Közötti hasonlóságok Hszüan-cang és Kínai buddhizmus
Hszüan-cang és Kínai buddhizmus 35 közös dolog (a Uniópédia): A buddhizmus terjedése a selyemúton, Ágama (buddhizmus), Bhikkhu, Bodh-Gaja, Buddhizmus, Fa-hszien, Gandhára, Gangesz, Gautama Sziddhártha, Hinduizmus, Honan, Hosszó, Hszian, Jógácsára, Karma, Kína, Kelet-Ázsia, Konfucianizmus, Korai buddhista iskolák, Kusínagar, Lojang, Lumbini, Mahájána, Ming-dinasztia, Nálanda, Páli nyelv, Szanszkrit nyelv, Szív szútra, Szecsuan, Szuj-dinasztia, ..., Tang-dinasztia, Tunhuang, Vaszubandhu, Váránaszi, Vihára. Bővíteni index (5 több) »
A buddhizmus terjedése a selyemúton
Ujgúria). Indiából kikerülve a buddhizmus a kereskedelmi útvonalak mentén, az azokon közlekedő karavánok és hittérítő szerzetesek segítségével haladt területről területre.
A buddhizmus terjedése a selyemúton és Hszüan-cang · A buddhizmus terjedése a selyemúton és Kínai buddhizmus ·
Ágama (buddhizmus)
Az ágamák (szanszkrit és páli: "szent művek"Monier-Williams (1899), p. 129, see "Āgama," Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Cologne" at http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/MWScanpdf/mw0129-Akhara.pdf. or "scripture"Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 95, entry for "Āgama," Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.0:1:2582.pali.) a korai buddhista szövegek gyűjteményei.
Ágama (buddhizmus) és Hszüan-cang · Ágama (buddhizmus) és Kínai buddhizmus ·
Bhikkhu
Tibeti szerzetesek egy hagyományos vitagyakorlat közben. A bhikkhu (páli, szanszkrit: भिक्षु bhiksu) felvételt nyert férfi buddhista szerzetes.
Bhikkhu és Hszüan-cang · Bhikkhu és Kínai buddhizmus ·
Bodh-Gaja
A Mahábódhi templom A Bodh-Gaja vagy Bodhgaja (hindi:बोधगया) kisváros az északkelet-indiai Bihár államban, Gajá város közelében, a Niranydzsana folyó (ma Lilandzsan) partján.
Bodh-Gaja és Hszüan-cang · Bodh-Gaja és Kínai buddhizmus ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Hszüan-cang · Buddhizmus és Kínai buddhizmus ·
Fa-hszien
Fa-hszien művének első oldala, 12. századi kiadás Fa-hszien és Marco Polo szobra Szingapúrban (magyar tudományos átírásban: Fa-hien; 337 – 422 körül) kínai buddhista szerzetes, aki 399 és 412 között gyalog utazott Kínából Indiába, buddhista szenthelyeket látogatott meg – Hszincsiang, Pakisztán, India, Nepál, Banglades és Srí Lanka – és közben buddhista szövegeket gyűjtött és részletes feljegyzéseket készített utazásairól. Utazásairól készült könyvének címe Feljegyzések a buddhista országokról (佛囯记). utazása később számos szerzetest serkentett hasonló vállalkozásra, akik vagy szent szövegek után kutattak, vagy híres indiai mestereket kívántak felkeresni, vagy a buddhizmus szent helyeit akarták felkeresni (Lumbini, Bodh-Gaja, Váránaszi, Kusínagar stb.). A sok próbálkozásból csak kevés járt sikerrel. Faxian történelmi jelentősége az, hogy ő volt az első olyan kínai szerzetes, aki eljutott Indiába, ott hosszabb ideig tanult, majd szent szövegekkel visszatért Kínába. Utazásairól készített beszámolói fontos történelmi eseményeket rögzítettek. legfontosabb érdeme azonban nem a korai útleírás volt, hanem az, hogy számos kolostort alapított az általa bejárt területeken.
Fa-hszien és Hszüan-cang · Fa-hszien és Kínai buddhizmus ·
Gandhára
A Gandhárai Birodalom hozzávetőleges határai a mai Pakisztán és Északkelet-Afganisztán területén. Gandhára vagy Gándhára (szanszkrit: गन्धार, urdu: گندھارا) ősi királyság volt Szvat-, Pesavar-, Ravalpindi-, Ghazni-, Kandahár- és Kabul folyó völgyeiben és a Potovar-fennsíkon, a mai modern Észak-Pakisztán és Északkelet-Afganisztán területein.
Gandhára és Hszüan-cang · Gandhára és Kínai buddhizmus ·
Gangesz
A Gangesz (hindiül गंगा, bengáliul গঙ্গা) az Indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója.
Gangesz és Hszüan-cang · Gangesz és Kínai buddhizmus ·
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Gautama Sziddhártha és Hszüan-cang · Gautama Sziddhártha és Kínai buddhizmus ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Hinduizmus és Hszüan-cang · Hinduizmus és Kínai buddhizmus ·
Honan
Honan (pinjin: Hénán, kínai: 河南) a Kinai Népköztársaság tartománya.
Honan és Hszüan-cang · Honan és Kínai buddhizmus ·
Hosszó
A hosszó (japánul: 法相宗, Hepburn-átírással: Hossō) a japán buddhista szekták egyik legelsőbbike, amelyet a Nara-korban (710–794) plántáltak át Kínából (Dósó és Gembó szerzetesek), és amely a tudatra, a ’bölcsességre’ (pradzsná), a jógameditációra, a fogalmi világra (és a jelenségvilág elutasítására) tette a hangsúlyt.
Hosszó és Hszüan-cang · Hosszó és Kínai buddhizmus ·
Hszian
Hszian (kínaiul: 西安, pinjin átírással: Xi’an) nagyváros Kínában: Senhszi tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa.
Hszüan-cang és Hszian · Hszian és Kínai buddhizmus ·
Jógácsára
A jógácsára (szó szerint "jóga gyakorlat"; "az, akinek a gyakorlata a jóga") a buddhista filozófia és pszichológia egy jelentős iskolája, amely a fenomenológiára és az ontológiára helyezi a hangsúlyt meditatív- és jógagyakorlatokon keresztül.
Hszüan-cang és Jógácsára · Jógácsára és Kínai buddhizmus ·
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Hszüan-cang és Karma · Kínai buddhizmus és Karma ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Hszüan-cang és Kína · Kína és Kínai buddhizmus ·
Kelet-Ázsia
Kelet-Ázsia földrajzi kiterjedése Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi és kulturális alapon is.
Hszüan-cang és Kelet-Ázsia · Kínai buddhizmus és Kelet-Ázsia ·
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Hszüan-cang és Konfucianizmus · Kínai buddhizmus és Konfucianizmus ·
Korai buddhista iskolák
théraváda buddhizmus fő központja. A korai buddhista iskolák azok az iskolák, amelyekre feloszlott a buddhista szangha - a szerzetesekre (bhikkhuk és bhikkhunik) vonatkozó fegyelmi szabályzat (vinaja) és a tanok különböző nézőpontjai miatt.
Hszüan-cang és Korai buddhista iskolák · Kínai buddhizmus és Korai buddhista iskolák ·
Kusínagar
Kushinagar (hindi nyelven: कुशीनगर, páli nyelven: Kuszinárá) kisváros India északkeleti részén, Uttar Prades szövetségi államban.
Hszüan-cang és Kusínagar · Kínai buddhizmus és Kusínagar ·
Lojang
Lojang (kínaiul: 洛阳, pinjin átírással: Luòyáng) nagyváros Kelet-Kínában, Honan tartományban, a Luo folyó partján.
Hszüan-cang és Lojang · Kínai buddhizmus és Lojang ·
Lumbini
Lumbini (szanszkrit:, "a szeretetreméltó") egy buddhista zarándokhely a nepáli Rupandehi körzetben, közel az indiai határhoz.
Hszüan-cang és Lumbini · Kínai buddhizmus és Lumbini ·
Mahájána
A mahájána (szanszkrit: महायान, mahájána – a nagy jármű, széles út) a buddhizmus két létező fő irányzatának (egyes osztályozások szerint három) egyike, a másik a théraváda.
Hszüan-cang és Mahájána · Kínai buddhizmus és Mahájána ·
Ming-dinasztia
Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.
Hszüan-cang és Ming-dinasztia · Kínai buddhizmus és Ming-dinasztia ·
Nálanda
Nálanda (vagy Nálandá, dévanágari: नालन्दा, IAST: Nālandā) az 5. században alapított tudásközpont India területén, a mai Bihár szövetségi államban, Patnától közúton kb.
