I. Agapét pápa és I. Iusztinianosz bizánci császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Agapét pápa és I. Iusztinianosz bizánci császár

I. Agapét pápa vs. I. Iusztinianosz bizánci császár

I. A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Afrika és I. Agapét pápa · Afrika és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »

Flavius Belisarius

Latinosan: Flavius Belisarius, helyes átiratban: Belizár (505 – 565. március 13.) a bizánci történelem egyik leghíresebb hadvezére.

Flavius Belisarius és I. Agapét pápa · Flavius Belisarius és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

I. Agapét pápa és Kereszténység · I. Iusztinianosz bizánci császár és Kereszténység · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

I. Agapét pápa és Konstantinápoly · I. Iusztinianosz bizánci császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

I. Agapét pápa és Ortodox kereszténység · I. Iusztinianosz bizánci császár és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

I. Agapét pápa és Pápa (egyházfő) · I. Iusztinianosz bizánci császár és Pápa (egyházfő) · Többet látni »

Pátriárka

I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.

I. Agapét pápa és Pátriárka · I. Iusztinianosz bizánci császár és Pátriárka · Többet látni »

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

I. Agapét pápa és Püspök · I. Iusztinianosz bizánci császár és Püspök · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

I. Agapét pápa és Róma · I. Iusztinianosz bizánci császár és Róma · Többet látni »

Szicília

Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.

I. Agapét pápa és Szicília · I. Iusztinianosz bizánci császár és Szicília · Többet látni »

Szilvériusz pápa

Szent Szilvériusz, (? – 537. december 2.) volt az 58.

I. Agapét pápa és Szilvériusz pápa · I. Iusztinianosz bizánci császár és Szilvériusz pápa · Többet látni »

Theodahad keleti gót király

Theodahad, más írásmóddal Thiudahad (latinul: Flavius Theodahatus Rex), (482 – 536. december) toszkán gróf, valamint 534 és 536 között az osztrogótok királya.

I. Agapét pápa és Theodahad keleti gót király · I. Iusztinianosz bizánci császár és Theodahad keleti gót király · Többet látni »

Vandálok

Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.

I. Agapét pápa és Vandálok · I. Iusztinianosz bizánci császár és Vandálok · Többet látni »