I. Arsak pártus király és Irán

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Arsak pártus király és Irán

I. Arsak pártus király vs. Irán

I. Arsak vagy Nagy Arsak – görögösen Arszakész (Αρσακης), újperzsa nyelven Ashk (اشک), nevének jelentése óperzsa nyelven "hős" – az Arsakida uralkodóház alapítója, az első pártus király volt. Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

II. Kurus perzsa király

Kurus reliefje Paszargadaiban II.

I. Arsak pártus király és II. Kurus perzsa király · II. Kurus perzsa király és Irán · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

I. Arsak pártus király és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Irán · Többet látni »

Kopet-dag

A Kopet-dag (perzsául کپه‌داغ, türkménül Köpetdag) avagy Türkmén-khoraszáni hegylánc mintegy 650 kilométer hosszan elnyúló hegyvonulat Ázsiában, Türkmenisztán és Irán határán.

I. Arsak pártus király és Kopet-dag · Irán és Kopet-dag · Többet látni »

Pártus Birodalom

A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.

I. Arsak pártus király és Pártus Birodalom · Irán és Pártus Birodalom · Többet látni »

Pártusok

Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.

I. Arsak pártus király és Pártusok · Irán és Pártusok · Többet látni »

Szeleukida Birodalom

A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).

I. Arsak pártus király és Szeleukida Birodalom · Irán és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

I. Arsak pártus király és Szkíták · Irán és Szkíták · Többet látni »