I. Dárajavaus perzsa király és I. e. 6. század

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Dárajavaus perzsa király és I. e. 6. század

I. Dárajavaus perzsa király vs. I. e. 6. század

Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522. Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.

Akhaimenida-ház

Az Akhaimenida-ház ókori, perzsa eredetű dinasztia volt.

Akhaimenida-ház és I. Dárajavaus perzsa király · Akhaimenida-ház és I. e. 6. század · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Athén és I. Dárajavaus perzsa király · Athén és I. e. 6. század · Többet látni »

Óperzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.

Óperzsa Birodalom és I. Dárajavaus perzsa király · Óperzsa Birodalom és I. e. 6. század · Többet látni »

Babilon

Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.

Babilon és I. Dárajavaus perzsa király · Babilon és I. e. 6. század · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Görögország és I. Dárajavaus perzsa király · Görögország és I. e. 6. század · Többet látni »

I. e. 492

Nincs leírás.

I. Dárajavaus perzsa király és I. e. 492 · I. e. 492 és I. e. 6. század · Többet látni »

I. e. 497

Nincs leírás.

I. Dárajavaus perzsa király és I. e. 497 · I. e. 497 és I. e. 6. század · Többet látni »

I. e. 522

Nincs leírás.

I. Dárajavaus perzsa király és I. e. 522 · I. e. 522 és I. e. 6. század · Többet látni »

I. e. 549

Nincs leírás.

I. Dárajavaus perzsa király és I. e. 549 · I. e. 549 és I. e. 6. század · Többet látni »

II. Kurus perzsa király

Kurus reliefje Paszargadaiban II.

I. Dárajavaus perzsa király és II. Kurus perzsa király · I. e. 6. század és II. Kurus perzsa király · Többet látni »

Kambúdzsija perzsa király

Kambúdzsija (óperzsal:, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya,, azaz II. Kambüszész), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.

I. Dárajavaus perzsa király és Kambúdzsija perzsa király · I. e. 6. század és Kambúdzsija perzsa király · Többet látni »

Perszepolisz

Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.

I. Dárajavaus perzsa király és Perszepolisz · I. e. 6. század és Perszepolisz · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

I. Dárajavaus perzsa király és Szkíták · I. e. 6. század és Szkíták · Többet látni »

Zarathustra

Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.

I. Dárajavaus perzsa király és Zarathustra · I. e. 6. század és Zarathustra · Többet látni »