Hszüan-cang és Nálanda · Kínai buddhizmus és Nálanda ·
Páli nyelv
A páli nyelv (IAST: Pāḷi) ókori középind (prákrit) nyelv az indoárja nyelvek közül.
Hszüan-cang és Páli nyelv · Kínai buddhizmus és Páli nyelv ·
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Hszüan-cang és Szanszkrit nyelv · Kínai buddhizmus és Szanszkrit nyelv ·
Szív szútra
A ''Szív szútra'' szanszkrit nyelvű szövege sziddhám írással – a 6. századi kézirat pálma levélre írt másolata, amelyet a Hórjúdzsi templomban (梵本心経并尊勝陀羅尼) őriznek A ''Szív szútra'' kínai nyelvű szövege a Jüan-dinasztia idejéből A Szív szútra (szanszkrit: प्रज्ञापारमिताहृदय, Prajñāpāramitāhṛdaya) a mahájána buddhizmus egyik híres szútrája, amelynek a szanszkrit címe Pradzsnyápáramitáhrdaja, amelynek szó szerinti jelentése a „megértés tökéletességének a szíve”.
Hszüan-cang és Szív szútra · Kínai buddhizmus és Szív szútra ·
Szecsuan
(kínai: 四川, pinjin: Sìchuān; magyarosan hibásan írják még Szecsuánnak is) a Kinai Népköztársaság közép-nyugati tartománya.
Hszüan-cang és Szecsuan · Kínai buddhizmus és Szecsuan ·
Szuj-dinasztia
A -dinasztia rövid életű, de jelentős kínai dinasztia volt, amely a több mint három és fél évszázada széttagolt Kínát 589-ben újraegyesítette. A dinasztiának mindössze két uralkodója volt:, aki Szuj Ven-ti néven uralkodott (581–604), majd pedig a fia, Szuj Jang-ti (604–618). Míg konszolidálta a dinasztia hatalmát, újjáépítette az egységes igazgatási rendszert és felvirágoztatta a gazdaságot, addig költséges építkezéseivel és hadjárataival kimerítette az országot. 618-ban a dinasztiát felkelések döntötték meg, s helyére a Tang-dinasztia lépett. A -dinasztia legfontosabb öröksége az egységes kínai állam helyreállítása mellett a Nagy-csatorna felépítése volt.
Hszüan-cang és Szuj-dinasztia · Kínai buddhizmus és Szuj-dinasztia ·
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Hszüan-cang és Tang-dinasztia · Kínai buddhizmus és Tang-dinasztia ·
Tunhuang
Tunhuang (kínai: 敦煌市) megye szintű város Kína Kanszu tartományának nyugati felén, a Góbi-sivatag szélén.
Hszüan-cang és Tunhuang · Kínai buddhizmus és Tunhuang ·
Vaszubandhu
Vaszubandhu (szanszkrit: वसुबन्धु; kínai: 世親, pinjin: Shìqīn; tibeti: དབྱིག་གཉེན་, wylie: dbyig gnyen) indiai buddhista szerzetes volt a 4.
Hszüan-cang és Vaszubandhu · Kínai buddhizmus és Vaszubandhu ·
Váránaszi
Váránaszi (dévanágari: वाराणसी, angol: Varanasi, korábbi nevén Benáresz (angol: Benares) Uttar Prades szövetségi állam egyik legnagyobb városa India északi részén, a Hindusztáni-alföld nyugati felén, a Gangesz folyó bal partján. A hinduizmus hét szent városának egyike; ipari, kulturális és kereskedelmi központ.
Hszüan-cang és Váránaszi · Kínai buddhizmus és Váránaszi ·
Vihára
A vihára (विहार, vihāra) buddhista kolostor szanszkrit és páli nyelven.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hszüan-cang és Kínai buddhizmus
- Mi van a közös Hszüan-cang és Kínai buddhizmus
- Közötti hasonlóságok Hszüan-cang és Kínai buddhizmus
Összehasonlítását Hszüan-cang és Kínai buddhizmus
Hszüan-cang 97 kapcsolatokat, ugyanakkor Kínai buddhizmus 275. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 9.41% = 35 / (97 + 275).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hszüan-cang és Kínai buddhizmus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: