Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 13 közös dolog (a Uniópédia): Borovszky Samu, Esztergom vármegye, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, Nógrád vármegye, Nógrád-Hont vármegye, Pest megye, Rendezett tanácsú város, Szlovákok, Szobi járás, 11. század.
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Borovszky Samu és Hont vármegye · Borovszky Samu és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Esztergom vármegye és Hont vármegye · Esztergom vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarok
Nincs leírás.
Hont vármegye és Magyarok · Magyarok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Hont vármegye és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Hont vármegye és Második világháború · Második világháború és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nógrád és Hont k.e.e. vármegye
Az 1923-as megyerendezés előtt: ''Nógrád vm.'' kék, ''Hont vm.'' zöld színnel jelölve Vármegyék, járások és városok 1936-ban: ''Nógrád és Hont k.e.e. vm.'' lila színnel jelölve Magyarország 1941 és 1944 között Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Nógrád vármegye és Hont vármegye Magyarországon maradt csonka területének az összevonásával jött létre az 1923.
Hont vármegye és Nógrád és Hont k.e.e. vármegye · Nógrád és Hont k.e.e. vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Hont vármegye és Nógrád vármegye · Nógrád vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nógrád-Hont vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nógrád és Hont k.e.e. vármegye.
Hont vármegye és Nógrád-Hont vármegye · Nógrád-Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Hont vármegye és Pest megye · Pest megye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Hont vármegye és Rendezett tanácsú város · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Rendezett tanácsú város ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Hont vármegye és Szlovákok · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szlovákok ·
Szobi járás
A Szobi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Hont vármegye és Szobi járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szobi járás ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Hont vármegye · 11. század és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Hont vármegye 64 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 6.88% = 13 / (64 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
