Közötti hasonlóságok I. Constantinus római császár és Szentháromság
I. Constantinus római császár és Szentháromság 12 közös dolog (a Uniópédia): Alexandriai Szent Atanáz, Arianizmus, Arius, Ókeresztény egyház, Első nikaiai zsinat, Görög nyelv, Kereszténység, Latin nyelv, Mars (isten), Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Zsidók, 2. század.
Alexandriai Szent Atanáz
ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.
Alexandriai Szent Atanáz és I. Constantinus római császár · Alexandriai Szent Atanáz és Szentháromság ·
Arianizmus
Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.
Arianizmus és I. Constantinus római császár · Arianizmus és Szentháromság ·
Arius
Arius vagy Areios (kb. 260, Líbia – 336, Konstantinápoly) presbiter, az arianizmus tanának szellemi létrehozója.
Arius és I. Constantinus római császár · Arius és Szentháromság ·
Ókeresztény egyház
A keresztény ókor az 1. századtól a 7. század végéig, a II.
Ókeresztény egyház és I. Constantinus római császár · Ókeresztény egyház és Szentháromság ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Első nikaiai zsinat és I. Constantinus római császár · Első nikaiai zsinat és Szentháromság ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és I. Constantinus római császár · Görög nyelv és Szentháromság ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
I. Constantinus római császár és Kereszténység · Kereszténység és Szentháromság ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. Constantinus római császár és Latin nyelv · Latin nyelv és Szentháromság ·
Mars (isten)
Mars, római bronzszobor A római Mars eredetileg növényi termékenységisten, a mezők, erdők, a termés és a tavasz védnöke volt.
I. Constantinus római császár és Mars (isten) · Mars (isten) és Szentháromság ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
I. Constantinus római császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Szentháromság ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
I. Constantinus római császár és Zsidók · Szentháromság és Zsidók ·
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
2. század és I. Constantinus római császár · 2. század és Szentháromság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Constantinus római császár és Szentháromság
- Mi van a közös I. Constantinus római császár és Szentháromság
- Közötti hasonlóságok I. Constantinus római császár és Szentháromság
Összehasonlítását I. Constantinus római császár és Szentháromság
I. Constantinus római császár 169 kapcsolatokat, ugyanakkor Szentháromság 158. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 3.67% = 12 / (169 + 158).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Constantinus római császár és Szentháromság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: