Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Mihály (miniszterelnök) 55 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Antant, Antiszemitizmus, Arad (Románia), Ausztria, Bécs, Böhm Vilmos, Budapest, Csehszlovákia, Debrecen, Edvard Beneš, Ellenforradalom, Első világháború, Erdély, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Felvidék, Francia nyelv, Gömbös Gyula, Gróf, Habsburg József magyar kormányzó, IV. Károly magyar király, Jászi Oszkár, Jugoszlávia, Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947), Kárpátalja, Kisantant, Kommunisták Magyarországi Pártja, Legitimizmus, London, Magyar Királyság (1920–1945), ..., Magyar Országos Véderő Egyesület, Magyarország, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyarországi Tanácsköztársaság, Március 19., Második világháború, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Német nyelv, Németország, Nemzeti Hadsereg, November 16., Október 23., Október 31., Osztrák–Magyar Monarchia, Római katolikus egyház, Románia, Siófok, Szabó István (politikus, 1863–1924), Székelyek, Szeged, Szlovákia, Szovjetunió, Trianoni békeszerződés, Vatikán, Vörösterror. Bővíteni index (25 több) »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Horthy Miklós (kormányzó) · Angol nyelv és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Antant és Horthy Miklós (kormányzó) · Antant és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Antiszemitizmus
Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.
Antiszemitizmus és Horthy Miklós (kormányzó) · Antiszemitizmus és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Arad (Románia) és Horthy Miklós (kormányzó) · Arad (Románia) és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Horthy Miklós (kormányzó) · Ausztria és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Horthy Miklós (kormányzó) · Bécs és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Böhm Vilmos
Böhm Vilmos (helytelenül Bőhm), (Budapest, 1880. január 20. – Stockholm, 1949. október 28.) magyar szociáldemokrata politikus, hadügyi államtitkár (1918–1919), hadügyminiszter és hadügyi népbiztos (1919).
Böhm Vilmos és Horthy Miklós (kormányzó) · Böhm Vilmos és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Horthy Miklós (kormányzó) · Budapest és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Csehszlovákia és Horthy Miklós (kormányzó) · Csehszlovákia és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Horthy Miklós (kormányzó) · Debrecen és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Edvard Beneš
Edvard Beneš (Kožlany, 1884. május 28. – Sezimovo Ústí, 1948. szeptember 3.) cseh politikus, Csehszlovákia második, vitatott megítélésű elnöke, Csehszlovákia létrehozásának legerőteljesebb hirdetője és megvalósítója.
Edvard Beneš és Horthy Miklós (kormányzó) · Edvard Beneš és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Ellenforradalom
Az ellenforradalom politikai, társadalomfilozófiai fogalom, amely forradalmakkal való szembefordulást, az azok által létrehozott gyökeres társadalmi változások visszafordítását jelenti, és az 1789-es francia forradalom nyomán vált általánosan elterjedt fogalommá.
Ellenforradalom és Horthy Miklós (kormányzó) · Ellenforradalom és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Horthy Miklós (kormányzó) · Első világháború és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Horthy Miklós (kormányzó) · Erdély és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Horthy Miklós (kormányzó) · Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Felvidék és Horthy Miklós (kormányzó) · Felvidék és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Horthy Miklós (kormányzó) · Francia nyelv és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Gömbös Gyula
Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.
Gömbös Gyula és Horthy Miklós (kormányzó) · Gömbös Gyula és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Gróf és Horthy Miklós (kormányzó) · Gróf és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Habsburg József magyar kormányzó
Vitéz Habsburg–Lotaringiai József Ágost (ismert még mint Ausztriai József Ágost főherceg, teljes nevén József Ágost Viktor Kelemen Mária) (Alcsút, Ausztria–Magyarország, 1872. augusztus 9. – Rain, Nyugat-Németország, 1962. július 6.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, a Felsőház tagja, aki 1918 novemberében a Magyar Királyság királyi helytartója, majd a Magyar Népköztársaság kormányzója 1919 augusztusában.
Habsburg József magyar kormányzó és Horthy Miklós (kormányzó) · Habsburg József magyar kormányzó és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
IV. Károly magyar király
IV.
Horthy Miklós (kormányzó) és IV. Károly magyar király · IV. Károly magyar király és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Jászi Oszkár
Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.
Horthy Miklós (kormányzó) és Jászi Oszkár · Jászi Oszkár és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Horthy Miklós (kormányzó) és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
Gróf nagykárolyi Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. – Budapest, 1947. április 23.) magyar politikus, 1931 augusztusától 1932 októberéig Magyarország miniszterelnöke.
Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947) · Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947) és Károlyi Mihály (miniszterelnök) ·
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Horthy Miklós (kormányzó) és Kárpátalja · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Kárpátalja ·
Kisantant
A kisantant tagállamai 1921 és 1938 között A kisantant 1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között.
Horthy Miklós (kormányzó) és Kisantant · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Kisantant ·
Kommunisták Magyarországi Pártja
A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) volt az első magyarországi leninista kommunista párt.
Horthy Miklós (kormányzó) és Kommunisták Magyarországi Pártja · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Kommunisták Magyarországi Pártja ·
Legitimizmus
A Bourbon-ház királyi címere A legitimizmus a hagyományos uralkodócsaládok törvényes trónöröklési jogának az elismerése.
Horthy Miklós (kormányzó) és Legitimizmus · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Legitimizmus ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Horthy Miklós (kormányzó) és London · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és London ·
Magyar Királyság (1920–1945)
A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük.
Horthy Miklós (kormányzó) és Magyar Királyság (1920–1945) · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyar Királyság (1920–1945) ·
Magyar Országos Véderő Egyesület
VI. kerület, Podmaniczky u. 45.) A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) egy szélsőjobboldali csoportosulás volt Magyarországon Gömbös Gyula vezetésével a két világháború között.
Horthy Miklós (kormányzó) és Magyar Országos Véderő Egyesület · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyar Országos Véderő Egyesület ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Horthy Miklós (kormányzó) és Magyarország · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarország ·
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Horthy Miklós (kormányzó) és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarországi Szociáldemokrata Párt ·
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Horthy Miklós (kormányzó) és Magyarországi Tanácsköztársaság · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarországi Tanácsköztársaság ·
Március 19.
Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.
Horthy Miklós (kormányzó) és Március 19. · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Március 19. ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Horthy Miklós (kormányzó) és Második világháború · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Második világháború ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Horthy Miklós (kormányzó) és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Horthy Miklós (kormányzó) és Német nyelv · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Német nyelv ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Horthy Miklós (kormányzó) és Németország · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Németország ·
Nemzeti Hadsereg
Horthy Miklós Az ellenforradalminak deklarált Nemzeti Hadsereget az első világháború utáni zavaros időszakban, a Tanácsköztársaság idején, a „vörösterror" leküzdésére hozta létre a tiszti csoport első főparancsnoka, Horthy Miklós, 1919.
Horthy Miklós (kormányzó) és Nemzeti Hadsereg · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Nemzeti Hadsereg ·
November 16.
Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.
Horthy Miklós (kormányzó) és November 16. · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és November 16. ·
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Horthy Miklós (kormányzó) és Október 23. · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Október 23. ·
Október 31.
Névnapok: Farkas + Cseke, Csekő, Fajsz, Kristóf, Krisztofer, Kurd, Roderik, Rodrigó, Vulfia.
Horthy Miklós (kormányzó) és Október 31. · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Október 31. ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Horthy Miklós (kormányzó) és Osztrák–Magyar Monarchia · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Horthy Miklós (kormányzó) és Római katolikus egyház · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Római katolikus egyház ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Horthy Miklós (kormányzó) és Románia · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Románia ·
Siófok
Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.
Horthy Miklós (kormányzó) és Siófok · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Siófok ·
Szabó István (politikus, 1863–1924)
Nagyatádi Szabó István (Erdőcsokonya, 1863. szeptember 17. – Erdőcsokonya, 1924. november 1.) magyar politikus, mezőgazdasági miniszter.
Horthy Miklós (kormányzó) és Szabó István (politikus, 1863–1924) · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szabó István (politikus, 1863–1924) ·
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Horthy Miklós (kormányzó) és Székelyek · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Székelyek ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Horthy Miklós (kormányzó) és Szeged · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szeged ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Horthy Miklós (kormányzó) és Szlovákia · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szlovákia ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Horthy Miklós (kormányzó) és Szovjetunió · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szovjetunió ·
Trianoni békeszerződés
date.
Horthy Miklós (kormányzó) és Trianoni békeszerződés · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Trianoni békeszerződés ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
Horthy Miklós (kormányzó) és Vatikán · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Vatikán ·
Vörösterror
A vörösterror egy áldozata, illusztráció Tormay Cécile ''An Outlaw's Diary'' című angol nyelven is megjelent művéből A vörösterror kifejezésen a kommunista mozgalom szimpatizánsai („vörösök”) által elkövetett nagyobb méretű, politikai indíttatású (ideológiai ellentétek által megalapozottan, rivális hatalmi csoportok tagjai ellen elkövetett) erőszakhullámokat értjük.
Horthy Miklós (kormányzó) és Vörösterror · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Vörösterror ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Mihály (miniszterelnök)
- Mi van a közös Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Mihály (miniszterelnök)
- Közötti hasonlóságok Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Összehasonlítását Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Horthy Miklós (kormányzó) 538 kapcsolatokat, ugyanakkor Károlyi Mihály (miniszterelnök) 268. Ami közös bennük 55, a Jaccard index 6.82% = 55 / (538 + 268).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Mihály (miniszterelnök). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
