Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Abbász perzsa sah

Index I. Abbász perzsa sah

Abbász és egy bortöltő fiú. Muhammad Kászim miniatúrája 1627-ből I. (Nagy) Abbász, perzsául Abbász-i Buzurg, modern ejtéssel Abbász-e Bozorg (Herát, 1571. január 27. – Asraf, 1629. január 21.) Szultán Muhammad Hudábanda fia, Perzsia sahja (uralkodott 1588. szeptember 9-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia egyik legkiemelkedőbb tagja volt.

87 kapcsolatok: Afganisztán, Üzbég Kánság, Bagdad, Bahrein, Bandar-Abbász, Bazár, Brit Kelet-indiai Társaság, Domonkos-rend, Ferences, Habsburgok, Hast Behest-palota, Herát, Holland Kelet-indiai Társaság, Horászán, Hormuz (sziget), Hormuzi-szoros, I. Musztafa oszmán szultán, I. Szafi perzsa sah, II. Oszmán oszmán szultán, III. Ahmed oszmán szultán, Irak, Irán, Iszlám, IV. Murád oszmán szultán, Január 19., Január 21., Január 27., Jézus Társasága, Kaheti, Karavánszeráj, Kartli, Kaukázus (régió), Kazvin, Kermán, Kibla, Kirkuk, Lengyelország, Libanon, Madrasza, Magyarország, Mecset, Meshed, Mezopotámia, Nags-e Dzsahán tér, Nedzsef, Október 1., Október 31., Oszmán Birodalom, Perzsa Birodalom, Perzsa nyelv, ..., Perzsa sahok családfája, Perzsa-öböl, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Portugália, Sah, Sajbánidák, Szafavidák, Szeptember 9., Szultán Muhammad Hudábanda, Szultán Muhammad Hudábanda perzsa sah, Tebriz, Tizenöt éves háború, Világörökség, 1570-es évek, 1571, 1588, 1590, 1592, 1598, 1600, 1602, 1603, 1604, 1611, 1612, 1614, 1615, 1617, 1618, 1622, 1623, 1624, 1625, 1626, 1628, 1629, 19. század. Bővíteni index (37 több) »

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Afganisztán · Többet látni »

Üzbég Kánság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Transzoxánia.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Üzbég Kánság · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Bagdad · Többet látni »

Bahrein

Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság) szigetország a Perzsa-öbölben.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Bahrein · Többet látni »

Bandar-Abbász

Bandar-Abbász (perzsául: بندرعباس) kikötőváros Irán déli részén, a Hormuzi-szorosban, a Perzsa-öböl partján.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Bandar-Abbász · Többet látni »

Bazár

Az iszfaháni nagybazár rézművesei a 19. században A bazár (perzsa ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként iszlám kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott boltíves árucsarnok (arab szóval szúk).

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Bazár · Többet látni »

Brit Kelet-indiai Társaság

A Brit Kelet-indiai Társaság (hivatalosan: East India Company (EIC), vagy Honourable East India Company (HEIC), ritkábban East India Trading Company (EITC), vagy British East India Company, nem hivatalosan, illetve a szlengben John Company, Company Bahadur, vagy csak The Company) brit részvénytársaság, amelynek I. Erzsébet angol királynő 1600.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Brit Kelet-indiai Társaság · Többet látni »

Domonkos-rend

A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Domonkos-rend · Többet látni »

Ferences

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ferences rend.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Ferences · Többet látni »

Habsburgok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Habsburgok · Többet látni »

Hast Behest-palota

A Hast Behest-palota (nevének jelentése: „Nyolc Mennyország”, perzsa nyelven: هشت‌ بهشت) az iráni palotaépítészet remeke.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Hast Behest-palota · Többet látni »

Herát

Herát (pastu: هرات, perzsa: هرات, angolul: Herat) város Afganisztán nyugati részén, az iráni határtól mintegy 120 kilométerre keletre.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Herát · Többet látni »

