I. Constantinus római császár és Keresztény templomépítészet

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Constantinus római császár és Keresztény templomépítészet

I. Constantinus római császár vs. Keresztény templomépítészet

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára. A keresztény templomépítészet lényegében Nagy Konstantin római császár idejében kezdődött.

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Bizánci Birodalom és I. Constantinus római császár · Bizánci Birodalom és Keresztény templomépítészet · Többet látni »

Hagia Szophia

Az Hagia Szophia (ejtsd: ajía szofía, görög betűkkel: Ἁγία Σοφία;;; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban.

Hagia Szophia és I. Constantinus római császár · Hagia Szophia és Keresztény templomépítészet · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

I. Constantinus római császár és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Keresztény templomépítészet · Többet látni »

Keleti katolikus egyházak

A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.

I. Constantinus római császár és Keleti katolikus egyházak · Keleti katolikus egyházak és Keresztény templomépítészet · Többet látni »

Keresztényüldözés

A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, amit a hitük megvallása és megélése miatt szenvednek el.

I. Constantinus római császár és Keresztényüldözés · Keresztény templomépítészet és Keresztényüldözés · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

I. Constantinus római császár és Konstantinápoly · Keresztény templomépítészet és Konstantinápoly · Többet látni »

Mediolanumi ediktum

Raffaello Sanzio: I. Constantinus római császár megkeresztelése date.

I. Constantinus római császár és Mediolanumi ediktum · Keresztény templomépítészet és Mediolanumi ediktum · Többet látni »

Nicomedia

Nicomedia (görögül Νικομήδεια, Nikomédeia) vagy Nikodémia, a mai İzmit közelében, Törökországban fekvő ókori város.

I. Constantinus római császár és Nicomedia · Keresztény templomépítészet és Nicomedia · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

I. Constantinus római császár és Ortodox kereszténység · Keresztény templomépítészet és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

I. Constantinus római császár és Róma · Keresztény templomépítészet és Róma · Többet látni »

Szent Ilona

Cima da Conegliano: Konstantinápolyi Szent Ilona. Hagiográfiai források szerint az első nikaiai zsinat idején Ilona Jeruzsálembe ment és az ottani keresztények segítségével kereste azt a helyet, ahol Jézust keresztre feszítették. Mélyen a földbe ásva egy sziklaüregben megtalálták Jézus és a két lator keresztjét. A kép fiatalnak ábrázolja Ilonát, habár a kereszt feltételezett megtalálásának idejében Helena már 80 éves volt. bazilikában A betlehemi Születés Temploma, amit Szent Ilona építtetett Flavia (Fulvia) Iulia Helena, vagy egyházi nevén Szent Ilona, Szent Heléna (Drepanum, ma: Trapani, Szicilia, vagy a kis-ázsiai Hersekből) 248 – 330 körül) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. Az egyházi hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását, ezért lett a régészek védőszentje.

I. Constantinus római császár és Szent Ilona · Keresztény templomépítészet és Szent Ilona · Többet látni »

Szent Péter-bazilika

A Szent Péter tér A bazilika kupolája A vatikáni Szent Péter-bazilika (Basilica di San Pietro in Vaticano) a római katolikus egyház első számú temploma, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike.

I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika · Keresztény templomépítészet és Szent Péter-bazilika · Többet látni »