Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hérakleiosz bizánci császár

Index Hérakleiosz bizánci császár

Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.

100 kapcsolatok: Abu Bakr kalifa, Anatólia, Antiokheia, Arab-félsziget, Athén, Augustus (cím), Augusztus 10., Augusztus 20., Avarok, İzmit, Örmény-felföld, Örményország, Balkán (térség), Bizánci Birodalom, Boszporusz, Caesar (cím), Caesarea Maritima, Damaszkusz, Duna, Egyiptom, Epilepszia, Február 11., Görög nyelv, Georg Ostrogorsky, Hérakleónasz bizánci császár, Hérakleia, Húsvét, Hidzsra (iszlám), Hippodrom, Horvátok, I. Honoriusz pápa, I. Omár kalifa, II. Huszrau szászánida király, III. Kónsztantinosz bizánci császár, Imperator (Római Birodalom), Iszlám, Jarmúki csata, Július 27., Jeruzsálem, Kagán, Kalifa, Kappadókia, Karthágó, Kaukázus (régió), Kazárok, Középkor, Kereszténység, Kilikia, Konstantinápoly, Kréta (sziget), ..., Latin nyelv, Maurikiosz bizánci császár, Március 21., Márvány-tenger, Medina (Szaúd-Arábia), Mezopotámia, Mohamed próféta, Monothelétizmus, Ninive (település), Október 3., Október 5., Palesztina, Perzsák, Phókasz bizánci császár, Pontosz, Reform, Sarbaraz szászánida király, Szászánida Birodalom, Szíria, Szent István (vértanú), Szent kereszt, Szent Sír-templom, Szerbek, Szláv népek, Sztratégosz, Tarsus, Thema, Trákia, VII. Kónsztantinosz bizánci császár, Zarathustra, 574, 591, 610, 611, 612, 613, 615, 617, 619, 622, 623, 625, 627, 628, 630, 632, 634, 636, 638, 641. Bővíteni index (50 több) »

Abu Bakr kalifa

Abu Bakr (Mekka, ~573 – Medina, 634. augusztus 23.) volt az iszlám első rasídún (igaz úton vezérelt) kalifája (uralkodott 632. június 8-ától haláláig).

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Abu Bakr kalifa · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Anatólia · Többet látni »

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Antiokheia · Többet látni »

Arab-félsziget

Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Arab-félsziget · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Athén · Többet látni »

Augustus (cím)

Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Augustus (cím) · Többet látni »

Augusztus 10.

Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Augusztus 10. · Többet látni »

Augusztus 20.

Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Augusztus 20. · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Avarok · Többet látni »

İzmit

İzmit (korábbi nevén Nikomédia, Bithünia fővárosa) Törökország több mint 200 ezer lakosú városa, az egyúttal büyükşehir belediyesivel (nagyvárosi önkormányzattal) rendelkező Kocaeli tartomány egyik körzete.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és İzmit · Többet látni »

Örmény-felföld

Az Örmény-felföld a Transzkaukázusi-fennsík része és a Kaukázus hegység folytatása.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Örmény-felföld · Többet látni »

Örményország

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Örményország · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Balkán (térség) · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Boszporusz

A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα τουΜαρμαρά) köti össze.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Boszporusz · Többet látni »

Caesar (cím)

A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Caesar (cím) · Többet látni »

Caesarea Maritima

Caesarea Maritima (görög nyelven: Παράλιος Καισάρεια Paráliosz Kaiszáreia) vagy egyszerűen palesztinai Cézárea történelmi város Izrael tengerpartján.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Caesarea Maritima · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Damaszkusz · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Duna · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Egyiptom · Többet látni »

Epilepszia

Az epilepszia (régiesen frász, nyavalya) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Epilepszia · Többet látni »

Február 11.

Névnapok: Bertold, Marietta + Bozsena, Dezsér, Dezsider, Dezső, Elek, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Paszkál, Paszkália, Teodolinda, Teodóra, Titánia, Titanilla, Tittína.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Február 11. · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Görög nyelv · Többet látni »

Georg Ostrogorsky

Georg Ostrogorsky (Георгий Александрович Острогорский, 1902. január 19. Szentpétervár – 1976. október 24. Belgrád) orosz származású, túlnyomórészt Jugoszláviában élő és alkotó bizantinológus, történész, az athéni és bécsi Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Georg Ostrogorsky · Többet látni »

Hérakleónasz bizánci császár

Kicsinyítő képzővel elterjedt nevén Hérakleónasz, eredeti nevén (II.) Hérakleiosz (Lazica, 626. május 3. – Rodosz, 645?) a Bizánci Birodalom császára néhány hónapig 641-ben.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Hérakleónasz bizánci császár · Többet látni »

Hérakleia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hérakleia (egyértelműsítő lap).

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Hérakleia · Többet látni »

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Húsvét · Többet látni »

Hidzsra (iszlám)

A nedzsefi Ali imám-mecset, a síiták egyik legszentebb helye A hidzsra arab szó kivonulást jelent.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Hidzsra (iszlám) · Többet látni »

Hippodrom

attikai fekete alakos amfora, i. e. 500 körül A hippodrom (ógörögül ἱππόδρομος hippodromos, „lófuttató”) az ókori Görögországban és a Bizánci Birodalomban használt, ló- és fogatversenyzésre szolgáló versenypálya elnevezése.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Hippodrom · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Horvátok · Többet látni »

I. Honoriusz pápa

I.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és I. Honoriusz pápa · Többet látni »

I. Omár kalifa

I.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és I. Omár kalifa · Többet látni »

II. Huszrau szászánida király

II.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és II. Huszrau szászánida király · Többet látni »

III. Kónsztantinosz bizánci császár

Hérakleiosz és két társcsászára, Konstantin és Héraklónasz egy soliduson III.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és III. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

Imperator (Római Birodalom)

Az Imperator alapvetően olyan személyiség volt a Római Köztársaság idején, aki birtokolta a főhatalmat (latinul imperiumot), azaz a consulok és a proconsulok megnevezése is imperator volt.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Imperator (Római Birodalom) · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Iszlám · Többet látni »

Jarmúki csata

A jarmúki (görögösen hieromüaxi) csata 636-ban játszódott le az iszlám-hívő arabok és Hérakleiosz bizánci császár hadserege között.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Jarmúki csata · Többet látni »

Július 27.

Névnapok: Liliána, Olga + Ajtony, Árvácska, Aurél, Bennó, Bertold, Beten, Celesztin, Celesztina, Gajána, Györe, György, Györk, Györke, Hugó, Kamilla, Keresztély, Keresztes, Konstantin, Krisztián, Lilian, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lucilla, Natali, Natália, Natasa, Noella, Pantaleon, Pentele, Rolf, Rudolf.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Július 27. · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Jeruzsálem · Többet látni »

Kagán

A kagán (ótörök: 𐰴𐰍𐰣, románizált: kaɣan, mongol: Xаан vagy ᠬᠠᠭᠠᠨ, khaan, oszmán-török: خواقين, ḫākan) szakrális (isteni, szent, természetfeletti eredetű) királyi hatalommal bíró egyeduralkodó volt a közép–ázsiai pásztorkodó népeknél.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Kagán · Többet látni »

Kalifa

A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Kalifa · Többet látni »

Kappadókia

Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Kappadókia · Többet látni »

Karthágó

Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Karthágó · Többet látni »

Kaukázus (régió)

A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Kaukázus (régió) · Többet látni »

Kazárok

A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Kazárok · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Középkor · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Kereszténység · Többet látni »

Kilikia

Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Kilikia · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Kréta (sziget) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Latin nyelv · Többet látni »

Maurikiosz bizánci császár

Maurikiosz (görög Μαυρίκιος, latin Mauricius, Arabissus, 539 – Konstantinápoly, 602. november 27.) bizánci császár 582-től haláláig.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Maurikiosz bizánci császár · Többet látni »

Március 21.

Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Március 21. · Többet látni »

Márvány-tenger

A Márvány-tenger interkontinentális beltenger, amely a Fekete-tengert és az Égei-tengert köti össze.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Márvány-tenger · Többet látni »

Medina (Szaúd-Arábia)

Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Medina (Szaúd-Arábia) · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Mezopotámia · Többet látni »

Mohamed próféta

Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Mohamed próféta · Többet látni »

Monothelétizmus

A monothelétizmus (görög monosz – egy, valamint theló - akarni/thelészisz - akarat) egy keresztény tan, amely szerint Krisztusnak két természete van - egy isteni és egy emberi - de csak egy akarata.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Monothelétizmus · Többet látni »

Ninive (település)

A bibliai nevén ismert Ninive (eredeti, újarameus-asszír ܢܸܢܘܵܐ; Nuni(w)a,; Nīnəwē,; Nineué) az Újasszír Birodalom fővárosa volt Szín-ahhé-eríba uralkodásától kezdve a birodalom bukásáig (Kr. e. 704 – Kr. e. 612), de a Tigris és Hoszr találkozásánál fekvő város már kezdettől fogva jelentős kereskedelmi és vallási központ volt.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Ninive (település) · Többet látni »

Október 3.

Névnapok: Helga + Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Október 3. · Többet látni »

Október 5.

Névnapok: Aurél + Apollinár, Attila, Atilla, Etele, Flamina, Flávia, Fulvia, Galina, Pálma, Palmira, Peregrina, Petra, Placid, Szendile, Tulipán, Tullia.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Október 5. · Többet látni »

Palesztina

Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Palesztina · Többet látni »

Perzsák

A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Perzsák · Többet látni »

Phókasz bizánci császár

Phókasz (görög Φωκάς, latin Phocas, Trákia, 547 – Konstantinápoly, 610. október 5.) bizánci császár 602-től haláláig, Maurikiosz császár tisztje, majd utódja volt.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Phókasz bizánci császár · Többet látni »

Pontosz

Pontosz földrajzi névvé váló ókori ország Észak-Anatóliában, a mai Törökország területén.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Pontosz · Többet látni »

Reform

Reform a réginek átalakítása valamely új eszme, elv aktív keresztülvitelével.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Reform · Többet látni »

Sarbaraz szászánida király

Sarbaraz (? – 630. június 9.) valódi neve Farrokhan, perzsa tábornok volt és a Szászánida Birodalom királya 630-ban.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Sarbaraz szászánida király · Többet látni »

Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Szíria · Többet látni »

Szent István (vértanú)

Szent István (1 körül – 36/40 körül) az első keresztény vértanú, az első hét diakónus egyike.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Szent István (vértanú) · Többet látni »

Szent kereszt

Szent Ilona megtalálja a szent keresztet(Jan van Eyck, 15. század) A szent kereszt egy vagy több fából készült gerenda, amelyen a keresztény hagyomány és a Biblia szerint Jézus Krisztust megfeszítették és kínhalált szenvedett.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Szent kereszt · Többet látni »

Szent Sír-templom

A Szent Sír-templom (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egy temploma Jeruzsálem óvárosában.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Szent Sír-templom · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Szerbek · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Szláv népek · Többet látni »

Sztratégosz

A sztratégosz (tbsz. sztratégoi; görög στρατηγός) a görög nyelvben „tábornok” jelentésben használatos.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Sztratégosz · Többet látni »

Tarsus

Tarsus (egyéb nevein: Tarszosz, Tarzus, Tarzusz, Tárzus, Tárzusz) város Törökország déli részén, Mersin tartományban, 15-20 km-re a Földközi-tenger partjától.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Tarsus · Többet látni »

Thema

A themák (E. sz. thema) katonai és közigazgatási területegységek voltak a Bizánci Birodalomban, létrehozásuk Hérakleiosz császár nevéhez fűződik.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Thema · Többet látni »

Trákia

Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Trákia · Többet látni »

VII. Kónsztantinosz bizánci császár

VII.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

Zarathustra

Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és Zarathustra · Többet látni »

574

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 574 · Többet látni »

591

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 591 · Többet látni »

610

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 610 · Többet látni »

611

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 611 · Többet látni »

612

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 612 · Többet látni »

613

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 613 · Többet látni »

615

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 615 · Többet látni »

617

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 617 · Többet látni »

619

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 619 · Többet látni »

622

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 622 · Többet látni »

623

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 623 · Többet látni »

625

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 625 · Többet látni »

627

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 627 · Többet látni »

628

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 628 · Többet látni »

630

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 630 · Többet látni »

632

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 632 · Többet látni »

634

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 634 · Többet látni »

636

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 636 · Többet látni »

638

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 638 · Többet látni »

641

Nincs leírás.

Új!!: Hérakleiosz bizánci császár és 641 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »