I. Dárajavaus perzsa király és Irán

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Dárajavaus perzsa király és Irán

I. Dárajavaus perzsa király vs. Irán

Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522. Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Akhaimenida-ház

Az Akhaimenida-ház ókori, perzsa eredetű dinasztia volt.

Akhaimenida-ház és I. Dárajavaus perzsa király · Akhaimenida-ház és Irán · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Athén és I. Dárajavaus perzsa király · Athén és Irán · Többet látni »

Óperzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.

Óperzsa Birodalom és I. Dárajavaus perzsa király · Óperzsa Birodalom és Irán · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Egyiptom és I. Dárajavaus perzsa király · Egyiptom és Irán · Többet látni »

Elám

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Elám és I. Dárajavaus perzsa király · Elám és Irán · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és I. Dárajavaus perzsa király · Európa és Irán · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Földközi-tenger és I. Dárajavaus perzsa király · Földközi-tenger és Irán · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Görögország és I. Dárajavaus perzsa király · Görögország és Irán · Többet látni »

Hamadán

Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.

Hamadán és I. Dárajavaus perzsa király · Hamadán és Irán · Többet látni »

II. Kurus perzsa király

Kurus reliefje Paszargadaiban II.

I. Dárajavaus perzsa király és II. Kurus perzsa király · II. Kurus perzsa király és Irán · Többet látni »

Kambúdzsija perzsa király

Kambúdzsija (óperzsal:, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya,, azaz II. Kambüszész), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.

I. Dárajavaus perzsa király és Kambúdzsija perzsa király · Irán és Kambúdzsija perzsa király · Többet látni »

Kaszpi-tenger

Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.

I. Dárajavaus perzsa király és Kaszpi-tenger · Irán és Kaszpi-tenger · Többet látni »

Méd Birodalom

Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.

I. Dárajavaus perzsa király és Méd Birodalom · Irán és Méd Birodalom · Többet látni »

Paszargadai

Paszargadai (perzsául: پاسارگاد – Pászárgád) ókori perzsa város volt a Zagrosz-hegységben, a mai iráni Fars tartományban.

I. Dárajavaus perzsa király és Paszargadai · Irán és Paszargadai · Többet látni »

Perszepolisz

Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.

I. Dárajavaus perzsa király és Perszepolisz · Irán és Perszepolisz · Többet látni »

Qanat

Khettara Erfoud (Marokkó) közelében A qanāt (arabul قناة, perzsául کاریز kariz) a meleg, száraz és félszáraz éghajlatokon használt vízrendszer, mely az emberi települések és az öntözés vízellátását biztosítja.

I. Dárajavaus perzsa király és Qanat · Irán és Qanat · Többet látni »

Szúza

Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.

I. Dárajavaus perzsa király és Szúza · Irán és Szúza · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

I. Dárajavaus perzsa király és Szkíták · Irán és Szkíták · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.

I. Dárajavaus perzsa király és Zoroasztrizmus · Irán és Zoroasztrizmus · Többet látni »