Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Honfoglalás és Magyar Fejedelemség

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Honfoglalás és Magyar Fejedelemség

Honfoglalás vs. Magyar Fejedelemség

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.

Közötti hasonlóságok Honfoglalás és Magyar Fejedelemség

Honfoglalás és Magyar Fejedelemség 35 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Anonymus, Augsburgi csata, Avarok, Álmos magyar fejedelem, Árpád magyar fejedelem, Csallóköz, Előd vezér, Európa, Gesta Hungarorum, Huba vezér, I. Szvatopluk morva fejedelem, Kazárok, Kárpát-medence, Képes krónika, Keleti Frank Királyság, Kende (méltóság), Kereszténység, Kisalföld, Kond vezér, Kurszán fejedelem, László Gyula (történész), Magyar kalandozások, Magyar nyelv, Magyar törzsek, Mezőföld, Ond vezér, Pozsonyi csata, Szerémség, Szláv népek, ..., Tas vezér, Tétény vezér, Vérszerződés, 10. század, 9. század. Bővíteni index (5 több) »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Honfoglalás · Alföld és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Anonymus és Honfoglalás · Anonymus és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Augsburgi csata

#ÁTIRÁNYÍTÁS Augsburgi csata (egyértelműsítő lap).

Augsburgi csata és Honfoglalás · Augsburgi csata és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Avarok és Honfoglalás · Avarok és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Álmos magyar fejedelem

#ÁTIRÁNYÍTÁS Álmos vezér.

Álmos magyar fejedelem és Honfoglalás · Álmos magyar fejedelem és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Árpád magyar fejedelem

Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.

Árpád magyar fejedelem és Honfoglalás · Árpád magyar fejedelem és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Csallóköz

A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.

Csallóköz és Honfoglalás · Csallóköz és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Előd vezér

Előd vezér szobra a Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál Előd vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.

Előd vezér és Honfoglalás · Előd vezér és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Honfoglalás · Európa és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Gesta Hungarorum

A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe.

Gesta Hungarorum és Honfoglalás · Gesta Hungarorum és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Huba vezér

Huba vezér (? – 9. sz.) Anonymus szerint a honfoglaló magyarok hét vezérének, azaz törzsfőjének egyike.

Honfoglalás és Huba vezér · Huba vezér és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

I. Szvatopluk morva fejedelem

I.

Honfoglalás és I. Szvatopluk morva fejedelem · I. Szvatopluk morva fejedelem és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Kazárok

A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.

Honfoglalás és Kazárok · Kazárok és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Honfoglalás és Kárpát-medence · Kárpát-medence és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Honfoglalás és Képes krónika · Képes krónika és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Keleti Frank Királyság

A Keleti Frank Királyság Német Lajos királysága volt a Verduni szerződés után.

Honfoglalás és Keleti Frank Királyság · Keleti Frank Királyság és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Kende (méltóság)

A kende vagy kündü magyar méltóság volt a kettős fejedelemség idején, a honfoglalás előtt, a főfejedelem és vallási vezető.

Honfoglalás és Kende (méltóság) · Kende (méltóság) és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Honfoglalás és Kereszténység · Kereszténység és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Kisalföld

A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.

Honfoglalás és Kisalföld · Kisalföld és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Kond vezér

Kond (Könd, Kund, Kend, Kende, Kurszán) vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.

Honfoglalás és Kond vezér · Kond vezér és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Kurszán fejedelem

Kurszán fejedelem (? – 904) Árpád mellett a honfoglaló magyarok egyik vezetője volt, jelentős szerepet játszott Pannónia területének meghódításában is.

Honfoglalás és Kurszán fejedelem · Kurszán fejedelem és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

László Gyula (történész)

László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) Széchenyi-díjas magyar régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár.

Honfoglalás és László Gyula (történész) · László Gyula (történész) és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Magyar kalandozások

A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.

Honfoglalás és Magyar kalandozások · Magyar Fejedelemség és Magyar kalandozások · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Honfoglalás és Magyar nyelv · Magyar Fejedelemség és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar törzsek

A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.

Honfoglalás és Magyar törzsek · Magyar Fejedelemség és Magyar törzsek · Többet látni »

Mezőföld

A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.

Honfoglalás és Mezőföld · Magyar Fejedelemség és Mezőföld · Többet látni »

Ond vezér

Ond vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.

Honfoglalás és Ond vezér · Magyar Fejedelemség és Ond vezér · Többet látni »

Pozsonyi csata

Európa 900 körül A pozsonyi csata 907.

Honfoglalás és Pozsonyi csata · Magyar Fejedelemség és Pozsonyi csata · Többet látni »

Szerémség

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.

Honfoglalás és Szerémség · Magyar Fejedelemség és Szerémség · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Honfoglalás és Szláv népek · Magyar Fejedelemség és Szláv népek · Többet látni »

Tas vezér

Tas, mint Tas vezér a honfoglaló magyarok tévesen kanonizált hét vezérének egyike.

Honfoglalás és Tas vezér · Magyar Fejedelemség és Tas vezér · Többet látni »

Tétény vezér

Töhötöm, Tühütüm vagy mai helynévalakban Tétény Anonymus szerint a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike volt.

Honfoglalás és Tétény vezér · Magyar Fejedelemség és Tétény vezér · Többet látni »

Vérszerződés

Nagyszentmiklósi aranylelet egy értékes darabja, a bikafejes ivócsanak.http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal.

Honfoglalás és Vérszerződés · Magyar Fejedelemség és Vérszerződés · Többet látni »

10. század

A 10.

10. század és Honfoglalás · 10. század és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

9. század és Honfoglalás · 9. század és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Honfoglalás és Magyar Fejedelemség

Honfoglalás 223 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Fejedelemség 91. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 11.15% = 35 / (223 + 91).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Honfoglalás és Magyar Fejedelemség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »