Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hugenották és Kálvin János

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hugenották és Kálvin János

Hugenották vs. Kálvin János

Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve. Kálvin János (franciául: Jean Calvin; latinul Ioannes Calvinus; Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.

Közötti hasonlóságok Hugenották és Kálvin János

Hugenották és Kálvin János 22 közös dolog (a Uniópédia): Angoulême-i Margit navarrai királyné, Béza Tódor, Bern, Eretnek, Evangélium, Genf, Guillaume Farel, I. Ferenc francia király, Institutio Christianae religionis, Jacques Lefèvre d’Étaples, Kálvinizmus, Kiáltványügy, Luther Márton, Magyarország, Orléans, Párizs, Protestantizmus, Reformáció, Rotterdami Erasmus, Strasbourg, Svájc, Zsinat.

Angoulême-i Margit navarrai királyné

Angoulême-i Margit (Angoulême, 1492. április 11. – Odos, Bigorre Grófság, Franciaország, 1549. december 21.), más néven Navarrai Margit vagy Valois Margit, franciául: Marguerite d'Angoulême, spanyolul: Margarita de Angulema, baszkul.

Angoulême-i Margit navarrai királyné és Hugenották · Angoulême-i Margit navarrai királyné és Kálvin János · Többet látni »

Béza Tódor

16. századi rézmetszeten Théodore de Bèze (magyar nevén Béza Tódor (Vézelay (Burgundia), 1519. június 24. – Genf, 1605. október 13.) svájci teológus, Kálvin János hivataltársa és utóda a genfi református egyházban.

Béza Tódor és Hugenották · Béza Tódor és Kálvin János · Többet látni »

Bern

Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.

Bern és Hugenották · Bern és Kálvin János · Többet látni »

Eretnek

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eretnekség.

Eretnek és Hugenották · Eretnek és Kálvin János · Többet látni »

Evangélium

Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).

Evangélium és Hugenották · Evangélium és Kálvin János · Többet látni »

Genf

Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Genf és Hugenották · Genf és Kálvin János · Többet látni »

Guillaume Farel

Guillaume Farel (ejtsd: gijom farel) (Gap, Franciaország, 1489 – Neuchâtel, Svájc, 1565. szeptember 13.) francia reformátor, aki leginkább arról ismert, hogy ő győzte meg Kálvin Jánost 1536-ban, hogy maradjon Genfben, illetve hogy az 1538-as száműzetése után térjen vissza.

Guillaume Farel és Hugenották · Guillaume Farel és Kálvin János · Többet látni »

I. Ferenc francia király

I.

Hugenották és I. Ferenc francia király · I. Ferenc francia király és Kálvin János · Többet látni »

Institutio Christianae religionis

Az Institutio Christianae religionis, röviden Institutio (a latin cím körülbelüli jelentése: „a keresztény vallás rendszere”) Kálvin János fő műve, a kálvinista teológia összefoglalása.

Hugenották és Institutio Christianae religionis · Institutio Christianae religionis és Kálvin János · Többet látni »

Jacques Lefèvre d’Étaples

Jacques Lefèvre d’Étaples vagy latinosan Faber Stapulensis (Étaples (Nord-Pas-de-Calais), 1450 körül – Nérac (Aquitania), 1536 márciusa) francia katolikus pap, teológus, filozófus, humanista, vallási reformátor.

Hugenották és Jacques Lefèvre d’Étaples · Jacques Lefèvre d’Étaples és Kálvin János · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Hugenották és Kálvinizmus · Kálvin János és Kálvinizmus · Többet látni »

Kiáltványügy

Az 1534-es úgynevezett kiáltványügy vagy kiáltványaffér (franciául affaire des placards) a 16. századi franciaországi vallási konfliktusok kezdetét jelző esemény volt, melynek hatására I. Ferenc megkezdte a protestánsok üldözését.

Hugenották és Kiáltványügy · Kálvin János és Kiáltványügy · Többet látni »

Luther Márton

A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.

Hugenották és Luther Márton · Kálvin János és Luther Márton · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Hugenották és Magyarország · Kálvin János és Magyarország · Többet látni »

Orléans

Orléans nagyváros Franciaország középső részén, a Loire folyó völgyében.

Hugenották és Orléans · Kálvin János és Orléans · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Hugenották és Párizs · Kálvin János és Párizs · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Hugenották és Protestantizmus · Kálvin János és Protestantizmus · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Hugenották és Reformáció · Kálvin János és Reformáció · Többet látni »

Rotterdami Erasmus

Rotterdami Erasmus (Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.) latin nevén Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.

Hugenották és Rotterdami Erasmus · Kálvin János és Rotterdami Erasmus · Többet látni »

Strasbourg

A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.

Hugenották és Strasbourg · Kálvin János és Strasbourg · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Hugenották és Svájc · Kálvin János és Svájc · Többet látni »

Zsinat

hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.

Hugenották és Zsinat · Kálvin János és Zsinat · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Hugenották és Kálvin János

Hugenották 138 kapcsolatokat, ugyanakkor Kálvin János 157. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 7.46% = 22 / (138 + 157).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hugenották és Kálvin János. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »