Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dalmácia (horvátországi régió) és Horvátország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dalmácia (horvátországi régió) és Horvátország

Dalmácia (horvátországi régió) vs. Horvátország

Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója. Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Közötti hasonlóságok Dalmácia (horvátországi régió) és Horvátország

Dalmácia (horvátországi régió) és Horvátország 40 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Ausztria, Šibenik, Balkán-félsziget, Bor (ital), Bosznia-Hercegovina, Brač, Cetina (folyó), Dohány, Dubrovnik, Dugi Otok, Folyó, Halászat, Horvát nyelv, Horvát tengerpart, Hvar (sziget), I. Tomiszláv horvát király, Isztriai-félsziget, IV. Krešimir horvát király, Karszt, Krk (sziget), Krka (Horvátország), Krka Nemzeti Park, Kvarner-öböl, Magyarország, Mészkő (kőzet), Mediterrán éghajlat, Mljet, Neretva, Olasz nyelv, ..., Olívaolaj, Pag (sziget), Rab (sziget), Salona, , Split, Száva, Velebit (hegység), Zágráb, Zára. Bővíteni index (10 több) »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Adriai-tenger és Dalmácia (horvátországi régió) · Adriai-tenger és Horvátország · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Dalmácia (horvátországi régió) · Ausztria és Horvátország · Többet látni »

Šibenik

Šibenik város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.

Šibenik és Dalmácia (horvátországi régió) · Šibenik és Horvátország · Többet látni »

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.

Balkán-félsziget és Dalmácia (horvátországi régió) · Balkán-félsziget és Horvátország · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Bor (ital) és Dalmácia (horvátországi régió) · Bor (ital) és Horvátország · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Bosznia-Hercegovina és Dalmácia (horvátországi régió) · Bosznia-Hercegovina és Horvátország · Többet látni »

Brač

Brač sziget elhelyezkedése az Adrián Supetar, a sziget fővárosa Bol Sumartin Kavicsos öböl a szigeten Kikötő Bol a tenger felől A Horvátországhoz tartozó Brač (ča horvátul Broc) 396 km² területével az Adriai-tenger harmadik legnagyobb, 778 méter magas Vidova gorájával pedig legmagasabb szigete.

Brač és Dalmácia (horvátországi régió) · Brač és Horvátország · Többet látni »

Cetina (folyó)

A Cetina egy folyó Közép-Dalmáciában, Horvátországban.

Cetina (folyó) és Dalmácia (horvátországi régió) · Cetina (folyó) és Horvátország · Többet látni »

Dohány

A dohány (régies nevén tabak vagy tubák) a növények egy nemzetsége (Nicotiana), a burgonyafélékhez tartozik.

Dalmácia (horvátországi régió) és Dohány · Dohány és Horvátország · Többet látni »

Dubrovnik

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.

Dalmácia (horvátországi régió) és Dubrovnik · Dubrovnik és Horvátország · Többet látni »

Dugi Otok

A Dugi Otok (horvátul am. hosszú sziget) az Adriai-tengeren található, Horvátország részét képezi.

Dalmácia (horvátországi régió) és Dugi Otok · Dugi Otok és Horvátország · Többet látni »

Folyó

A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.

Dalmácia (horvátországi régió) és Folyó · Folyó és Horvátország · Többet látni »

Halászat

Ókori görög halász a zsákmányával bélyeg A halászat a halak elfogásával foglalkozó tevékenység.

Dalmácia (horvátországi régió) és Halászat · Halászat és Horvátország · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Dalmácia (horvátországi régió) és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Horvátország · Többet látni »

Horvát tengerpart

Paklenicai alkony A horvát tengerpart vagy horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger erősen tagolt horvátországi partvidéke, a világ egyik legtagoltabb tengerpartja, a tenger és a Dinári-hegység között.

Dalmácia (horvátországi régió) és Horvát tengerpart · Horvát tengerpart és Horvátország · Többet látni »

Hvar (sziget)

A Horvátországhoz tartozó Hvar (olaszul Lesina) szigete az Adriai-tengeren, Dalmácia tengerpartján helyezkedik el.

Dalmácia (horvátországi régió) és Hvar (sziget) · Horvátország és Hvar (sziget) · Többet látni »

I. Tomiszláv horvát király

Tomiszláv megkoronázása, festmény I. Tomiszláv (horvátul Tomislav, ? – 928) a Horvát Királyság első királya.

Dalmácia (horvátországi régió) és I. Tomiszláv horvát király · Horvátország és I. Tomiszláv horvát király · Többet látni »

Isztriai-félsziget

Hum Pólában A Mirna folyó Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik.

Dalmácia (horvátországi régió) és Isztriai-félsziget · Horvátország és Isztriai-félsziget · Többet látni »

IV. Krešimir horvát király

Petar Krešimir uralkodásának térképe IV.

Dalmácia (horvátországi régió) és IV. Krešimir horvát király · Horvátország és IV. Krešimir horvát király · Többet látni »

Karszt

Jellegzetes karsztfelszín (Franciaország, Gorges de la Cesse Minerve, Hérault) A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest).

Dalmácia (horvátországi régió) és Karszt · Horvátország és Karszt · Többet látni »

Krk (sziget)

Krk (olaszul Veglia, ča horvátul Khark; kiejtése: körk) Horvátország és az Adriai-tenger legnagyobb szigete a szomszédos Cres szigetével együtt.

Dalmácia (horvátországi régió) és Krk (sziget) · Horvátország és Krk (sziget) · Többet látni »

Krka (Horvátország)

A Krka folyó Horvátország területén.

Dalmácia (horvátországi régió) és Krka (Horvátország) · Horvátország és Krka (Horvátország) · Többet látni »

Krka Nemzeti Park

Vízesések a nemzeti parkban A Krka Nemzeti Park (horvátul Nacionalni park Krka) 17 km-re található Šibeniktől.

Dalmácia (horvátországi régió) és Krka Nemzeti Park · Horvátország és Krka Nemzeti Park · Többet látni »

Kvarner-öböl

A Kvarner-öböl (horvátul Kvarnerski zaljev, olaszul Golfo del Quarnero) az Adriai-tenger egy része, amely az Isztriai-félsziget, a szárazföld és számos kisebb-nagyobb sziget között helyezkedik el, és Horvátország területéhez tartozik.

Dalmácia (horvátországi régió) és Kvarner-öböl · Horvátország és Kvarner-öböl · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Dalmácia (horvátországi régió) és Magyarország · Horvátország és Magyarország · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Dalmácia (horvátországi régió) és Mészkő (kőzet) · Horvátország és Mészkő (kőzet) · Többet látni »

Mediterrán éghajlat

Mediterrán éghajlatú területek A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.

Dalmácia (horvátországi régió) és Mediterrán éghajlat · Horvátország és Mediterrán éghajlat · Többet látni »

Mljet

Mljet (olaszul Meleda) egy Horvátországhoz tartozó, majd' 100 km²-es, hosszúkás sziget, az Adria nyolcadik legnagyobb szigete Dalmáciában.

Dalmácia (horvátországi régió) és Mljet · Horvátország és Mljet · Többet látni »

Neretva

A Neretva (olaszul Narenta) folyam Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén.

Dalmácia (horvátországi régió) és Neretva · Horvátország és Neretva · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Dalmácia (horvátországi régió) és Olasz nyelv · Horvátország és Olasz nyelv · Többet látni »

Olívaolaj

Az olívaolaj az olajfa (Olea europaea) csonthéjas terméséből, az olajbogyóból mechanikai úton (préseléssel) előállított zöldessárga, jellemző illatú, kellemes, édeskés ízű, szobahőmérsékleten folyékony növényi zsiradék.

Dalmácia (horvátországi régió) és Olívaolaj · Horvátország és Olívaolaj · Többet látni »

Pag (sziget)

Pag Horvátország 5.

Dalmácia (horvátországi régió) és Pag (sziget) · Horvátország és Pag (sziget) · Többet látni »

Rab (sziget)

A Rab-sziget vagy egyszerűen csak Rab (horvátul Otok Rab vagy Rab, olaszul Isola Arbe vagy Arbe) sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Tengermellék-Hegyvidék megyéhez tartozik.

Dalmácia (horvátországi régió) és Rab (sziget) · Horvátország és Rab (sziget) · Többet látni »

Salona

Salona város és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Dalmácia (horvátországi régió) és Salona · Horvátország és Salona · Többet látni »

Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.

Dalmácia (horvátországi régió) és Só · Horvátország és Só · Többet látni »

Split

Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.

Dalmácia (horvátországi régió) és Split · Horvátország és Split · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Dalmácia (horvátországi régió) és Száva · Horvátország és Száva · Többet látni »

Velebit (hegység)

A Velebit a legnagyobb, ugyanakkor nem a legmagasabb hegylánc Horvátországban.

Dalmácia (horvátországi régió) és Velebit (hegység) · Horvátország és Velebit (hegység) · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Dalmácia (horvátországi régió) és Zágráb · Horvátország és Zágráb · Többet látni »

Zára

Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.

Dalmácia (horvátországi régió) és Zára · Horvátország és Zára · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Dalmácia (horvátországi régió) és Horvátország

Dalmácia (horvátországi régió) 263 kapcsolatokat, ugyanakkor Horvátország 287. Ami közös bennük 40, a Jaccard index 7.27% = 40 / (263 + 287).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dalmácia (horvátországi régió) és Horvátország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »