királyi herceg VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka legkisebb gyermeke, a Harmadik Anjou-ház alapítója.

Aquitániai Eleonóra angol királyné

Aquitániai Eleonóra (angolul: Eleanor of Aquitaine; Poitiers, Poitou grófság, 1122 körül – Poitiers, Angevin Birodalom, 1204. április 1.), a Ramnulfid-házból való Aquitania és Gascogne hercegnője, Poitou grófnője, VII. Lajossal kötött első házassága révén Franciaország királynéja 1137-től 1152-es válásáig, majd II. Henrikkel lévő második házasságával angol királyné 1154-től hitvese 1189-es haláláig.

Aquitániai Eleonóra angol királyné és I. Eduárd angol király · Aquitániai Eleonóra angol királyné és I. Károly szicíliai király · Többet látni »

Aragóniai Királyság

Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének.

Aragóniai Királyság és I. Eduárd angol király · Aragóniai Királyság és I. Károly szicíliai király · Többet látni »

II. Fülöp Ágost francia király

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.

I. Eduárd angol király és II. Fülöp Ágost francia király · I. Károly szicíliai király és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »

II. Henrik angol király

II.

I. Eduárd angol király és II. Henrik angol király · I. Károly szicíliai király és II. Henrik angol király · Többet látni »

II. Károly nápolyi király

Anjou Károly (ismert ragadványnevén Sánta Károly,,; 1254 körül – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1309. május 6.), a Capeting–Anjou-házból származó királyi herceg, Salerno hercege, I. Károly szicíliai király és Provence-i Beatrix fia, aki apját követvén Nápoly királya 1285-től II.

I. Eduárd angol király és II. Károly nápolyi király · I. Károly szicíliai király és II. Károly nápolyi király · Többet látni »

III. Fülöp francia király

III.

I. Eduárd angol király és III. Fülöp francia király · I. Károly szicíliai király és III. Fülöp francia király · Többet látni »

III. Péter aragóniai király

III.

I. Eduárd angol király és III. Péter aragóniai király · I. Károly szicíliai király és III. Péter aragóniai király · Többet látni »

IX. Lajos francia király

IX.

I. Eduárd angol király és IX. Lajos francia király · I. Károly szicíliai király és IX. Lajos francia király · Többet látni »

Jeruzsálemi Királyság

A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.

I. Eduárd angol király és Jeruzsálemi Királyság · I. Károly szicíliai király és Jeruzsálemi Királyság · Többet látni »

Savoyai Beatrix provence-i grófné

Savoyai Beatrix (1198 körül – 1267 körül) Tamás savoyai gróf és genfi Margit leánya.

I. Eduárd angol király és Savoyai Beatrix provence-i grófné · I. Károly szicíliai király és Savoyai Beatrix provence-i grófné · Többet látni »

Szicília

Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.

I. Eduárd angol király és Szicília · I. Károly szicíliai király és Szicília · Többet látni »

Szicíliai vecsernye

Szicíliai vecsernyének (Vespri siciliani) az 1282-ben I. (Anjou) Károly uralma ellen kitört szicíliai felkelést nevezik.

I. Eduárd angol király és Szicíliai vecsernye · I. Károly szicíliai király és Szicíliai vecsernye · Többet látni »

Tunisz

Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.

I. Eduárd angol király és Tunisz · I. Károly szicíliai király és Tunisz · Többet látni »

V. Gottfried, Anjou grófja

V.

I. Eduárd angol király és V. Gottfried, Anjou grófja · I. Károly szicíliai király és V. Gottfried, Anjou grófja · Többet látni »

X. Vilmos aquitániai herceg

X.

I. Eduárd angol király és X. Vilmos aquitániai herceg · I. Károly szicíliai király és X. Vilmos aquitániai herceg · Többet látni »