Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Horvát nyelv és Szám (nyelvészet)
Horvát nyelv és Szám (nyelvészet) 49 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Alanyeset, Angol nyelv, Élőség, Birtokos eset, Birtokos személyjel, Bosznia, Determináns (nyelvészet), Főnév, Flektáló nyelv, Francia nyelv, Határozó, Helyesírás, Ige (nyelvészet), Jelző, Közép-délszláv diarendszer, Kijelentő mód, Kontextus (nyelvészet), Kopula, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Morfológia (nyelvészet), Névelő, Névszó, ..., Névszóragozás, Nem (nyelvészet), Nyelvtani kategória, Orosz nyelv, Partikula, Rag, Segédige, Számnév, Szószerkezet, Szótő, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Szerb nyelv, Szláv nyelvek, Szlovén nyelv, Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Török nyelv, Toldalék. Bővíteni index (19 több) »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Alany (nyelvészet) és Horvát nyelv · Alany (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Alanyeset és Horvát nyelv · Alanyeset és Szám (nyelvészet) ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Horvát nyelv · Angol nyelv és Szám (nyelvészet) ·
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Élőség és Horvát nyelv · Élőség és Szám (nyelvészet) ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Horvát nyelv · Birtokos eset és Szám (nyelvészet) ·
Birtokos személyjel
A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.
Birtokos személyjel és Horvát nyelv · Birtokos személyjel és Szám (nyelvészet) ·
Bosznia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Bosznia és Horvát nyelv · Bosznia és Szám (nyelvészet) ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Horvát nyelv · Determináns (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Főnév és Horvát nyelv · Főnév és Szám (nyelvészet) ·
Flektáló nyelv
A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.
Flektáló nyelv és Horvát nyelv · Flektáló nyelv és Szám (nyelvészet) ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Horvát nyelv · Francia nyelv és Szám (nyelvészet) ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Határozó és Horvát nyelv · Határozó és Szám (nyelvészet) ·
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Helyesírás és Horvát nyelv · Helyesírás és Szám (nyelvészet) ·
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Horvát nyelv és Ige (nyelvészet) · Ige (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Horvát nyelv és Jelző · Jelző és Szám (nyelvészet) ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Horvát nyelv és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Szám (nyelvészet) ·
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Horvát nyelv és Kijelentő mód · Kijelentő mód és Szám (nyelvészet) ·
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Horvát nyelv és Kontextus (nyelvészet) · Kontextus (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Horvát nyelv és Kopula · Kopula és Szám (nyelvészet) ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Horvát nyelv és Latin nyelv · Latin nyelv és Szám (nyelvészet) ·
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Horvát nyelv és Magánhangzó · Magánhangzó és Szám (nyelvészet) ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Horvát nyelv és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szám (nyelvészet) ·
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Horvát nyelv és Mássalhangzó · Mássalhangzó és Szám (nyelvészet) ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Horvát nyelv és Melléknév · Melléknév és Szám (nyelvészet) ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Horvát nyelv és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Horvát nyelv és Mondatrész · Mondatrész és Szám (nyelvészet) ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Szám (nyelvészet) ·
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Horvát nyelv és Morfológia (nyelvészet) · Morfológia (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Horvát nyelv és Névelő · Névelő és Szám (nyelvészet) ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Horvát nyelv és Névszó · Névszó és Szám (nyelvészet) ·
Névszóragozás
Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.
Horvát nyelv és Névszóragozás · Névszóragozás és Szám (nyelvészet) ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Horvát nyelv és Nem (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Horvát nyelv és Nyelvtani kategória · Nyelvtani kategória és Szám (nyelvészet) ·
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Horvát nyelv és Orosz nyelv · Orosz nyelv és Szám (nyelvészet) ·
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Horvát nyelv és Partikula · Partikula és Szám (nyelvészet) ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Horvát nyelv és Rag · Rag és Szám (nyelvészet) ·
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Horvát nyelv és Segédige · Segédige és Szám (nyelvészet) ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Horvát nyelv és Számnév · Szám (nyelvészet) és Számnév ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Horvát nyelv és Szószerkezet · Szám (nyelvészet) és Szószerkezet ·
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Horvát nyelv és Szótő · Szám (nyelvészet) és Szótő ·
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Horvát nyelv és Személy (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Személy (nyelvészet) ·
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Horvát nyelv és Személyes névmás · Szám (nyelvészet) és Személyes névmás ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Szerb nyelv · Szám (nyelvészet) és Szerb nyelv ·
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Horvát nyelv és Szláv nyelvek · Szám (nyelvészet) és Szláv nyelvek ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Szlovén nyelv · Szám (nyelvészet) és Szlovén nyelv ·
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Horvát nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) ·
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Horvát nyelv és Tárgyeset · Szám (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Horvát nyelv és Török nyelv · Szám (nyelvészet) és Török nyelv ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Horvát nyelv és Szám (nyelvészet)
- Mi van a közös Horvát nyelv és Szám (nyelvészet)
- Közötti hasonlóságok Horvát nyelv és Szám (nyelvészet)
Összehasonlítását Horvát nyelv és Szám (nyelvészet)
Horvát nyelv 334 kapcsolatokat, ugyanakkor Szám (nyelvészet) 92. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 11.50% = 49 / (334 + 92).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Horvát nyelv és Szám (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
