Közötti hasonlóságok Horvát nyelv és Jövő idő (nyelvészet)
Horvát nyelv és Jövő idő (nyelvészet) 36 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Angol nyelv, Főmondat, Főnévi igenév, Felszólító mód, Feltételes mellékmondat, Francia nyelv, Határozó, Határozói igenév, Helyesírás, Ige (nyelvészet), Igekötő, Igenem, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Kijelentő mód, Klitikum, Latin nyelv, Magyar nyelv, Mellékmondat, Melléknévi igenév, Mondat (nyelvészet), Montenegrói nyelv, Nem (nyelvészet), Partikula, Rag, Regiszter (nyelvészet), Segédige, Szám (nyelvészet), ..., Szótag, Szótő, Szerb nyelv, Sztenderd nyelvváltozat, Tárgy (nyelvészet), Toldalék. Bővíteni index (6 több) »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Alany (nyelvészet) és Horvát nyelv · Alany (nyelvészet) és Jövő idő (nyelvészet) ·
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Horvát nyelv · Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Jövő idő (nyelvészet) ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Horvát nyelv · Angol nyelv és Jövő idő (nyelvészet) ·
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Főmondat és Horvát nyelv · Főmondat és Jövő idő (nyelvészet) ·
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Főnévi igenév és Horvát nyelv · Főnévi igenév és Jövő idő (nyelvészet) ·
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Felszólító mód és Horvát nyelv · Felszólító mód és Jövő idő (nyelvészet) ·
Feltételes mellékmondat
A szintaxisban (mondattanban) a feltételes mellékmondat általános meghatározása szerint azt fejezi ki, hogy mely feltétel teljesülésével vagy nem teljesülésével valósul meg vagy nem valósul meg a főmondatban foglalt cselekvés, történés vagy állapot.
Feltételes mellékmondat és Horvát nyelv · Feltételes mellékmondat és Jövő idő (nyelvészet) ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Horvát nyelv · Francia nyelv és Jövő idő (nyelvészet) ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Határozó és Horvát nyelv · Határozó és Jövő idő (nyelvészet) ·
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Határozói igenév és Horvát nyelv · Határozói igenév és Jövő idő (nyelvészet) ·
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Helyesírás és Horvát nyelv · Helyesírás és Jövő idő (nyelvészet) ·
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Horvát nyelv és Ige (nyelvészet) · Ige (nyelvészet) és Jövő idő (nyelvészet) ·
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Horvát nyelv és Igekötő · Igekötő és Jövő idő (nyelvészet) ·
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Horvát nyelv és Igenem · Igenem és Jövő idő (nyelvészet) ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Horvát nyelv és Kötőszó · Jövő idő (nyelvészet) és Kötőszó ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Horvát nyelv és Közép-délszláv diarendszer · Jövő idő (nyelvészet) és Közép-délszláv diarendszer ·
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Horvát nyelv és Kijelentő mód · Jövő idő (nyelvészet) és Kijelentő mód ·
Klitikum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Simulószó.
Horvát nyelv és Klitikum · Jövő idő (nyelvészet) és Klitikum ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Horvát nyelv és Latin nyelv · Jövő idő (nyelvészet) és Latin nyelv ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Horvát nyelv és Magyar nyelv · Jövő idő (nyelvészet) és Magyar nyelv ·
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Horvát nyelv és Mellékmondat · Jövő idő (nyelvészet) és Mellékmondat ·
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Horvát nyelv és Melléknévi igenév · Jövő idő (nyelvészet) és Melléknévi igenév ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Horvát nyelv és Mondat (nyelvészet) · Jövő idő (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Montenegrói nyelv · Jövő idő (nyelvészet) és Montenegrói nyelv ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Horvát nyelv és Nem (nyelvészet) · Jövő idő (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) ·
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Horvát nyelv és Partikula · Jövő idő (nyelvészet) és Partikula ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Horvát nyelv és Rag · Jövő idő (nyelvészet) és Rag ·
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Horvát nyelv és Regiszter (nyelvészet) · Jövő idő (nyelvészet) és Regiszter (nyelvészet) ·
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Horvát nyelv és Segédige · Jövő idő (nyelvészet) és Segédige ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Horvát nyelv és Szám (nyelvészet) · Jövő idő (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Horvát nyelv és Szótag · Jövő idő (nyelvészet) és Szótag ·
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Horvát nyelv és Szótő · Jövő idő (nyelvészet) és Szótő ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Szerb nyelv · Jövő idő (nyelvészet) és Szerb nyelv ·
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Horvát nyelv és Sztenderd nyelvváltozat · Jövő idő (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat ·
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Horvát nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Jövő idő (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Horvát nyelv és Toldalék · Jövő idő (nyelvészet) és Toldalék ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Horvát nyelv és Jövő idő (nyelvészet)
- Mi van a közös Horvát nyelv és Jövő idő (nyelvészet)
- Közötti hasonlóságok Horvát nyelv és Jövő idő (nyelvészet)
Összehasonlítását Horvát nyelv és Jövő idő (nyelvészet)
Horvát nyelv 334 kapcsolatokat, ugyanakkor Jövő idő (nyelvészet) 75. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 8.80% = 36 / (334 + 75).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Horvát nyelv és Jövő idő (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: