Tartalomjegyzék
102 kapcsolatok: Abszolút nulla fok, Alfa-részecske, Amarillo, Anglia, Argon, Atomfizika, Atomtömeg, Bath (Somerset), Bór, Cirkónium, Csillag, Csillagászok listája, Diffúzió, Egyesült Királyság, Ernest Rutherford, Földgáz, Fekete-erdő, Fluor, Forrás (átalakulás), Forráspont, Foszfor, Francia Akadémia, Franciaország, Fraunhofer-féle vonalak, Germánium, Guntúr, Hattyú csillagkép, Hélium-hidrid-ion, Heike Kamerlingh Onnes, Helium Monument időkapszulák, Hidrogén, Himalája, Hullámhossz, Időkapszula, Jód, Joseph von Fraunhofer, Kálium-hidroxid, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai Nobel-díj, Kén, Kénsav, Kovalens kötés, Kozmológia, Lant csillagkép, Láva, Léggömb, Léghajó, Légkör, Lítium, ... Bővíteni index (52 több) »
- Nemesgázok
Abszolút nulla fok
Az abszolút nulla fok 0 K (−273,15 °C) Az abszolút nulla fok a termodinamikai hőmérsékleti skála legalsó határa, egy olyan állapot, ahol az ideális hűtött gáz entalpiája és entrópiája megközelíti a minimum értékét, ezt a minimum értéket 0-nak tekintjük.
Megnézni Hélium és Abszolút nulla fok
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Megnézni Hélium és Alfa-részecske
Amarillo
Amarillo város az Amerikai Egyesült Államokban.
Megnézni Hélium és Amarillo
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Megnézni Hélium és Anglia
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Megnézni Hélium és Argon
Atomfizika
Bohr-modell szerinti energiaszintjeinek illusztrációja Az atomfizika a fizika egyik alapvető ága, amely az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik.
Megnézni Hélium és Atomfizika
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Megnézni Hélium és Atomtömeg
Bath (Somerset)
Bath (Bath Spa), Anglia délnyugati részén található, gyógyfürdőiről nevezetes város, 159 kilométerre nyugatra London központjától és 21 kilométerre délkeletre Bristoltól.
Megnézni Hélium és Bath (Somerset)
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Hélium és Bór
Cirkónium
A cirkónium az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem.
Megnézni Hélium és Cirkónium
Csillag
date.
Megnézni Hélium és Csillag
Csillagászok listája
A csillagász a csillagászattal foglalkozó szakember, vagy annak amatőr művelője.
Megnézni Hélium és Csillagászok listája
Diffúzió
Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.
Megnézni Hélium és Diffúzió
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába.
Megnézni Hélium és Egyesült Királyság
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Megnézni Hélium és Ernest Rutherford
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Megnézni Hélium és Földgáz
Fekete-erdő
A Fekete-erdő (németül Schwarzwald) erdővel borított hegyvidék Baden-Württembergben, Németország délnyugati részén.
Megnézni Hélium és Fekete-erdő
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Hélium és Fluor
Forrás (átalakulás)
A víz alacsonyabb forráspontjának bemutatása alacsonyabb nyomáson A forrás a folyadékok gyors átalakulása gőzzé.
Megnézni Hélium és Forrás (átalakulás)
Forráspont
A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.
Megnézni Hélium és Forráspont
Foszfor
A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
Megnézni Hélium és Foszfor
Francia Akadémia
Az ''Institut de France'' épülete, a Francia Akadémia központi székháza A Francia Akadémiát (Académie française) 1635-ben alapította Richelieu bíboros, XIII. Lajos király főminisztere.
Megnézni Hélium és Francia Akadémia
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Hélium és Franciaország
Fraunhofer-féle vonalak
A Fraunhofer-féle vonalak a Nap színképében található sötét vonalak.
Megnézni Hélium és Fraunhofer-féle vonalak
Germánium
A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben mint 2 és 4 vegyértékű pozitív ion szerepel.
Megnézni Hélium és Germánium
Guntúr
Guntúr (telugu: గుంటూరు, angol: Guntur) város Indiában, Ándhra Prades államban.
Megnézni Hélium és Guntúr
Hattyú csillagkép
A Hattyú csillagkép ábrázolása i.sz. 830-840-ből ismeretlen szerző műve A ’’Hattyú’’ és a ’’Lant’’ A Cygnus szócikk ide van irányítva.
Megnézni Hélium és Hattyú csillagkép
Hélium-hidrid-ion
A hélium-hidrid-ion, más néven hidrohélium kation a legegyszerűbb heteronukleáris ion, hélium és proton (hidrogénion) gázfázisban történő egyesülésével keletkezik, képlete HeH+.
Megnézni Hélium és Hélium-hidrid-ion
Heike Kamerlingh Onnes
Heike Kamerlingh Onnes (Groningen, Hollandia, 1853. szeptember 21. – Leiden, Hollandia, 1926. február 21.) holland Nobel-díjas fizikus, az alacsony hőmérsékletű technikák kutatója, a szupravezetés felfedezője.
Megnézni Hélium és Heike Kamerlingh Onnes
Helium Monument időkapszulák
jobbra A Helium Monument időkapszulák a texasi Amarillóban, egy 18 méter magas acélépítmény belsejében találhatók.
Megnézni Hélium és Helium Monument időkapszulák
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Hélium és Hidrogén
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Megnézni Hélium és Himalája
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Megnézni Hélium és Hullámhossz
Időkapszula
A Helium Monument időkapszulák, a négy oszlopban egy-egy időkapszula található. Az időkapszula egy olyan tartály, amelyben régi idők tárgyai találhatók, vagy információ régebbi időkből.
Megnézni Hélium és Időkapszula
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Megnézni Hélium és Jód
Joseph von Fraunhofer
Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6. – München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített.
Megnézni Hélium és Joseph von Fraunhofer
Kálium-hidroxid
A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH.
Megnézni Hélium és Kálium-hidroxid
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Megnézni Hélium és Kémiai elem
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Megnézni Hélium és Kémiai elemek periódusos rendszere
Kémiai Nobel-díj
A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak.
Megnézni Hélium és Kémiai Nobel-díj
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Megnézni Hélium és Kén
Kénsav
A kénsav (H2O4) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi sav.
Megnézni Hélium és Kénsav
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Megnézni Hélium és Kovalens kötés
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Megnézni Hélium és Kozmológia
Lant csillagkép
A Lant csillagkép a Mercatorban A Lant csillagkép A Lant (latin: Lyra, görög λύρα)) egy csillagkép. Egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász felsorolt, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió is elismer.
Megnézni Hélium és Lant csillagkép
Láva
Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.
Megnézni Hélium és Láva
Léggömb
Meteorológiai léggömb A léggömb vagy légballon levegővel vagy a levegőnél kisebb sűrűségű anyaggal töltött, rugalmas falú tartály.
Megnézni Hélium és Léggömb
Léghajó
A Montgolfier testvérek hőlégballonja és műszaki adatai (1786-os ábrázolás) Kártyagyűjtemény a léghajózás hőskorából Katonai léghajóbemutató (1896) A léghajó olyan légi jármű, amelynek sűrűsége kisebb (vagy egyenlő), mint a környező levegőé, ezért energiafelhasználás nélkül képes lebegni.
Megnézni Hélium és Léghajó
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Megnézni Hélium és Légkör
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Megnézni Hélium és Lítium
Lotaringia
Lotaringia (franciául: Lorraine) Franciaország egyik északi régiója volt 2016-ig, központja Metz volt.
Megnézni Hélium és Lotaringia
Mágneses magrezonancia
Feles spinhez tartozó energiaszintek felhasadása mágneses mezőben A mágneses magrezonancia – más néven nukleáris mágneses rezonancia, angol rövidítéssel NMR – a mágneses mezőbe helyezett anyagban fellépő azon jelenség, melynek során egy másik, rádiófrekvenciás (elektro)mágneses térrel besugározva azt bizonyos frekvenciákon – azaz „rezonanciaszerűen” – elnyeli.
Megnézni Hélium és Mágneses magrezonancia
Mágnesesrezonancia-képalkotás
I. ábra: MRI-készülék II. ábra: Térd rétegfelvétele III. ábra: T1 súlyozással készült mozgókép az agyról NMR spektrométer szupravezető mágnese '''Orvosi tudomány''': Egy fej képe medián metszetben mágneses rezonancia képalkotással '''Kémia''': Egy 200 MHz-es, automatikus mintaváltóval rendelkező NMR-spektrométer a szerves kémiában vegyületek szerkezeti összetételének meghatározására Az MRI (MRI-készülék lásd I.
Megnézni Hélium és Mágnesesrezonancia-képalkotás
Meteorológia
Műholdkép az Emily hurrikánról (2005) július 11-én A meteorológia (régies nevén légtüneménytan) az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág.
Megnézni Hélium és Meteorológia
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Megnézni Hélium és Nap
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Megnézni Hélium és Napfogyatkozás
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Megnézni Hélium és Nátrium
Nemesgázok
Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.
Megnézni Hélium és Nemesgázok
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Megnézni Hélium és Nitrogén
Nitrogén-oxid
A kémiában a nitrogén-oxid a nitrogénből és oxigénből álló biner vegyületek gyüjtőneve.
Megnézni Hélium és Nitrogén-oxid
Norman Lockyer
1891-ben Sir Joseph Norman Lockyer (1836. május 17. – 1920. augusztus 16.) a Királyi Természettudományos Társaság tagja, angol fizikus, amatőr, majd hivatásos csillagász.
Megnézni Hélium és Norman Lockyer
Normálállapot
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabványos nyomás és hőmérséklet.
Megnézni Hélium és Normálállapot
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Megnézni Hélium és Norvégia
Október 19.
Névnapok: Nándor + Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.
Megnézni Hélium és Október 19.
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Megnézni Hélium és Olaszország
Orion csillagkép
Órión, a vadász Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuze, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton.
Megnézni Hélium és Orion csillagkép
Orion-köd
Az Orion-köd Az Orion-köd (M42, NGC 1976) két fényes csillagközi gázfelhő az Orion csillagképben, nagyon közel egymáshoz, részben egybefolyva.
Megnézni Hélium és Orion-köd
Pekár Dezső
Pekár Dezső (Arad, 1873. november 17. – Budapest, 1953. július 3.) geofizikus, Eötvös Loránd torziós ingájának továbbfejlesztője, Pekár Károly (1869–1911) filozófus és Pekár Mihály (1871–1942) orvos testvére.
Megnézni Hélium és Pekár Dezső
Pietro Angelo Secchi
Pietro Angelo Secchi, SJ, (Reggio, 1818. június 29. – Róma, 1878. február 26.) olasz katolikus csillagász, jezsuita szerzetes.
Megnézni Hélium és Pietro Angelo Secchi
Pireneusok
A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.
Megnézni Hélium és Pireneusok
Pjotr Leonyidovics Kapica
Pjotr Leonyidovics Kapica (oroszul: Пётр Леонидович Капица; 1894. július 8. – 1984. április 8.) szovjet mérnök, atomfizikus, akadémikus.
Megnézni Hélium és Pjotr Leonyidovics Kapica
Részecskegyorsító
ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.
Megnézni Hélium és Részecskegyorsító
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Megnézni Hélium és Rendszám (kémia)
Rigel
A Rigel mérete a Naphoz (balra) viszonyítva A Rigel (β Orionis, Beta Orionis, Béta Orionis) az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a két lábát alkotó csillag közül a jobb oldali.
Megnézni Hélium és Rigel
Royal Society
A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.
Megnézni Hélium és Royal Society
Spektrohelioszkóp
A spektrohelioszkóp egy szoláris spektroszkóp és egy normál teleszkóp funkcionális társításából képzett speciális pásztázó teleszkóp.
Megnézni Hélium és Spektrohelioszkóp
Svédek
A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki.
Megnézni Hélium és Svédek
Szélcsatorna
Szélcsatorna vázlata1 – terelőbordák2 – fúvóka3 – kisminta-tartó keret4 – ventilátor5 – légvisszaforgató csatorna A szélcsatorna kísérleti berendezés, melyet elsősorban testek körül áramló közeg hatásainak vizsgálatára fejlesztettek ki.
Megnézni Hélium és Szélcsatorna
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Megnézni Hélium és Színkép
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Megnézni Hélium és Színképelemzés
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Megnézni Hélium és Szilícium
Szuperfolyékonyság
A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.
Megnézni Hélium és Szuperfolyékonyság
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Megnézni Hélium és Szupravezetés
Tórium
A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Megnézni Hélium és Tórium
Texas
Texas (IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama, amely az ország déli-délnyugati részén helyezkedik el.
Megnézni Hélium és Texas
Titán (elem)
A titán a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Hélium és Titán (elem)
Uppsala
Uppsala (régebben Upsala) (ejtsd: üppszaala, IPA) Uppsala megye székhelye, és lakosával Svédország negyedik legnagyobb városa Stockholm, Göteborg és Malmö után.
Megnézni Hélium és Uppsala
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Megnézni Hélium és Urán
Uránszurokérc
Uránszurokérc más néven az uraninit ásvány, az urán-dioxid (UO2) és az urán-trioxid (UO3) 1:2 arányú sztöchiometrikus keveréke, képletét meg szokták adni U3O8 alakban is.
Megnézni Hélium és Uránszurokérc
Van der Waals-erők
Az egymástól a kémiai kötés távolságánál távolabb lévő molekulák kölcsönhatásait összefoglalóan van der Waals-erőknek, más megfogalmazásban van der Waals-kölcsönhatásoknak nevezik.
Megnézni Hélium és Van der Waals-erők
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Megnézni Hélium és Vákuum
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Megnézni Hélium és Vegyület
Vezúv
A Vezúv látképe (előtérben a nápolyi Castel dell'Ovo) A Vezúv Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre helyezkedik el.
Megnézni Hélium és Vezúv
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Megnézni Hélium és Világegyetem
Viszkozitás
Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.
Megnézni Hélium és Viszkozitás
Volfrám
A volfrám fémes elem, átmenetifém.
Megnézni Hélium és Volfrám
William Crookes
William Crookes (London, 1832. június 17. – London, 1919. április 4.), 1897-től sir William Crookes angol fizikus, kémikus, a tallium felfedezője.
Megnézni Hélium és William Crookes
William Ramsay
Sir William Ramsay (Glasgow, 1852. október 2. – High Wycombe, 1916. július 23.) skót kémikus.
Megnézni Hélium és William Ramsay
William Thomson (matematikus)
Lord Kelvin vagy Kelvin első bárója OM (született William Thomson) (Belfast, 1824. június 26. – Netherhall, Skócia, 1907. december 17.) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa.
Megnézni Hélium és William Thomson (matematikus)
Wolf–Rayet-csillag
A WR 124 Wolf-Rayet csillagot körülvevő M1–67 köd (A Hubble űrtávcső felvétele) A Wolf–Rayet-csillag (rövidebben WR-csillag, ejtsd: volf-rajé) nagy (jellemzően 7-20 naptömegű) tömegű változócsillag, az első ilyen csillagokat Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászok fedezték fel a 19.
Megnézni Hélium és Wolf–Rayet-csillag
1800-as évek
Kategória:1800-as évek *180 180.
Megnézni Hélium és 1800-as évek
2009
----.
Megnézni Hélium és 2009