Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Horvátország és Zára
Horvátország és Zára 20 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Albánok, Šibenik, Bosnyákok, Dado Pršo, Dalmácia (horvátországi régió), Délszláv háború, Horvát Királyság, Horvátok, Hvar (sziget), IV. Krešimir horvát király, Július 1., Jugoszlávia, Kvarner-öböl, Luka Modrić, Magyarország, Második világháború, Németország, Olaszok, Szerbek.
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Adriai-tenger és Horvátország · Adriai-tenger és Zára ·
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Albánok és Horvátország · Albánok és Zára ·
Šibenik
Šibenik város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
Šibenik és Horvátország · Šibenik és Zára ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Bosnyákok és Horvátország · Bosnyákok és Zára ·
Dado Pršo
Miladin Pršo (kiejtése, Zára, 1974. november 5. –) horvát válogatott labdarúgó, edző.
Dado Pršo és Horvátország · Dado Pršo és Zára ·
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Dalmácia (horvátországi régió) és Horvátország · Dalmácia (horvátországi régió) és Zára ·
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Délszláv háború és Horvátország · Délszláv háború és Zára ·
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.
Horvát Királyság és Horvátország · Horvát Királyság és Zára ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Horvátország · Horvátok és Zára ·
Hvar (sziget)
A Horvátországhoz tartozó Hvar (olaszul Lesina) szigete az Adriai-tengeren, Dalmácia tengerpartján helyezkedik el.
Horvátország és Hvar (sziget) · Hvar (sziget) és Zára ·
IV. Krešimir horvát király
Petar Krešimir uralkodásának térképe IV.
Horvátország és IV. Krešimir horvát király · IV. Krešimir horvát király és Zára ·
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Horvátország és Július 1. · Július 1. és Zára ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Zára ·
Kvarner-öböl
A Kvarner-öböl (horvátul Kvarnerski zaljev, olaszul Golfo del Quarnero) az Adriai-tenger egy része, amely az Isztriai-félsziget, a szárazföld és számos kisebb-nagyobb sziget között helyezkedik el, és Horvátország területéhez tartozik.
Horvátország és Kvarner-öböl · Kvarner-öböl és Zára ·
Luka Modrić
Luka Modrić (kiejtése, Zára, 1985. szeptember 9. –) aranylabdás, világbajnoki ezüst- és bronzérmes horvát válogatott labdarúgó, a Real Madrid középpályása.
Horvátország és Luka Modrić · Luka Modrić és Zára ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Horvátország és Magyarország · Magyarország és Zára ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Horvátország és Második világháború · Második világháború és Zára ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Horvátország és Németország · Németország és Zára ·
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Horvátország és Olaszok · Olaszok és Zára ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Horvátország és Zára
- Mi van a közös Horvátország és Zára
- Közötti hasonlóságok Horvátország és Zára
Összehasonlítását Horvátország és Zára
Horvátország 287 kapcsolatokat, ugyanakkor Zára 197. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 4.13% = 20 / (287 + 197).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Horvátország és Zára. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
