Hérakleiosz bizánci császár és Mezopotámia

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hérakleiosz bizánci császár és Mezopotámia

Hérakleiosz bizánci császár vs. Mezopotámia

Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig. Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Arab-félsziget

Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.

Arab-félsziget és Hérakleiosz bizánci császár · Arab-félsziget és Mezopotámia · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Görög nyelv és Hérakleiosz bizánci császár · Görög nyelv és Mezopotámia · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Hérakleiosz bizánci császár és Kréta (sziget) · Kréta (sziget) és Mezopotámia · Többet látni »

Palesztina

Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.

Hérakleiosz bizánci császár és Palesztina · Mezopotámia és Palesztina · Többet látni »

Perzsák

A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.

Hérakleiosz bizánci császár és Perzsák · Mezopotámia és Perzsák · Többet látni »

Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Hérakleiosz bizánci császár és Szászánida Birodalom · Mezopotámia és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Hérakleiosz bizánci császár és Szíria · Mezopotámia és Szíria · Többet látni »