I. Abbász perzsa sah és Irán

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Abbász perzsa sah és Irán

I. Abbász perzsa sah vs. Irán

Abbász és egy bortöltő fiú. Muhammad Kászim miniatúrája 1627-ből I. (Nagy) Abbász, perzsául Abbász-i Buzurg, modern ejtéssel Abbász-e Bozorg (Herát, 1571. január 27. – Asraf, 1629. január 21.) Szultán Muhammad Hudábanda fia, Perzsia sahja (uralkodott 1588. szeptember 9-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia egyik legkiemelkedőbb tagja volt. Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Afganisztán és I. Abbász perzsa sah · Afganisztán és Irán · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Bagdad és I. Abbász perzsa sah · Bagdad és Irán · Többet látni »

Bandar-Abbász

Bandar-Abbász (perzsául: بندرعباس) kikötőváros Irán déli részén, a Hormuzi-szorosban, a Perzsa-öböl partján.

Bandar-Abbász és I. Abbász perzsa sah · Bandar-Abbász és Irán · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

I. Abbász perzsa sah és Irak · Irán és Irak · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

I. Abbász perzsa sah és Iszlám · Irán és Iszlám · Többet látni »

Kermán

Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.

I. Abbász perzsa sah és Kermán · Irán és Kermán · Többet látni »

Meshed

Meshed vagy Mesed (perzsául: مشهد) Irán északkeleti részén, az ország második legnagyobb városa.

I. Abbász perzsa sah és Meshed · Irán és Meshed · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

I. Abbász perzsa sah és Mezopotámia · Irán és Mezopotámia · Többet látni »

Nags-e Dzsahán tér

Áli Gápu A Maszdzsed-e Sáh (Sahmecset) A Lotfolláh-mecset nagybazár szőnyegárusai A Nags-e Dzsahán tér vagy Majdán (perzsául میدان نقش جهان) Iszfahán egyik leghíresebb emlékműve, a világ egyik legnagyobb főtere, melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter.

I. Abbász perzsa sah és Nags-e Dzsahán tér · Irán és Nags-e Dzsahán tér · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

I. Abbász perzsa sah és Perzsa Birodalom · Irán és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Perzsa nyelv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.

I. Abbász perzsa sah és Perzsa nyelv · Irán és Perzsa nyelv · Többet látni »

Perzsa-öböl

A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.

I. Abbász perzsa sah és Perzsa-öböl · Irán és Perzsa-öböl · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

I. Abbász perzsa sah és Portugália · Irán és Portugália · Többet látni »

Sah

A sah a király iráni neve újperzsa nyelven (Šāh (شاه)).

I. Abbász perzsa sah és Sah · Irán és Sah · Többet látni »

Szafavidák

A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.

I. Abbász perzsa sah és Szafavidák · Irán és Szafavidák · Többet látni »

Tebriz

260px 260px Kék mecset Tebriz, Ark Tebriz (perzsául تبریز, azeri Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.

I. Abbász perzsa sah és Tebriz · Irán és Tebriz · Többet látni »

Világörökség

A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

I. Abbász perzsa sah és Világörökség · Irán és Világörökség · Többet látni »