Közötti hasonlóságok Horvátország és Jugoszlávia
Horvátország és Jugoszlávia 34 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Ausztria, Šibenik, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Dalmácia (horvátországi régió), Délkelet-Európa, Délszláv háború, Dubrovnik, Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Unió, Fiume, Horvát nyelv, Horvátok, Isztriai-félsziget, Köztársaság, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarország, Második világháború, Montenegró, Németország, Split, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlavónia, Szlovének, Szlovénia, ..., Velebit (hegység), Zágráb, Zára, 1980-as évek. Bővíteni index (4 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Adriai-tenger és Horvátország · Adriai-tenger és Jugoszlávia ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Horvátország · Ausztria és Jugoszlávia ·
Šibenik
Šibenik város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
Šibenik és Horvátország · Šibenik és Jugoszlávia ·
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Horvátország · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Jugoszlávia ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Bosnyákok és Horvátország · Bosnyákok és Jugoszlávia ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Bosznia-Hercegovina és Horvátország · Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia ·
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Dalmácia (horvátországi régió) és Horvátország · Dalmácia (horvátországi régió) és Jugoszlávia ·
Délkelet-Európa
Délkelet-Európa területe a Ciprusi Köztársaság jelölése nélkül Délkelet-Európa Európa egyik régiója.
Délkelet-Európa és Horvátország · Délkelet-Európa és Jugoszlávia ·
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Délszláv háború és Horvátország · Délszláv háború és Jugoszlávia ·
Dubrovnik
Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.
Dubrovnik és Horvátország · Dubrovnik és Jugoszlávia ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és Horvátország · Egyesült Nemzetek Szervezete és Jugoszlávia ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Európai Unió és Horvátország · Európai Unió és Jugoszlávia ·
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Fiume és Horvátország · Fiume és Jugoszlávia ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Horvátország · Horvát nyelv és Jugoszlávia ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Horvátország · Horvátok és Jugoszlávia ·
Isztriai-félsziget
Hum Pólában A Mirna folyó Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik.
Horvátország és Isztriai-félsziget · Isztriai-félsziget és Jugoszlávia ·
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Horvátország és Köztársaság · Jugoszlávia és Köztársaság ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Horvátország és Magyar Királyság · Jugoszlávia és Magyar Királyság ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Horvátország és Magyar nyelv · Jugoszlávia és Magyar nyelv ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Horvátország és Magyarország · Jugoszlávia és Magyarország ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Horvátország és Második világháború · Jugoszlávia és Második világháború ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Montenegró · Jugoszlávia és Montenegró ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Horvátország és Németország · Jugoszlávia és Németország ·
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.
Horvátország és Split · Jugoszlávia és Split ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvátország és Szerb nyelv · Jugoszlávia és Szerb nyelv ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Horvátország és Szerbek · Jugoszlávia és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Horvátország és Szerbia · Jugoszlávia és Szerbia ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Horvátország és Szlavónia · Jugoszlávia és Szlavónia ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Horvátország és Szlovének · Jugoszlávia és Szlovének ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Horvátország és Szlovénia · Jugoszlávia és Szlovénia ·
Velebit (hegység)
A Velebit a legnagyobb, ugyanakkor nem a legmagasabb hegylánc Horvátországban.
Horvátország és Velebit (hegység) · Jugoszlávia és Velebit (hegység) ·
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Horvátország és Zágráb · Jugoszlávia és Zágráb ·
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Horvátország és Zára · Jugoszlávia és Zára ·
1980-as évek
Nincs leírás.
1980-as évek és Horvátország · 1980-as évek és Jugoszlávia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Horvátország és Jugoszlávia
- Mi van a közös Horvátország és Jugoszlávia
- Közötti hasonlóságok Horvátország és Jugoszlávia
Összehasonlítását Horvátország és Jugoszlávia
Horvátország 287 kapcsolatokat, ugyanakkor Jugoszlávia 254. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 6.28% = 34 / (287 + 254).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Horvátország és Jugoszlávia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: