Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Hárfa és Líra (hangszer)
Hárfa és Líra (hangszer) 23 közös dolog (a Uniópédia): Alkaiosz (költő), Anakreón, Ókori Egyiptom, Ókori Görögország, Égei-tenger, Dávid zsidó király, Fa (anyag), Hangolókulcs, Középkor, Kükladikus kultúra, Kinnór, Kordofon hangszerek, Lant, Latin nyelv, Mezopotámia, Minószi civilizáció, Pengetős hangszerek, Reneszánsz, Rezonáns, Szapphó, Szimfonikus zenekar, Ur, Wales.
Alkaiosz (költő)
Alkaiosz és Szapphó egy 19. századi festményen Szapphó és Alkaiosz Alkaiosz vagy latinosan Alcaeus (i. e. 620 – i. e. 570. vagy i. e. 580.) görög költő.
Alkaiosz (költő) és Hárfa · Alkaiosz (költő) és Líra (hangszer) ·
Anakreón
Anakreón (ógörög: Ἀνακρέων) (i. e. 582, Theósz – i. e. 485) ókori görög költő, aki a bordalairól és himnuszairól híres.
Anakreón és Hárfa · Anakreón és Líra (hangszer) ·
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Ókori Egyiptom és Hárfa · Ókori Egyiptom és Líra (hangszer) ·
Ókori Görögország
Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.
Ókori Görögország és Hárfa · Ókori Görögország és Líra (hangszer) ·
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Égei-tenger és Hárfa · Égei-tenger és Líra (hangszer) ·
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Hárfa · Dávid zsidó király és Líra (hangszer) ·
Fa (anyag)
Fából faragott angyalok a kis Jézussal, 15. század Különböző fatípusok bemutatója A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll.
Fa (anyag) és Hárfa · Fa (anyag) és Líra (hangszer) ·
Hangolókulcs
Hegedű kulcsa A hangolókulcs vagy egyszerűen kulcs a húros hangszerek alkatrésze, egy ergonomikusan kialakított fadarab, ami a húrok megfeszítésére, hangolására szolgál.
Hárfa és Hangolókulcs · Hangolókulcs és Líra (hangszer) ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Hárfa és Középkor · Középkor és Líra (hangszer) ·
Kükladikus kultúra
A Kükládok A kükladikus kultúra a Kükládok szigeteinek bronzkori kultúrája, melynek emlékei szinte az egész Mediterráneumból előkerültek.
Hárfa és Kükladikus kultúra · Kükladikus kultúra és Líra (hangszer) ·
Kinnór
A kinnór (héber כִּנּוֹר) a lírák családjába tartozó, az ókori közel-keleten elterjedt húros hangszer.
Hárfa és Kinnór · Kinnór és Líra (hangszer) ·
Kordofon hangszerek
Húros vagy kordofon hangszereknek nevezzük azokat a hangszereket, amelyeknél a hangot elsődlegesen kifeszített húrok rezgése állítja elő.
Hárfa és Kordofon hangszerek · Kordofon hangszerek és Líra (hangszer) ·
Lant
Vonós és pengetős lantok a ''Cantigas de Santa Maria'' 13. századi kéziratban A lant húros hangszer.
Hárfa és Lant · Líra (hangszer) és Lant ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Hárfa és Latin nyelv · Líra (hangszer) és Latin nyelv ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Hárfa és Mezopotámia · Líra (hangszer) és Mezopotámia ·
Minószi civilizáció
A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén i. e. 2700 körül és az i. e. 15. századig virágzott.
Hárfa és Minószi civilizáció · Líra (hangszer) és Minószi civilizáció ·
Pengetős hangszerek
Középkori pengetős hangszer ábrázolása A pengetős hangszerek szokásos megszólaltatási módjuk alapján különböznek más hangszerektől.
Hárfa és Pengetős hangszerek · Líra (hangszer) és Pengetős hangszerek ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Hárfa és Reneszánsz · Líra (hangszer) és Reneszánsz ·
Rezonáns
Zongora rezonánsa alulnézetben A rezonáns vagy tető elsősorban a húros hangszerek fontos alkatrésze.
Hárfa és Rezonáns · Líra (hangszer) és Rezonáns ·
Szapphó
Alkaiosz Szapphó és Alkaiosz Théodore Chassériau: Szapphó leugrik Leukadia egyik sziklájáról, mert elhagyta és megcsalta a szerelme, egy férfi, a mitilini Phaon Charles Mengin: Szapphó (1877) Szapphó (kiejtése szapfó), (Kr. e. 630/620 k. – Kr. e. 570 k.) ókori görög költőnő, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott.
Hárfa és Szapphó · Líra (hangszer) és Szapphó ·
Szimfonikus zenekar
Szimfonikus zenekar A szimfonikus zenekar nagyzenekari hangversenyek előadására alkalmas zenekar.
Hárfa és Szimfonikus zenekar · Líra (hangszer) és Szimfonikus zenekar ·
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Hárfa és Ur · Líra (hangszer) és Ur ·
Wales
Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hárfa és Líra (hangszer)
- Mi van a közös Hárfa és Líra (hangszer)
- Közötti hasonlóságok Hárfa és Líra (hangszer)
Összehasonlítását Hárfa és Líra (hangszer)
Hárfa 88 kapcsolatokat, ugyanakkor Líra (hangszer) 132. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 10.45% = 23 / (88 + 132).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hárfa és Líra (hangszer). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
