Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna
Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna 66 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Antarktisz, Új-Fundland, Új-Skócia, Atlanti-óceán, Állatok, Balaenoptera, Barázdásbálna-félék, Bernard Germain de Lacépède, Bryde-bálna/Trópusi bálna fajkomplexum, Cetek, Costa Rica, Család (rendszertan), Csukabálna, Déli csukabálna, Déli-óceán, Dezoxiribonukleinsav, Edward Drinker Cope, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Evezőlábú rákok, Faj, Ferungulata, Gerincesek, Gerinchúrosok, Grönland, Halak, Hímnem (biológia), Hertz, ..., Izland, Japán, John Edward Gray, Kalifornia, Kardszárnyú delfin, Közönséges barázdásbálna, Krill, Laurasiatheria, Liter, Méhlepényesek, Miocén, Négylábúak, Nőnem (biológia), Nem (rendszertan), Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság, Norvégia, Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Plankton, Rend (rendszertan), Scrotifera, Spitzbergák, Szürke bálna, Szent Lőrinc-folyó, Szila, Sziláscetek, Szonár, Szovjetunió, Tőkebálna, Tenger, Természetvédelmi Világszövetség, Tonna, Trópusok, Veszélyeztetett faj, 20. század. Bővíteni index (36 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Hosszúszárnyú bálna · Amerikai Egyesült Államok és Kék bálna ·
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Antarktisz és Hosszúszárnyú bálna · Antarktisz és Kék bálna ·
Új-Fundland
Új-Fundland (angolul Newfoundland,; franciául Terre-Neuve, írül Talamh an Éisc) nagy sziget Kanada atlanti partjainál.
Új-Fundland és Hosszúszárnyú bálna · Új-Fundland és Kék bálna ·
Új-Skócia
Új-Skócia (ez az angol neve is) Kanada tartománya a délkeleti partvidéken, az ország második legkisebb tartománya.
Új-Skócia és Hosszúszárnyú bálna · Új-Skócia és Kék bálna ·
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Atlanti-óceán és Hosszúszárnyú bálna · Atlanti-óceán és Kék bálna ·
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Állatok és Hosszúszárnyú bálna · Állatok és Kék bálna ·
Balaenoptera
A Balaenoptera az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó típusnem.
Balaenoptera és Hosszúszárnyú bálna · Balaenoptera és Kék bálna ·
Barázdásbálna-félék
Déli csukabálna ''(Balaenoptera bonaerensis)'' Közönséges barázdásbálna ''(Balaenoptera physalus)'' A barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.
Barázdásbálna-félék és Hosszúszárnyú bálna · Barázdásbálna-félék és Kék bálna ·
Bernard Germain de Lacépède
Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824) Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus.
Bernard Germain de Lacépède és Hosszúszárnyú bálna · Bernard Germain de Lacépède és Kék bálna ·
Bryde-bálna/Trópusi bálna fajkomplexum
A Bryde-bálna/Trópusi bálna fajkomplexum (Balaenoptera cf brydei/edeni) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó fajkomplexum.
Bryde-bálna/Trópusi bálna fajkomplexum és Hosszúszárnyú bálna · Bryde-bálna/Trópusi bálna fajkomplexum és Kék bálna ·
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Cetek és Hosszúszárnyú bálna · Cetek és Kék bálna ·
Costa Rica
Costa Rica (ejtsd:; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja.
Costa Rica és Hosszúszárnyú bálna · Costa Rica és Kék bálna ·
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Család (rendszertan) és Hosszúszárnyú bálna · Család (rendszertan) és Kék bálna ·
Csukabálna
A csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Csukabálna és Hosszúszárnyú bálna · Csukabálna és Kék bálna ·
Déli csukabálna
A déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Déli csukabálna és Hosszúszárnyú bálna · Déli csukabálna és Kék bálna ·
Déli-óceán
A Déli-óceán A Déli-óceán a 60.
Déli-óceán és Hosszúszárnyú bálna · Déli-óceán és Kék bálna ·
Dezoxiribonukleinsav
A dezoxiribonukleinsav (közismert magyar rövidítése: DNS; angol rövidítése: DNA - deoxyribonucleic acid) a nukleinsavak (nukleotidokból felépülő szerves makromolekulák) csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag.
Dezoxiribonukleinsav és Hosszúszárnyú bálna · Dezoxiribonukleinsav és Kék bálna ·
Edward Drinker Cope
Edward Drinker Cope (Philadelphia, Pennsylvania, 1840. július 28. – Philadelphia, 1897. április 12.) amerikai őslénykutató és összehasonlító anatómus.
Edward Drinker Cope és Hosszúszárnyú bálna · Edward Drinker Cope és Kék bálna ·
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Elevenszülő emlősök és Hosszúszárnyú bálna · Elevenszülő emlősök és Kék bálna ·
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Emlősök és Hosszúszárnyú bálna · Emlősök és Kék bálna ·
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Eutheria és Hosszúszárnyú bálna · Eutheria és Kék bálna ·
Evezőlábú rákok
Az evezőlábú rákok (Copepoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályába tartozó alosztály.
Evezőlábú rákok és Hosszúszárnyú bálna · Evezőlábú rákok és Kék bálna ·
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Faj és Hosszúszárnyú bálna · Faj és Kék bálna ·
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Ferungulata és Hosszúszárnyú bálna · Ferungulata és Kék bálna ·
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Gerincesek és Hosszúszárnyú bálna · Gerincesek és Kék bálna ·
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Gerinchúrosok és Hosszúszárnyú bálna · Gerinchúrosok és Kék bálna ·
Grönland
Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.
Grönland és Hosszúszárnyú bálna · Grönland és Kék bálna ·
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Halak és Hosszúszárnyú bálna · Halak és Kék bálna ·
Hímnem (biológia)
Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Hímnem (biológia) és Hosszúszárnyú bálna · Hímnem (biológia) és Kék bálna ·
Hertz
Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.
Hertz és Hosszúszárnyú bálna · Hertz és Kék bálna ·
Izland
Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.
Hosszúszárnyú bálna és Izland · Izland és Kék bálna ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Hosszúszárnyú bálna és Japán · Japán és Kék bálna ·
John Edward Gray
John Edward Gray (Walsall, 1800. február 12. – London, 1875. március 7.) brit zoológus.
Hosszúszárnyú bálna és John Edward Gray · John Edward Gray és Kék bálna ·
Kalifornia
Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.
Hosszúszárnyú bálna és Kalifornia · Kék bálna és Kalifornia ·
Kardszárnyú delfin
250px 250px A kardszárnyú delfin (Orcinus orca) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.
Hosszúszárnyú bálna és Kardszárnyú delfin · Kék bálna és Kardszárnyú delfin ·
Közönséges barázdásbálna
A közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Hosszúszárnyú bálna és Közönséges barázdásbálna · Kék bálna és Közönséges barázdásbálna ·
Krill
A krill, vagy világítórákok a rákok (Crustacea) altörzsébe és a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába tartozó rend.
Hosszúszárnyú bálna és Krill · Kék bálna és Krill ·
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Hosszúszárnyú bálna és Laurasiatheria · Kék bálna és Laurasiatheria ·
Liter
A liter általánosan használt térfogategység.
Hosszúszárnyú bálna és Liter · Kék bálna és Liter ·
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Hosszúszárnyú bálna és Méhlepényesek · Kék bálna és Méhlepényesek ·
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Hosszúszárnyú bálna és Miocén · Kék bálna és Miocén ·
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Hosszúszárnyú bálna és Négylábúak · Kék bálna és Négylábúak ·
Nőnem (biológia)
Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Hosszúszárnyú bálna és Nőnem (biológia) · Kék bálna és Nőnem (biológia) ·
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Hosszúszárnyú bálna és Nem (rendszertan) · Kék bálna és Nem (rendszertan) ·
Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság
A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (angolul International Whaling Commission, IWC) egy nemzetközi szervezet, mely „A bálnavadászat nemzetközi szabályozásáról szóló egyezmény” (International Convention for the Regulation of Whaling – ICRW) betartását felügyeli.
Hosszúszárnyú bálna és Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság · Kék bálna és Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság ·
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Hosszúszárnyú bálna és Norvégia · Kék bálna és Norvégia ·
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Hosszúszárnyú bálna és Osztály (rendszertan) · Kék bálna és Osztály (rendszertan) ·
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Hosszúszárnyú bálna és Patások · Kék bálna és Patások ·
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Hosszúszárnyú bálna és Párosujjú patások · Kék bálna és Párosujjú patások ·
Plankton
Planktonszervezetek A plankton vízben lebegő parányi élőlények életközössége.
Hosszúszárnyú bálna és Plankton · Kék bálna és Plankton ·
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Hosszúszárnyú bálna és Rend (rendszertan) · Kék bálna és Rend (rendszertan) ·
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Hosszúszárnyú bálna és Scrotifera · Kék bálna és Scrotifera ·
Spitzbergák
A Spitzbergák (norvég nevén: Svalbard) a Jeges-tengeren található szigetcsoport, az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között.
Hosszúszárnyú bálna és Spitzbergák · Kék bálna és Spitzbergák ·
Szürke bálna
A szürke bálna (Eschrichtius robustus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) családjába tartozó típusfaj.
Hosszúszárnyú bálna és Szürke bálna · Kék bálna és Szürke bálna ·
Szent Lőrinc-folyó
A pleisztocén kori jégpajzsok (L a Labrador-pajzs) Az Algonkin-tó és a Champlain-tenger a jég visszahúzódása közben Az egykori Champlain-tenger az Ontario-tó lefűződése után Az Ezer sziget A Szent Lőrinc-folyó (irokézül Kaniatarowanenneh) a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal összekötő folyam.
Hosszúszárnyú bálna és Szent Lőrinc-folyó · Kék bálna és Szent Lőrinc-folyó ·
Szila
A képen jól láthatók a szilákon levő „szila hajak” A szila a sziláscetek (Mysticeti) táplálkozáshoz szükséges szűrőberendezése, az állatok felső állkapcsából lelógó szarulemezek csoportja.
Hosszúszárnyú bálna és Szila · Kék bálna és Szila ·
Sziláscetek
A sziláscetek (Mysticeti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Hosszúszárnyú bálna és Sziláscetek · Kék bálna és Sziláscetek ·
Szonár
Egy amerikai SH-3H ''Sea King'' helikopter AN/AQS-13 típusú szonárt ereszt a vízbe A szonár (angol rövidítés: sonar - „sound navigation and ranging”, jelentése.
Hosszúszárnyú bálna és Szonár · Kék bálna és Szonár ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Hosszúszárnyú bálna és Szovjetunió · Kék bálna és Szovjetunió ·
Tőkebálna
A tőkebálna (Balaenoptera borealis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Hosszúszárnyú bálna és Tőkebálna · Kék bálna és Tőkebálna ·
Tenger
Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, ''Παραλία Καλογριάς'', Görögország perui szardella ''(Engraulis ringens)''https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
Hosszúszárnyú bálna és Tenger · Kék bálna és Tenger ·
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Hosszúszárnyú bálna és Természetvédelmi Világszövetség · Kék bálna és Természetvédelmi Világszövetség ·
Tonna
A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.
Hosszúszárnyú bálna és Tonna · Kék bálna és Tonna ·
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Hosszúszárnyú bálna és Trópusok · Kék bálna és Trópusok ·
Veszélyeztetett faj
Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.
Hosszúszárnyú bálna és Veszélyeztetett faj · Kék bálna és Veszélyeztetett faj ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Hosszúszárnyú bálna · 20. század és Kék bálna ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna
- Mi van a közös Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna
- Közötti hasonlóságok Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna
Összehasonlítását Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna
Hosszúszárnyú bálna 176 kapcsolatokat, ugyanakkor Kék bálna 162. Ami közös bennük 66, a Jaccard index 19.53% = 66 / (176 + 162).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
