Közötti hasonlóságok I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika
I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika 14 közös dolog (a Uniópédia): Alexandriai Szent Atanáz, Anglia, Húsvét, Jeruzsálem, Keresztényüldözés, Kereszténység, Lateráni bazilika, Latin nyelv, Milánó, Ortodox kereszténység, Raffaello Sanzio, Róma, Szent Ilona, Vatikán.
Alexandriai Szent Atanáz
ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.
Alexandriai Szent Atanáz és I. Constantinus római császár · Alexandriai Szent Atanáz és Szent Péter-bazilika ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és I. Constantinus római császár · Anglia és Szent Péter-bazilika ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Húsvét és I. Constantinus római császár · Húsvét és Szent Péter-bazilika ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
I. Constantinus római császár és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Szent Péter-bazilika ·
Keresztényüldözés
A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, amit a hitük megvallása és megélése miatt szenvednek el.
I. Constantinus római császár és Keresztényüldözés · Keresztényüldözés és Szent Péter-bazilika ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
I. Constantinus római császár és Kereszténység · Kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Lateráni bazilika
A lateráni bazilika vagy Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház (olaszul Basilica di San Giovanni in Laterano) a Római egyházmegye székesegyháza, Róma püspöke – azaz a pápa – címtemploma.
I. Constantinus római császár és Lateráni bazilika · Lateráni bazilika és Szent Péter-bazilika ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. Constantinus római császár és Latin nyelv · Latin nyelv és Szent Péter-bazilika ·
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
I. Constantinus római császár és Milánó · Milánó és Szent Péter-bazilika ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
I. Constantinus római császár és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Raffaello Sanzio
Krisztus feltámadása (1499–1502) Madonna Tóbiással, Raffael arkangyallal és Szent Jeromossal (1509) Galatea diadala (1511) ''Sixtus Madonna'' (1513–14) 265×196cm, olaj ''Trasfigurazione'' (Krisztus színeváltozása) (1519–20)http://www.museivaticani.va/content/museivaticani/it/collezioni/musei/la-pinacoteca/sala-viii---secolo-xvi/raffaello-sanzio--trasfigurazione.html Raffaello Sanzio, Trasfigurazione, museivaticani.va Raffaell Sanzio (gyakran Raffaello, más névváltozatban Raffaello Santi, Raffaello Sanzi, Raffaello da Urbino, Raffaello di Giovanni Santi, latinosan Raphael Sanctius) (Urbino, 1483. március 28. vagy április 6. – Róma, 1520. április 6.) reneszánsz kori olasz festő és építész.
I. Constantinus római császár és Raffaello Sanzio · Raffaello Sanzio és Szent Péter-bazilika ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
I. Constantinus római császár és Róma · Róma és Szent Péter-bazilika ·
Szent Ilona
Cima da Conegliano: Konstantinápolyi Szent Ilona. Hagiográfiai források szerint az első nikaiai zsinat idején Ilona Jeruzsálembe ment és az ottani keresztények segítségével kereste azt a helyet, ahol Jézust keresztre feszítették. Mélyen a földbe ásva egy sziklaüregben megtalálták Jézus és a két lator keresztjét. A kép fiatalnak ábrázolja Ilonát, habár a kereszt feltételezett megtalálásának idejében Helena már 80 éves volt. bazilikában A betlehemi Születés Temploma, amit Szent Ilona építtetett Flavia (Fulvia) Iulia Helena, vagy egyházi nevén Szent Ilona, Szent Heléna (Drepanum, ma: Trapani, Szicilia, vagy a kis-ázsiai Hersekből) 248 – 330 körül) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. Az egyházi hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását, ezért lett a régészek védőszentje.
I. Constantinus római császár és Szent Ilona · Szent Ilona és Szent Péter-bazilika ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
I. Constantinus római császár és Vatikán · Szent Péter-bazilika és Vatikán ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika
- Mi van a közös I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika
- Közötti hasonlóságok I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika
Összehasonlítását I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika
I. Constantinus római császár 169 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Péter-bazilika 369. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 2.60% = 14 / (169 + 369).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: