Háfiz és Költő

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Háfiz és Költő

Háfiz vs. Költő

Háfiz, teljes nevén Hvádzsa Samsz ad-Dín Muhammad Háfiz-i Sírází, modern perzsa kiejtéssel Hádzse Samsz ad-Din Háfiz-e Sirázi (perzsául (خواجه شمس‌الدین محمد حافظ شیرازی – H̱wāǧa Šams ad-Dīn Muḥammad Ḥāfiz-i Šīrāzī), (Siráz, 1325 körül – 1390) középkori perzsa teológus, misztikus költő. Ismert írói nevén Háfiz (حافظ, Ḥāfeẓ, 'az emlékező; a (biztonságos) őrző), perzsa lírai költő volt, akinek összegyűjtött műveit sok iráni a perzsa irodalom csúcsának tekinti. Művei gyakran megtalálhatók a perzsa nyelvű világ lakóinak otthonában, akik verseit kívülről megtanulják, és mindennapi közmondásokként és szólásokként használják. Élete és versei számos elemzés, kommentár és értelmezés tárgyává váltak, és jobban befolyásolták a 14. század utáni perzsa irodalmat, mint bármely más perzsa szerző Háfiz leginkább Dívánjáról ismert, amely fennmaradt verseinek valószínűleg halála után összeállított gyűjteménye. Művei antinomikusnak és a „teozófiai” kifejezés középkori használatával jellemezhetőek; a teozófia kifejezést a 13. és 14. században a csak a szent könyvek által ihletett (a teológiától megkülönböztetett) szerzők misztikus műveinek megjelölésére használták. Háfiz elsősorban a lírai költészet vagy gazal irodalmi műfajában írt, amely ideális stílus az isteni ihlet extázisának kifejezésére a szerelmes versek misztikus formájában. Szufi volt. Gazaljainak témái közé tartozik a szerelem, a hit, és istenszeretet, emellett és a képmutatás leleplezése, műveiben a bor és könnyű élet dicsőítésével foglalkozik, legtöbbször az extázist és a korlátoktól való megszabadulás örömeit mutatja be, akár a tényleges világi felszabadulásban, akár a szerelmes hangján, ahol már az isteni szerelemről beszél.Shaida, Khalid Hameed (2014). Hafiz, Drunk with God: Selected Odes. Xlibris Corporation. p. 5. Perzsa nyelvre gyakorolt hatása a versei által történő jóslásban (perzsa: فال حافظ, fāl-e hāfez, némileg hasonló a sortes vergilianae római hagyományához), valamint verseinek gyakori felhasználásában a perzsa hagyományos zenékben, képzőművészetben és a perzsa kalligráfiában jelenik meg. Sírja szülőhelyén, Sirázban található. Verseinek átdolgozásai, utánzatai és fordításai minden nagyobb nyelven megjelentek. Dante és az Isteni színjáték,http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm Dante Alighieri: Isteni színjáték, mek.oszk.hu freskó, Firenzei dóm (1465) A költő (latin eredetű szóval poéta) olyan ember, akinek hivatása a költészettel való foglalkozás, költeményeket, verseket ír.

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.

Csokonai Vitéz Mihály és Háfiz · Csokonai Vitéz Mihály és Költő · Többet látni »

Dante Alighieri

tortonai Cesare Saccaggi festőművész Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa.

Dante Alighieri és Háfiz · Dante Alighieri és Költő · Többet látni »

Isteni színjáték

Az ''Isteni színjátékot'' kezében tartó Dante (freskó) Az Isteni színjáték Dante Alighieri elbeszélő költeménye, amelyen 1307-től egészen 1321-ben bekövetkezett haláláig dolgozott.

Háfiz és Isteni színjáték · Isteni színjáték és Költő · Többet látni »

Líra (műnem)

Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).

Háfiz és Líra (műnem) · Költő és Líra (műnem) · Többet látni »