Holland Kelet-indiai Társaság

A Holland Kelet-indiai Társaság zászlaja. A Holland Kelet-indiai Társaság (hollandul hivatalosan Vereenigde Oostindische Compagnie rövidítve VOC, azaz Egyesült Kelet-indiai Társaság), vagy gyakran Németalföldi Kelet-indiai Társaság volt a világ első igazi multinacionális vállalata és az első cég, amely részvényeket adott ki pénzügyei finanszírozására és ezzel létrehozta a modern tőzsdét.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Holland Kelet-indiai Társaság · Többet látni »

Horászán

Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Horászán · Többet látni »

Hormuz (sziget)

Hormuz-sziget egy iráni sziget a Perzsa-öbölben, amely a Hormuzi-szorosban található, és Hormozgán tartomány része.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Hormuz (sziget) · Többet látni »

Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros (átírva: Maḍīq Hurmuz, átírva: Tangeh-ye Hormoz) a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő tengerszoros.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Hormuzi-szoros · Többet látni »

I. Musztafa oszmán szultán

I.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és I. Musztafa oszmán szultán · Többet látni »

I. Szafi perzsa sah

Az iszfaháni Sah- (ma Imám-) mecset építése I. Szafi idején fejeződött be I. Szafi (1611 – Kásán, 1642. május 12.) I. (Nagy) Abbász unokája, Perzsia sahja (uralkodott 1629. január 21-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia tagja volt.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és I. Szafi perzsa sah · Többet látni »

II. Oszmán oszmán szultán

II.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és II. Oszmán oszmán szultán · Többet látni »

III. Ahmed oszmán szultán

III.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és III. Ahmed oszmán szultán · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Irak · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Irán · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Iszlám · Többet látni »

IV. Murád oszmán szultán

IV.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és IV. Murád oszmán szultán · Többet látni »

Január 19.

Az ortodox vízkereszt ünnepe.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Január 19. · Többet látni »

Január 21.

Névnapok: Ágnes + Aglent, Agnéta, Anissza, Baranka, Epifánia, Inez.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Január 21. · Többet látni »

Január 27.

Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Január 27. · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Jézus Társasága · Többet látni »

Kaheti

Grúziában Kaheti történelmi régió - határai némileg eltértek a mai közigazgatási határoktól Kahéti zászlaja. Kahéti vagy Kahétia (grúz: კახეთი) Grúzia egyik közigazgatási és történelmi régiója, az ország keleti részében.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Kaheti · Többet látni »

Karavánszeráj

A Qalaat al-Madiq karavánszeráj Szíria északi részén Egy szafavida karavánszeráj alaprajza A karavánszeráj (perzsául کاروانسرا, törökül Kervansaray) olyan útszéli fogadó volt, ahol az utasok megpihenhettek és feltöltődhettek az útjuk során.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Karavánszeráj · Többet látni »

Kartli

Kartli vagy K'art'li (grúz ქართლი) Grúzia egyik történelmi régiója, az ország középső-keleti részén a legnagyobb és a legnépesebb.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Kartli · Többet látni »

Kaukázus (régió)

A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Kaukázus (régió) · Többet látni »

Kazvin

Kazvin 330 000 lakosú város Irán északnyugati részén.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Kazvin · Többet látni »

Kermán

Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Kermán · Többet látni »

Kibla

Kibla A kibla arab szó, imairányt jelent.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Kibla · Többet látni »

Kirkuk

Kirkuk (kurd nyelven: Kerkûk / کهرکووک, szíriai nyelven: ܐ ܪ ܦ ܗ ܐ, arabul: كركوك, török nyelven: Kerkük) város Irakban, Kirkuk kormányzóságban.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Kirkuk · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Lengyelország · Többet látni »

Libanon

Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Libanon · Többet látni »

Madrasza

#ÁTIRÁNYÍTÁS Medresze.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Madrasza · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Magyarország · Többet látni »

Mecset

Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Mecset · Többet látni »

Meshed

Meshed vagy Mesed (perzsául: مشهد) Irán északkeleti részén, az ország második legnagyobb városa.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Meshed · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Mezopotámia · Többet látni »

Nags-e Dzsahán tér

Áli Gápu A Maszdzsed-e Sáh (Sahmecset) A Lotfolláh-mecset nagybazár szőnyegárusai A Nags-e Dzsahán tér vagy Majdán (perzsául میدان نقش جهان) Iszfahán egyik leghíresebb emlékműve, a világ egyik legnagyobb főtere, melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Nags-e Dzsahán tér · Többet látni »

Nedzsef

Nedzsef vagy más átírásokban Nadzsaf (arab: النجف – an-Naǧaf) város Irakban, az azonos nevű Nedzsef kormányzóság székhelye.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Nedzsef · Többet látni »

Október 1.

Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Október 1. · Többet látni »

Október 31.

Névnapok: Farkas + Cseke, Csekő, Fajsz, Kristóf, Krisztofer, Kurd, Roderik, Rodrigó, Vulfia.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Október 31. · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Perzsa nyelv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Perzsa nyelv · Többet látni »

Perzsa sahok családfája

Az alábbi családfa a perzsa sahok családi kapcsolatait hivatott ábrázolni.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Perzsa sahok családfája · Többet látni »

Perzsa-öböl

A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Perzsa-öböl · Többet látni »

Perzsiai muszlim uralkodók listája

Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Perzsiai muszlim uralkodók listája · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Portugália · Többet látni »

Sah

A sah a király iráni neve újperzsa nyelven (Šāh (شاه)).

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Sah · Többet látni »

Sajbánidák

A sajbánidák (perzsául: سلسله شیبانیان) perzsa kultúrájú mongol eredetű dinasztia Közép-Ázsiában.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Sajbánidák · Többet látni »

Szafavidák

A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Szafavidák · Többet látni »

Szeptember 9.

Névnapok: Ádám + Gara, Gorgiás, Omár, Orgona, Péter, Pető, Szergiusz, Sziringa, Vulfia.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Szeptember 9. · Többet látni »

Szultán Muhammad Hudábanda

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szultán Muhammad Hudábanda perzsa sah.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Szultán Muhammad Hudábanda · Többet látni »

Szultán Muhammad Hudábanda perzsa sah

Szultán Muhammad Hudábanda, modern perzsa kiejtéssel Szoltán Mohammad Hodábande (1531 – Alamút, 1595/1596) I. Tahmászp fia, Perzsia sahja (uralkodott 1577. november 24-étől 1588. szeptember 9-éig), a Szafavida-dinasztia negyedik uralkodó tagja volt.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Szultán Muhammad Hudábanda perzsa sah · Többet látni »

Tebriz

260px 260px Kék mecset Tebriz, Ark Tebriz (perzsául تبریز, azeri Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Tebriz · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Világörökség

A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és Világörökség · Többet látni »

1570-es évek

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1570-es évek · Többet látni »

1571

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1571 · Többet látni »

1588

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1588 · Többet látni »

1590

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1590 · Többet látni »

1592

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1592 · Többet látni »

1598

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1598 · Többet látni »

1600

1600 a 16. század utolsó éve.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1600 · Többet látni »

1602

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1602 · Többet látni »

1603

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1603 · Többet látni »

1604

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1604 · Többet látni »

1611

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1611 · Többet látni »

1612

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1612 · Többet látni »

1614

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1614 · Többet látni »

1615

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1615 · Többet látni »

1617

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1617 · Többet látni »

1618

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1618 · Többet látni »

1622

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1622 · Többet látni »

1623

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1623 · Többet látni »

1624

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1624 · Többet látni »

1625

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1625 · Többet látni »

1626

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1626 · Többet látni »

1628

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1628 · Többet látni »

1629

Nincs leírás.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 1629 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: I. Abbász perzsa sah és 19. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Nagy Abbász.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »