Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hüllők és Teknősök

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hüllők és Teknősök

Hüllők vs. Teknősök

A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el. A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.

Közötti hasonlóságok Hüllők és Teknősök

Hüllők és Teknősök 24 közös dolog (a Uniópédia): Anapsida, Archosauria, Állatok, Diapsida, Emlősök, Faj, Gerincesek, Gerinchúrosok, Húgyhólyag, Húgysav, Kérgesteknős, Kloáka, Koponya, Krokodilok, Madarak, Magzatburkosok, Négylábúak, Osztály (rendszertan), Rend (rendszertan), Szív, Tüdő, Tojás (biológia), Vérkeringés, Veszélyeztetett faj.

Anapsida

Az anapsida olyan magzatburkos hüllő, melynek koponyáján a halánték közelében nincs temporális nyílás (fenestra temporalis).

Anapsida és Hüllők · Anapsida és Teknősök · Többet látni »

Archosauria

Az Archosauria (ógörögül: „uralkodó gyíkok”) a hüllők osztályának (Reptilia) Diapsida alosztályába tartozó Archosauromorpha alosztályág egyik osztaga.

Archosauria és Hüllők · Archosauria és Teknősök · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Hüllők · Állatok és Teknősök · Többet látni »

Diapsida

A Diapsida („két csúcsív”) négylábú állatok 300 millió évvel ezelőtt, a késő karbon kor idején kialakult csoportja, amelyeket a koponyájukon lévő két lyuk (halántékablak) különböztet meg.

Diapsida és Hüllők · Diapsida és Teknősök · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Emlősök és Hüllők · Emlősök és Teknősök · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Faj és Hüllők · Faj és Teknősök · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Gerincesek és Hüllők · Gerincesek és Teknősök · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Gerinchúrosok és Hüllők · Gerinchúrosok és Teknősök · Többet látni »

Húgyhólyag

A húgyhólyag (vesica urinaria) a vizelet tárolására szolgáló, üreges, izmos falú szerv.

Húgyhólyag és Hüllők · Húgyhólyag és Teknősök · Többet látni »

Húgysav

A húgysav heterociklusos vegyület.

Húgysav és Hüllők · Húgysav és Teknősök · Többet látni »

Kérgesteknős

A kérgesteknős (Dermochelys coriacea) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a kérgesteknősfélék (Dermochelyidae) családjába tartozó egyetlen faj, a jelenleg élő legnagyobb teknős.

Hüllők és Kérgesteknős · Kérgesteknős és Teknősök · Többet látni »

Kloáka

Egy rőtfarkú ölyv''(Buteo jamaicensis)'' kloákája. A kloáka az állattani anatómiában egy olyan hátulsó testnyílás, amely az egyedüli kijáratát jelenti az emésztőszerv rendszernek, a szaporítószerv rendszernek és a kiválasztó szervrendszernek egyes fajoknál.

Hüllők és Kloáka · Kloáka és Teknősök · Többet látni »

Koponya

víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.

Hüllők és Koponya · Koponya és Teknősök · Többet látni »

Krokodilok

Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)'' A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.

Hüllők és Krokodilok · Krokodilok és Teknősök · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Hüllők és Madarak · Madarak és Teknősök · Többet látni »

Magzatburkosok

A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.

Hüllők és Magzatburkosok · Magzatburkosok és Teknősök · Többet látni »

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Hüllők és Négylábúak · Négylábúak és Teknősök · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Hüllők és Osztály (rendszertan) · Osztály (rendszertan) és Teknősök · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Hüllők és Rend (rendszertan) · Rend (rendszertan) és Teknősök · Többet látni »

Szív

Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.

Hüllők és Szív · Szív és Teknősök · Többet látni »

Tüdő

Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.

Hüllők és Tüdő · Tüdő és Teknősök · Többet látni »

Tojás (biológia)

Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.

Hüllők és Tojás (biológia) · Teknősök és Tojás (biológia) · Többet látni »

Vérkeringés

Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.

Hüllők és Vérkeringés · Teknősök és Vérkeringés · Többet látni »

Veszélyeztetett faj

Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.

Hüllők és Veszélyeztetett faj · Teknősök és Veszélyeztetett faj · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Hüllők és Teknősök

Hüllők 117 kapcsolatokat, ugyanakkor Teknősök 105. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 10.81% = 24 / (117 + 105).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hüllők és Teknősök. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »