Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Constantius római császár

Index I. Constantius római császár

Flavius Valerius Constantius, általánosan elterjedt néven I. Constantius császár (Dardania, kb. 250. március 31. – Eboracum, 306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305–306).

55 kapcsolatok: Alemann, Augustus (cím), Aurelius Victor, Bizánci Birodalom, Britannia (provincia), Caesar (cím), Carinus római császár, Carus római császár, Claudia Crispina, Constantinus-dinasztia, Dalmatia, Dardania, Diocletianus római császár, Eutropia Galeria Valeria, Eutropius, Flavia Maximiana Theodora, Flavius Dalmatius, Flavius Eutropius, Flavius Iulius Constantius, Galerius római császár, Gallia, Görög nyelv, Hannibalianus (egyértelműsítő lap), Hispania, Historia Augusta, I. Constantinus római császár, II. Claudius Gothicus római császár, II. Constantinus római császár, Július 25., Maximianus római császár, Maximinus Daia római császár, Május 1., Március 31., Nicomedia, Nyugatrómai Birodalom, Praetorianusok, Quintillus római császár, Rajna, Római Birodalom, Severus római császár, Svájc, Szarmata, Szent Ilona, Tetrarchia, York, Zószimosz (egyértelműsítő lap), 250, 286, 293, 294, ..., 296, 300, 302, 305, 306. Bővíteni index (5 több) »

Alemann

#ÁTIRÁNYÍTÁS alemannok.

Új!!: I. Constantius római császár és Alemann · Többet látni »

Augustus (cím)

Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.

Új!!: I. Constantius római császár és Augustus (cím) · Többet látni »

Aurelius Victor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sextus Aurelius Victor.

Új!!: I. Constantius római császár és Aurelius Victor · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: I. Constantius római császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Britannia (provincia)

Ez a szócikk Britannia római provincia történelmével és kultúrájával foglalkozik.

Új!!: I. Constantius római császár és Britannia (provincia) · Többet látni »

Caesar (cím)

A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.

Új!!: I. Constantius római császár és Caesar (cím) · Többet látni »

Carinus római császár

Marcus Aurelius Carinus (257 körül – Nagy-Morava, 285 márciusa), a Római Birodalom társcsászára volt 283 vége és 285 eleje között.

Új!!: I. Constantius római császár és Carinus római császár · Többet látni »

Carus római császár

Marcus Aurelius Numerius Carus (Narbo?, 223 körül – Perzsia, 283 júliusa) a Római Birodalom császára volt 282-től haláláig, 283-ig.

Új!!: I. Constantius római császár és Carus római császár · Többet látni »

Claudia Crispina

Claudia Crispina (Róma, ? – 253. ?) Constantius Chlorus anyja, Flavius Eutropius felesége, a Constantinus-dinasztia ősanyja.

Új!!: I. Constantius római császár és Claudia Crispina · Többet látni »

Constantinus-dinasztia

I. Constantius római császár, Musei Capitolini, Róma A Constantinus-dinasztia I. Constantius római császár és Flavius Iulianus római császár közötti időszakban adta a Római Birodalom uralkodóit.

Új!!: I. Constantius római császár és Constantinus-dinasztia · Többet látni »

Dalmatia

Dalmatia (e. dalmácia) a Római Birodalom ősi tartománya volt, amely magába foglalta a mai Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Nyugat-Szerbia, Dél-Szlovénia és Észak-Albánia egyes területeit.

Új!!: I. Constantius római császár és Dalmatia · Többet látni »

Dardania

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dardania (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Constantius római császár és Dardania · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: I. Constantius római császár és Diocletianus római császár · Többet látni »

Eutropia Galeria Valeria

Eutropia Galeria Valeria (Szíria, 252 – Mediolanum, 342) szíriai görög család gyermeke.

Új!!: I. Constantius római császár és Eutropia Galeria Valeria · Többet látni »

Eutropius

Eutropius (4. század – 387 után) római történetíró.

Új!!: I. Constantius római császár és Eutropius · Többet látni »

Flavia Maximiana Theodora

Flavia Maximiana Theodora Eutropia Galeria Valeria és Flavius Afranius Hannibalianus leánya, majd Eutropia második házassága után Marcus Maximianus hadvezér, későbbi császár fogadott leánya.

Új!!: I. Constantius római császár és Flavia Maximiana Theodora · Többet látni »

Flavius Dalmatius

Flavius Dalmatius (? – 337) a Római Birodalom caesarja, a Constantinus-dinasztia tagja, Flavius Iulius Dalmatius fia, aki féltestvére volt I. Constantinus római császárnak.

Új!!: I. Constantius római császár és Flavius Dalmatius · Többet látni »

Flavius Eutropius

Flavius Eutropius vagy teljes nevén Marcus Eutropius Gordianus (Dardania, 218 – Eboracum, ?) a Historia Augusta szerint előkelő családból származó nemesember.

Új!!: I. Constantius római császár és Flavius Eutropius · Többet látni »

Flavius Iulius Constantius

Flavius Iulius Constantius (született ismeretlen helyen, 289 után – Konstantinápoly, 337 szeptembere) Constantius Chlorus és Flavia Maximiana Theodora (Maximianus örökbefogadott leánya) fia, apai féltestvére I. Constantinusnak.

Új!!: I. Constantius római császár és Flavius Iulius Constantius · Többet látni »

Galerius római császár

Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.

Új!!: I. Constantius római császár és Galerius római császár · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Új!!: I. Constantius római császár és Gallia · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: I. Constantius római császár és Görög nyelv · Többet látni »

Hannibalianus (egyértelműsítő lap)

* Flavius Afranius Hannibalianus; 251–292, római katona, politikus.

Új!!: I. Constantius római császár és Hannibalianus (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Hispania

Az Ibériai-félsziget az űrből Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).

Új!!: I. Constantius római császár és Hispania · Többet látni »

Historia Augusta

#ÁTIRÁNYÍTÁS Scriptores historiae Augustae.

Új!!: I. Constantius római császár és Historia Augusta · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: I. Constantius római császár és I. Constantinus római császár · Többet látni »

II. Claudius Gothicus római császár

Marcus Aurelius Claudius Augustus Gothicus, általánosan elterjedt néven (II.) Claudius Gothicus császár (Sirmium, 213. május 10. – Róma, 270 januárja) római császár volt 268 és 270 között.

Új!!: I. Constantius római császár és II. Claudius Gothicus római császár · Többet látni »

II. Constantinus római császár

caesari címet. II.

Új!!: I. Constantius római császár és II. Constantinus római császár · Többet látni »

Július 25.

Névnapok: Jakab, Kristóf + Dalibor, Jakus, Jákó, Jákob, Jakobina, Krisztofer, Szindbád, Talabér, Talabor, Talbot, Timur, Tomor, Valencia, Valentin, Valentina, Zsaklin.

Új!!: I. Constantius római császár és Július 25. · Többet látni »

Maximianus római császár

Marcus Aurelius Valerius Maximianus Herculius, általánosan elterjedt néven Maximianus császár (Sirmium, 250 körül – Massilia, 310 júliusa), a Római Birodalom augustusza volt (Diocletianusszal együtt) 286.

Új!!: I. Constantius római császár és Maximianus római császár · Többet látni »

Maximinus Daia római császár

Gaius Valerius Galerius Maximinus, általánosan elterjedt néven Maximinus Daia császár, némelykor II.

Új!!: I. Constantius római császár és Maximinus Daia római császár · Többet látni »

Május 1.

A munka ünnepe.

Új!!: I. Constantius római császár és Május 1. · Többet látni »

Március 31.

Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.

Új!!: I. Constantius római császár és Március 31. · Többet látni »

Nicomedia

Nicomedia (görögül Νικομήδεια, Nikomédeia) vagy Nikodémia, a mai İzmit közelében, Törökországban fekvő ókori város.

Új!!: I. Constantius római császár és Nicomedia · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.

Új!!: I. Constantius római császár és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »

Praetorianusok

Praetorianusnak nevezték a Római Birodalomban a cohors praetoria katonáit, akik eredetileg a hadvezér testőrségét képezték, és a szövetségesek válogatott legénységéből alakították meg a testületet.

Új!!: I. Constantius római császár és Praetorianusok · Többet látni »

Quintillus római császár

Marcus Aurelius Claudius Quintillus, általánosan elterjedt néven Quintillus császár (Szerémség, 220 körül – Aquileia, 270 áprilisa) a Római birodalom császárának, Claudius Gothicusnak a bátyja, a szenátus 270-ben császárrá választotta.

Új!!: I. Constantius római császár és Quintillus római császár · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: I. Constantius római császár és Rajna · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: I. Constantius római császár és Római Birodalom · Többet látni »

Severus római császár

Flavius Valerius Severus, általánosan elterjedt néven Severus császár (Illyricum, ? – Ravenna, 307. szeptember 16.) 306-tól 307.

Új!!: I. Constantius római császár és Severus római császár · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: I. Constantius római császár és Svájc · Többet látni »

Szarmata

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szarmaták.

Új!!: I. Constantius római császár és Szarmata · Többet látni »

Szent Ilona

Cima da Conegliano: Konstantinápolyi Szent Ilona. Hagiográfiai források szerint az első nikaiai zsinat idején Ilona Jeruzsálembe ment és az ottani keresztények segítségével kereste azt a helyet, ahol Jézust keresztre feszítették. Mélyen a földbe ásva egy sziklaüregben megtalálták Jézus és a két lator keresztjét. A kép fiatalnak ábrázolja Ilonát, habár a kereszt feltételezett megtalálásának idejében Helena már 80 éves volt. bazilikában A betlehemi Születés Temploma, amit Szent Ilona építtetett Flavia (Fulvia) Iulia Helena, vagy egyházi nevén Szent Ilona, Szent Heléna (Drepanum, ma: Trapani, Szicilia, vagy a kis-ázsiai Hersekből) 248 – 330 körül) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. Az egyházi hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását, ezért lett a régészek védőszentje.

Új!!: I. Constantius római császár és Szent Ilona · Többet látni »

Tetrarchia

A tetrarchia (görögül négyes uralom) a Római Császárság néhány évtizedig működő kísérlete volt a birodalom irányítására.

Új!!: I. Constantius római császár és Tetrarchia · Többet látni »

York

#ÁTIRÁNYÍTÁS York (Anglia) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.

Új!!: I. Constantius római császár és York · Többet látni »

Zószimosz (egyértelműsítő lap)

* Szamoszatai Zószimosz mozaikművész a kommagénéi Zeugmában.

Új!!: I. Constantius római császár és Zószimosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

250

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 250 · Többet látni »

286

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 286 · Többet látni »

293

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 293 · Többet látni »

294

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 294 · Többet látni »

296

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 296 · Többet látni »

300

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 300 · Többet látni »

302

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 302 · Többet látni »

305

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 305 · Többet látni »

306

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantius római császár és 306 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »