Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hullám

Index Hullám

A hullám egy rendszer olyan állapotváltozása, amely időben és/vagy térben periodikus (vagyis szabályosan ismétlődő).

46 kapcsolatok: Amplitúdó, Állóhullám (hang), Cunami, Diffrakció, Diszperzió (fizika), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Elektromágneses sugárzás, Elektromos térerősség, Energia, Fénysebesség, Földrengés, Foton, Frekvencia, Gamma-sugárzás, Gravitációs hullám, Gravitációs tér, Hang, Harmonikus rezgőmozgás, Hertz, Hullámhossz, Hullámlovaglás, Hullámszám, Ibolyántúli sugárzás, Infravörös sugárzás, Interferencia, Körfrekvencia, Közeg, Látható spektrum, Longitudinális hullám, Méter, Mechanikai hullám, Mikrohullám, Nyomás, Perdület, Periódusidő, Rádióhullám, Röntgensugárzás, Reciprok, Rendszer, Rezgés, Rugalmassági modulus, Sűrűség, Szuperpozíció, Téridő, Törés (hullám), Transzverzális hullám.

Amplitúdó

Szinuszgörbe1.

Új!!: Hullám és Amplitúdó · Többet látni »

Állóhullám (hang)

Állóhullám kialakulása, piros pontok jelölik a rezgési csomópontokat kék: jobbra haladó hullám piros: balra haladó hullám Állóhullám akkor keletkezik, ha egyazon helyen két azonos hullámhosszú hullám egymással ellentétes irányban halad át.

Új!!: Hullám és Állóhullám (hang) · Többet látni »

Cunami

A 2004 karácsonyi cunami A cunami partot érésének sematikus ábrázolása A cunami (szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám) japán eredetű kifejezés.

Új!!: Hullám és Cunami · Többet látni »

Diffrakció

A diffrakció vagy elhajlás a fizikában egy olyan hullámtani jelenség, mely a hullám terjedése közben következik be, ha a hullámhosszával összemérhető méretű akadállyal találkozik.

Új!!: Hullám és Diffrakció · Többet látni »

Diszperzió (fizika)

A diszperzió (szétszóródás) fogalma a fizikában általában azzal kapcsolatos, hogy a hullám terjedési sebessége függ a hullám frekvenciájától (hullámhosszától).

Új!!: Hullám és Diszperzió (fizika) · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Hullám és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Hullám és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Elektromos térerősség

Az elektromos (villamos) térerősség az elektromos (villamos) tér által töltéssel rendelkező testekre kifejtett erő hatása és annak mértéke, a villamos teret annak minden pontjában jellemző térvektor.

Új!!: Hullám és Elektromos térerősség · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Hullám és Energia · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Hullám és Fénysebesség · Többet látni »

Földrengés

A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.

Új!!: Hullám és Földrengés · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Új!!: Hullám és Foton · Többet látni »

Frekvencia

Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).

Új!!: Hullám és Frekvencia · Többet látni »

Gamma-sugárzás

A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.

Új!!: Hullám és Gamma-sugárzás · Többet látni »

Gravitációs hullám

Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.

Új!!: Hullám és Gravitációs hullám · Többet látni »

Gravitációs tér

A gravitációs tér (nehézségi erőtér vagy helytelenebb szóhasználatban gravitációs mező) egy fizikai modell, ahol egy tömör test hat a körülötte lévő térre, és erővel hat egy másik testre.

Új!!: Hullám és Gravitációs tér · Többet látni »

Hang

Egy hangforrás: bőgő sziamang A hang a hallószervünk által felfogható, rugalmas közegekben – például levegőben – mechanikai hullámként terjedő rezgés.

Új!!: Hullám és Hang · Többet látni »

Harmonikus rezgőmozgás

Harmonikus rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgásnak nevezzük a két szélsőérték között, szinuszos periodicitással végzett mozgást.

Új!!: Hullám és Harmonikus rezgőmozgás · Többet látni »

Hertz

Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.

Új!!: Hullám és Hertz · Többet látni »

Hullámhossz

A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.

Új!!: Hullám és Hullámhossz · Többet látni »

Hullámlovaglás

vitorlázat nélkül, csak a víz felhajtó- és tolóerejét és saját erejüket használják a haladásra Szörfös Oahun A hullámlovaglás vagy szörf (angol eredetije a surf, ami bukóhullámot jelent) az olimpiai sportágak egyike.

Új!!: Hullám és Hullámlovaglás · Többet látni »

Hullámszám

A hullámszám a fizika legtöbb területén a hullámhossz reciprokával jellemzett hullámtulajdonság.

Új!!: Hullám és Hullámszám · Többet látni »

Ibolyántúli sugárzás

Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Új!!: Hullám és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »

Infravörös sugárzás

Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.

Új!!: Hullám és Infravörös sugárzás · Többet látni »

Interferencia

'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik). Az idő előrehaladtával a hullámfrontok távolodni kezdenek a forrásoktól, a sötét területek (destruktív interferencia helye) viszont nem mozdulnak el. Az interferencia egy fizikai jelenség, akkor következik be, ha két különböző forrású, koherens hullám találkozik, azaz olyan hullámok, amelyek fáziskülönbsége állandó.

Új!!: Hullám és Interferencia · Többet látni »

Körfrekvencia

Rezgések, hullámok gyakoriságának jellemzésére többféle paraméter is használható, ezek a hullámhossz, a frekvencia és a körfrekvencia.

Új!!: Hullám és Körfrekvencia · Többet látni »

Közeg

Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül.

Új!!: Hullám és Közeg · Többet látni »

Látható spektrum

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.

Új!!: Hullám és Látható spektrum · Többet látni »

Longitudinális hullám

Longitudinális síkhullám Lépegető rugó fémből A longitudinális hullám olyan hullám, mely a haladási irányával párhuzamosan kelt rezgéseket.

Új!!: Hullám és Longitudinális hullám · Többet látni »

Méter

A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.

Új!!: Hullám és Méter · Többet látni »

Mechanikai hullám

transzverzális haladó hullám. A kék pötty harmonikus rezgőmozgást végez, de nem halad.Mechanikai hullámnak nevezzük egy deformáció, állapotváltozás terjedését rugalmas közegben.

Új!!: Hullám és Mechanikai hullám · Többet látni »

Mikrohullám

A mikrohullámok olyan elektromágneses hullámok, amelyeknek a frekvenciája nagyjából 0,3-300 GHz közötti, ennek megfelelően a hullámhosszuk 1 m–1 mm között van.

Új!!: Hullám és Mikrohullám · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Hullám és Nyomás · Többet látni »

Perdület

A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.

Új!!: Hullám és Perdület · Többet látni »

Periódusidő

A periódusidő egy ismétlődő jelenség időbeli jellemzésére szolgál.

Új!!: Hullám és Periódusidő · Többet látni »

Rádióhullám

Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.

Új!!: Hullám és Rádióhullám · Többet látni »

Röntgensugárzás

A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.

Új!!: Hullám és Röntgensugárzás · Többet látni »

Reciprok

hiperbola. A matematikában egy nullától különböző szám reciprokának vagy multiplikatív inverzének azt a számot nevezik, amivel a számot szorozva az eredmény 1.

Új!!: Hullám és Reciprok · Többet látni »

Rendszer

A rendszer fogalma a tudományok és a tudományfilozófia egyik legalapvetőbb fogalma, mégis csak a huszadik században kezdtek el foglalkozni vele, a rendszerelmélet más fogalmaival együtt.

Új!!: Hullám és Rendszer · Többet látni »

Rezgés

Egytömegű, ideális lengőrendszer A mechanikai rezgés vagy lengés oszcilláló mozgást jelent egy egyensúlyi állapot körül.

Új!!: Hullám és Rezgés · Többet látni »

Rugalmassági modulus

A szilárdságtanban és rugalmasságtanban a rugalmassági modulus vagy Young-modulus egy anyagra jellemző állandó, az adott anyag merevségéről nyújt információt.

Új!!: Hullám és Rugalmassági modulus · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Hullám és Sűrűség · Többet látni »

Szuperpozíció

A szuperpozíció elve lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszerre vonatkozó általános elv.

Új!!: Hullám és Szuperpozíció · Többet látni »

Téridő

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.

Új!!: Hullám és Téridő · Többet látni »

Törés (hullám)

Hullámok törése egyenes közeghatáron Hullámtörés akkor következik be, amikor hullámtani szempontból különböző közegek határára ferdén érkező hullám terjedési iránya az új közegben megváltozik.

Új!!: Hullám és Törés (hullám) · Többet látni »

Transzverzális hullám

A fény számos különböző transzverzális hullámból tevődik össze. Transzverzális síkhullám terjedése egy 2d rácson. Transzverzális gömbhullám terjedése egy 2d rácson. A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányára merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.

Új!!: Hullám és Transzverzális hullám · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »